N EMZETI F ENNTARTHATÓ F EJLŐDÉSI T ANÁCS Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos „Az éghajlatváltozás és a magyar gazdaság. Környezettudatos beruházás politika. A rendelkezésre álló hazai illetve EU források.” október 30. Klíma Klub Közhasznú Nonprofit Kft.

NFFT létrehozása  A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot a 100/2007-es és az 58/2008-as OGY határozatok hozták létre. Fő tevékenységi területe:  a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése,  a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása,  a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.

NFFT összetétele  A Tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke  A Tanács tagjai: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, az MTA, a gazdasági kamarák, az egyházak,a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Magyar Rektori Konferencia, a civil szervezetek és a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői.  A Tanács négy társelnökét a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a parlament ellenzéki pártjai, és a civil szervezetek adják.

Az NFFT munkabizottságai A Tanács mellett, amely 2 havonta ülésezik munkabizottságok és munkacsoportok működnek, amelyekbe külső szakértői tagok is felkérést kaptak Munkacsoportok:  Szakmai-Tudományos Munkabizottság  Energia-Klíma Munkacsoport  Vízpolitikai-és Vízgazdálkodási Munkabizottság ( MTA-val közös)  Vidék-és Agrár Munkabizottság  Társadalmi Tudatosság Munkacsoport (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájával közös)

Kulturális és ökológiai válság A hatvanas-hetvenes években szokatlan gyorsasággal terjedt a nyugati világban a felismerés, hogy a fogyasztói társadalom:  nem jólétet teremt, csupán a rossz minőségű tömegtermék bőségébe fojtja az ellenállás különféle formáit; (Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)

Kulturális és ökológiai válság  az euroamerikai bérmunkások felemelkedésének árát az irgalmatlanul kizsákmányolt természet pusztulása adja meg (és a harmadik világ szegényeinek végső elnyomorodása); (Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)

Kulturális és ökológiai válság  a kifosztott természet kincsein - a jövő nemzedékek örökségén - osztozkodó társadalom nem igazságosságban, legfeljebb kapzsiságban múlja felül elődeit. (Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)

Pénzügyi és ökológiai válság  A magas hitelkamatok állandó növekedési kényszert idéznek elő, és ez a növekedés meghaladja azt a mértéket, amit a föld népességének növekedése indokolna, és ráadásul az egyenlőtlen jövedelemelosztás miatt a növekedés nem azokban a térségekben valósul meg, amelyekben a szegénységet enyhíthetné. A növekedésnek ráadásul hiányozik a természeti erőforrás fedezete. (A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács állásfoglalás a pénzügyi válságról)

Éghajlatválság A hőmérséklet, a CO2 koncentráció és a CO2 kibocsátás alakulása az elmúlt 1000 évben Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

Éghajlatválság Éghajlatváltozás hatásai IPPC TAR 2001

Hajtóerők, terhelések, hatások  Globálisan a Kiotói Egyezmény bázisévéhez képest 40%-kal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás.  Hazánk a globális üvegházgáz-kibocsátás 0,6%-áért felel csupán, addig e gázok koncentrációja tízévenként 5%-kal nő a légkörben Magyarország felett is.  Magyarországon az egy főre jutó üvegházgáz- kibocsátás 8 tonna - EU átlag 11 tonna, Kína 4-5 tonna, India, 1,5-2 tonna.

Hajtóerők, terhelések, hatások  Primer energiahordózóknál, 2007-ben kőolaj tekintetében 86,5%, földgáz esetében 82%, szén esetében 46,7%-ban függtünk az importtól.  1992-ben a hazai kitermelésű és behozott primer energiahordozók aránya 50–50%, addig 2007-ben a behozatal már 63% volt.  a hazai primer energiafelhasználásban a gáz 44,3, a kőolaj 24,2%-ot képvisel, a kettő együtt közel 70%- ot.

Hajtóerők, terhelések, hatások  A szén alapú társadalmi boldogulás alternatívái jelenleg korlátozottak. Ennek egyik oka az alternatív lehetőségek ismeretének hiánya, meghatározó oka pedig az ún. strukturális fogság. A fosszilis tüzelőanyagokra alapozó társadalom olyan megastruktúrákat épített ki, amelyek lecserélése idő- és erőforrás-igényes. A strukturális váltás így átmenetileg még nagyobb erőforrás-felhasználást, illetve környezeti terhet generálna.

Nature 461, (24 September 2009)

Megoldás… 2000 és 2008 között Németország több mint megduplázta a megújuló erőforrások részarányát az elektromos áram termelésben 6,3 % -> 15 % Megoldás…

Németország üvegházgáz kibocsátása szektoronként, 1990-hez képest EEA, Country profiles, 2008

Megoldás… Németország elektromos áram fogyasztása , milliárd KWh CIA - The World Factbook

NFFT energia-és klímapolitikai állásfoglalása Az NFFT az energia- és klímapolitika aktuális kérdéseiről állásfoglalást fogadott el, mely Éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezi, amely rögzíti:  a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendőket;  az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felső határértékeit;  a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását;  a megújuló energiaforrások bővítési lehetőségeit.

Éghajlatvédelmi kerettörvény Az Országgyűlés 60 / / (VI.24) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről:  Felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény javaslat szakmapolitikai előkészítésére. Az Országgyűlés a törvényjavaslat előkészítésének koordinálására és benyújtására a parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba delegált tagjait kéri fel.

A megfelelő szakmai vizsgálatokkal, a hazai adottságok és a nemzetközi együttműködésből adódó feltételek felmérésével, a tudományos, gazdasági, kormányzati, szakmai, civil szféra bevonásával az NFFT Energia-Klíma Munkacsoportja (elnöke Láng István) megkezdte az Éghajlatvédelmi kerettörvény koncepciójának kidolgozását. október vége: tanulmányok elkészülnek november: társadalmi vita tanulmányokról / koncepcióról december: Koppenhága COP15 Klímacsúcs január: társadalmi vita folytatása február: törvény benyújtása Éghajlatvédelmi kerettörvény

Az éghajlatvédelmi kerettörvény:  határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékű globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátás-csökkentési feltételek figyelembevételével;

Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:  alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembe vételével, ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását;

Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:  határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetőségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplője a megfelelő tudás és eszközök birtokában – a szükséges intézkedések megtételével - legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre;

Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:  tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára;

Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:  határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat;

Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:  teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához;

Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:  tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, …. valamint az EU klíma-energia csomagba tartozó jogszabályok hazai jogrendbe történő bevezetésével.

Köszönöm a figyelmet!