Regionális Fejlesztési Holding Zrt. „Közös ipari park kialakítása a magyar-ukrán határon” című konferencia Ungvár, 2010. Február 18-19. A magyar-ukrán határon közös ipari park kialakításának feltételei és lehetőségei Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

Miről szeretnék beszélni? Mi a trendi az EU regionális politikájában? Mi a szerepe a területi együttműködéseknek az Európai közpolitikában? Hogyan jelenik meg határ menti és a határon átnyúló együttműködések szerepe Magyarország regionális politikájában? Milyen az ipari parkok szerepe a területpolitikában? Hogyan lehet és milyen előnyökkel a magyar-ukrán határon közös ipari parkot létesíteni?

Az európai regionális politika főbb céljai: az európai régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése; az egyes tagországok regionális politikájának támogatása és koordinálása az elmaradott és a strukturális problémákkal küzdő térségek felzárkóztatása érdekében; a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése; a határon átnyúló / interregionális együttműködések ösztönzése és támogatása.

Az Európai Unió strukturális politikájának perspektívája 2007-2013 között 1. Célkitűzés: kohézió 2. Célkitűzés: versenyképesség 3. Célkitűzés: kooperáció INTERREG New Neighbourhood Policy Jól mutatja ezt a 2007-2013 közötti időszak európai strukturális és kohéziós politikájának perspektívája, amelyet az Európai Bizottság 2004. Februárjában jelentetett meg.

A határok funkciói a múltban és a jövőben Európában Történelmileg > a határok akadályok az emberek egymás közötti együttműködésében = fejletlen régiók és térségek Az Európai Uniós perspektívájából > stratégiai területek a globális és regionális gazdaságfejlesztés számára valamint a szektorok és közösségek kooperációját integráló térségek = fejlődő és fejlesztendő térségek

Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései I. Határ menti együttműködések résztvevő területek: NUTS 3 szintű egységek átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése beavatkozási területek: KKV együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város- és vidékfejlesztés, emberi erőforrás-fejlesztés, környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési és információs együttműködés, vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés

Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései II. Transznacionális együttműködések résztvevő területek: tagállam teljes területe ( 13 makro-térség) átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére beavatkozási területek: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, információs társadalomhoz kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, kulturális és természeti erőforrások védelme

Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései III. Interregionális együttműködések résztvevő területek: NUTS 2 szintű régiók és regionális, lokális szervezetek átfogó célok: regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködéseken keresztül beavatkozási területek:tapasztalatcsere és a „legjobb gyakorlatok” átadása a területfejlesztés, a városfejlesztés és az önkormányzati adminisztráció területén, valamint ennek támogatása területfejlesztési kutatások és elemzések révén

Keleti Partnerség Új multilaterális Keretrendszer 2008. június 19-20. – Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot a Keleti Partnerségre vonatkozó javaslatának elkészítésére A Keleti Partnerség egy új multilaterális keretrendszer a keleti határországokkal való kapcsolattartásra A multilaterális együttműködés lehetőséget ad a közös kihívások közös kezelésére a bilaterális együttműködés kiegészítéseként 2009. május 8-9. - “Keleti Partnerség Csúcs” (Prága, Csehország) egy politikai nyilatkozatban hozza létre a partnerséget

Partnerországok Keleti partnerek Kelet Európa és Dél-Kaukázus országai: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Belorusszia, Moldova és Ukrajna A Keleti partnerségben érintett országok közül Magyarország szempontjából az Ukrajnával és Moldovával fennálló kapcsolatok a legjelentősebbek.

Keleti Partnerség kulcsterületei Erős politikai kapcsolat kialakítása az Európai Unióval Társulási Szerződések létrehozatalával Jobb piaci hozzáférés és szabad-kereskedelem Az Európai Unió és keleti partnerei közötti mobilitás elősegítése, vízumkönnyítések Közös energiabiztonság megteremtése Regionális fejlesztés elősegítése

A határon átnyúló együttműködések formái az Európai Unióban Eseti bizottságok a katasztrófa-elhárításra, árvízvédelemre, környezeti károk enyhítésére Hatóságok közötti együttműködés a határ- és vám-ellenőrzésben Önkormányzati fórumok testvérvárosi kapcsolatokra Civil együttműködés a kulturális és média kapcsolatokra Közös gazdasági és kereskedelmi kamarai hálózatok Gazdasági térségek kialakítása EGTC és ECG

TERVEZÉSI RENDSZER Területpolitika Hosszútávú fejlesztési koncepció (OGY) Irányelvek, átfogó célok - 2020 Középtávú országos fejlesztési stratégia (II. NFT) 2007-13 (Kormány) EU szakpolitikák, keretstratégia Területpolitika Ahogy korábban is jeleztem a területpolitikának át kell hatnia az összes fejlesztési tervet, programot. A hosszú távú fejlesztéspolitikai koncepcióban érvényesíteni kell az Országos Területfejlesztési Koncepciót. Ez utóbbi legfontosabb megállapításai részei lesznek a nemzeti szinten egységes koncepciónak. Fontos, hogy az EU számára készülő fejlesztési stratégiát, figyelembe véve az EU által elfogadandó keretstratégiát egy általános Nemzeti Fejlesztési Koncepcióból kell levezetni, amely tartalmazza a területi szempontokat. Kiemelendő, hogy a fejlesztési támogatások az ágazati programok mellett, a decentralizáció jegyében önálló regionális operatív programokon keresztül valósulnak meg. Továbbá lesznek olyan fejlesztések (programok), melyeket az EU nem fog társfinanszírozni. Regionális operatív programok EU + HU Ágazati operatív programok EU + HU Hazai fejlesztési programok HU

A területfejlesztés új célrendszere Térségi versenyképesség Területi felzárkózás – esélyteremtés Fenntartható területi fejlődés Regionalizmus és decentralizáció Integrálódás Európába Az új OTK 5 kiemelt terület/regionális politikai célt határoz meg. Térségi versenyképesség Területi felzárkózás – esélyteremtés Fenntartható területi fejlődés Regionalizmus és decentralizáció Integrálódás Európába Nyugat-Dunántúli Régiót illetően ezek közül talán a két leglényegesebb a „Térségi versenyképesség” és az „Integrálódás Európába”

A Helsinki-folyosók Magyarországon

Regionális pólusok és tengelyek

Regionális gazdasági hálózatok Területi versenyképesség Regionális gazdasági hálózatok Területi versenyelőnyök Specialitások Mechatronika egyetem, Bosch Szoftver, kommunikáció egyetem, kkv-k Agrárfejlesztés egyetem, gazdasági kultúra Járműgyártás egyetem, Opel, Audi, Suzuki Elektronika Termálturisztikai klaszter Az ábra bemutatja, hogy a térségi specialitások, versenyelőnyök alapján, mely térségekben mely ágazatok fejlesztése lehet a leginkább indokolt. Térben meg lehet határozni azokat a kulcsszereplőket, jellemzőket, amelyek az alapját jelenthetik egy versenyképes ágazat fejlesztésének. A régiók versenyképességének javításához szükséges a régiókban a gazdasági szereplők közti hálózatos együttműködések fejlesztése. A fejlesztéseknek a régiók által meghatározott két-három legversenyképesebb, exportképes és fejlődő ágazatra kell koncentrálnia. Az együttműködések (pl. klaszter együttműködések) kialakítása különösen fontos a következők szereplők között: vállalkozások, egyetemek, innovációs, kutatóintézetek és az együttműködések kialakítását segítő, közvetítő szolgáltatók, ügynökségek. Ezen együttműködéseket hatékonyan csak területi, regionális szinten lehet koordinálni. Biotechnológia egyetem, kutató kp. Példák Kultúra, egészség egyetem, világörökség Egyetemek, kutató intézetek, multinacionális vállalatok, kkv-k,fejlesztési ügynökségek együttműködése

TEN-T hálózat és az országos jelentőségű logisztikai központok Forrás: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

PÁRATLAN ELŐNYÖK - STRATÉGIAI HELYZET EURÓPAI SZÍNVONALÚ ÜZLETI KÖRNYEZET A FELJÖVŐ PIACOK KÖZVETLEN SZOMSZÉDSÁGÁBAN

PÁRATLAN ADOTTSÁGOK - STRATÉGIAI ELHELYEZKEDÉS

ZÁHONYON ÁTMENŐ FŐBB SZÁLLÍTÁSI ÚTVONALAK

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program fő elemei Ipari és logisztikai területek létrehozása 2. A gazdaságot és logisztikát segítő infrastruktúra fejlesztése 3. A térségben működő kis- és közép vállalkozások támogatása 4. A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú képzés és az átképzés fejlesztése 5. Komplex marketing és gazdaság-, valamint közlekedés-diplomáciai program

Fényeslitke – Komoró Térségi Inter-modális Ipari és Logisztikai Központ (24 millió EURO)

A Fényeslitke – Komoró Térségi Ipari és Logisztikai Központ komplex gazdaságfejlesztési elemei Teljes beruházási költség: 12,2 milló EURÓ 160 ha ipari és logisztikai terület kialakítása Közúti és vasúti infrastruktúra kiépítése (széles és normál vasúti vágány-kapcsolat kialakítása) Vízhálózati, szennyvízkezelési és vízelvezetési infrastruktúra kiépítése Elektromos és gázhálózat fejlesztése Internet kapcsolat és telekommunikációs hálózati infrastruktúra kialakítása Egyéb kapcsolódó munkák (pl. archeológiai, geodéziai tevékenység, közbeszerzési eljárás) Marketing és befektetés-ösztönzés 24

Határ menti együttműködések a felzárkóztatásért Az előadás elején rámutattam a határ menti térségek relatív nagy elmaradottságára, melyek fejlesztése speciális kezelést igényel. Ezért szükséges: - Határ menti településközi, gazdasági, civil kapcsolatok bővítése. - Az EU csatlakozással megnyíló új lehetőségek kihasználása, ami majd a későbbiekben a határok szabad átjárhatóságával tovább szélesedik. Átjárhatóbbak lesznek, vagy eltűnnek a határok, felszámolódik az „egy oldalú bezártság”. - Az együttműködés gyakorlatilag a tradicionális, Trianon előtti településközi, gazdaság, civil kapcsolatok felélesztéséhez vezet. - A nemzetközi kapocslatok esetén fontos a transznacionális infrastrukturális hálózatokhoz való kapcsolódás. - A fejlesztés jelentősen hozzájárul a szomszédos országok magyar lakta térségeivel is a szorosabb kapcsolattartáshoz. Továbbá a területfejlesztés célja a Szülőföld program kihasználása, a határon túli magyar lakta térségek fejlesztésének ösztönzése. - Mind ezek érdekében fontos többek között az Interreg programok hatékony felhasználása.

26

Ipari parkok szerepe a területfejlesztésben Magas infrastrukturális és szolgáltatói háttér az adott térségben. A foglalkoztatottság szintjének és színvonalának erősítése. Települési szintű gazdaságfejlesztési tevékenység generálása. A gazdasági tevékenységek területi koncentrációja. Tudatos fejlesztési struktúra kialakítására történő ösztönzés.

Új támogatási elvek A decentralizáció erősödése – az ipari parkok támogatási célja a régiókban jelenik meg. Új cél: az ipari parkok betelepítésének támogatása, speciális (térségi és integrátori) ipari parkok kialakítása. A vállalkozóvá válást segítő beruházások támogatási céljai (inkubátorházak, szolgáltatás-fejlesztés, stb.). Ipari parkban történő beruházások a nem kedvezményezett térségekben is támogathatók.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ IPARI PARKOK FELTÉTELEI Létesítés főbb szakmai és gazdasági feltételei: Gazdasági megalapozottság: a vállalkozások tudjanak olyan gazdasági/piaci előnyöket találni, amelyek a befektetések megtérülését kellően biztosítani tudják. A befektetők találnak olyan partnereket, amelyek/akik hajlandóak a hosszabb távú együttműködésre, a kölcsönös előnyök fundamentumán. Az érintett önkormányzatok és kistérségek (járások) az ipari parkban a lehetőséget látják az érintett települések fejlődésének fellendítésére. Az érintett két ország kormánya és a hatóságok együtt keresik a megoldást.

Nemzetközi példák a határon átnyúló közös ipari parkokra ACCES INDUSTRIAL PARK / Ausztria és Cseh Köztársaság határán – 1990-1991 ZHUHAI-MACAO CROSS-BORDER INDUSTRIAL ZONE / Kína és Macao határán – 2003 SILICON BORDER / Mexico és US/California határán – 2004 KAESÖNG INDUSTRIAL REGION / Észak- és Dél-Korea határán – 2002 SZENTGOTTHÁRD-HEILIGENKREUZ KÖZÖS IPARI PARK / Ausztria és Magyarország határán - 2002

Közös tapasztalatok a határon átnyúló ipari parkok speciális előnyeiről „Two country – one system” Egyszerűsített vám- és határrendészeti eljárások A „közös piacok” könnyebb elérhetősége Képzett és költség-hatékonyan foglalkoztatható munkerő Közlekedési és energia infrastruktúra előnyös kihasználása Speciális szolgáltatások nyújtása Professzionális menedzsment Gazdasági és szociális kohézió, térségi fejlődés

Térség infrastrukturális adottságai

Lehetséges helyszínek Dédai Ipari Park / Dijda –(Beregdéda) és Beregdaróc között Uszkai Ipari Park / Petrove (Tiszapéterfalva) és Uszka között Szalókai Ipari Park / Szalóka és Tiszaszentmárton-Eperjeske térségében

Déda Ipari Park

Uszkai Ipari Park

Szalókai Ipari Park

A vizsgált ipari parkok összehasonlító értékelése Sorszám Park jellemzője Adható pont Kapott pont Déda Uszka Szalóka 1. Az ipari park létesítése szerepel-e a kormányzati, regionális, megyei és kistérségi stratégiai fejlesztési tervekben Kormányzat: 8 pont Régió: 6 pont Megye: 4 pont Kistérség: 3 pont 8+4+3=15 8+3=11 2. Az ipari park térségére vonatkozó közlekedés- fejlesztési elképzelések (kormányzati szinten) Középtávú tervben szerepel: 5 pont Hosszú távú tervben szerepel: 3 pont Nem szerepel: 0 pont 5 3. Autópálya, gyorsforgalmi-, vagy fő közlekedési utakhoz való csatla-kozás kiépítésének lehetősége Autópálya, gyors- forgalmi út: 5 pont Főútvonal: 2 pont 2

Az ipari park területének egybefüggősége, mérete, bővíthetősége 5 4. Vasúti csatlakozás, iparvágány kiépítésének lehetősége (normál és széles nyomtáv együttesen) Kiépítés lehetséges 3 pont Kiépítés nem lehet- séges: 0 pont 3 5. Az ipari park területének egybefüggősége, mérete, bővíthetősége Egybefüggő: 5 pont Korlátozottan egybefüggő: 3 pont 5 Terület nagysága min. 100 ha: 5 pont min. 80 ha: 3 pont Bővíthetőség: Bővíthető: 5 pont Korlátozottan bővíthető: 3 pont Nem bővíthető: 0 p 6. A park közműellátottsága A teljes közműellátás kiépíthető: 5 pont A közműellátás részben építhető ki:

Az ipari parknak más ipari parkkal való kapcsolata 5 3 7. Az ipari park a magyar ipari parkokra vonatkozó jogi feltételeknek megfelel A jogszabálynak megfelel: 4 pont A jogszabálynak nem felel meg: 0 pont 4 8. Az ipari parknak más ipari parkkal való kapcsolata Gazdasági és föld-rajzi értelemben is lehetséges: 5 pont Gazdasági és földrajzi értelemben korlátozottan lehetséges: 3 pont Nem lehetséges: 0 pont 5 3 9. Az ipari park beruházásai, pénzügyi megalapozottsága, források szerkezete. A beruházások támogatással meg- valósíthatók: 8 pont A beruházások támogatással és hitellel valósíthatók meg: 5 pont A beruházások támo- gatás mellett is kockázattal valósít- hatók meg: 3 pont 8

10. Az ipari park szolgáltatásai: a tervezett szolgáltatások sokrétűsége, minősége és színvonala. A betelepültek igénye szerinti összes szolgáltatást megvalósítja: 5 pont A betelepültek igénye szerinti a szolgál- tatást részben való- sítja meg: 3 pont 5 3 11. Az ipari park innovációs jellegének kialakítása (innovációs szolgál-tatások megvalósítása, K+F eredmények és technológiák átvétele, alkalmazása, az ipari park együttműködése felsőoktatási intézménnyel, kutatóintézettel). Az ipari park létesít, működtet innovációs szolgáltatásokat, külső kapcsolatokkal: 5 pont Az ipari park nem tervezi innovációs szolgáltatások meg- valósítását: 0 pont Összesen: 72 56 64

A magyar-ukrán közös ipari park fejlesztésének gazdaságélénkítő hatása Mérhető gazdaságfejlesztést indukáló hatás, piacteremtés Közvetlenül vagy közvetetten érintett területeken élő népesség számának növekedése Átlagos munkanélküliségi ráta dinamikusabb csökkenése Munkahelyteremtő hatás 20%-kal magasabb személyi jövedelmek az érintett térségekben Magasabb relatív komplex fejlettségi mutatók Az úthálózat fejlesztések általános gazdasági élénkítő hatása. A térkép a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programban szereplő hálózati elemeket mutatja be.

A magyar-ukrán közös ipari park fejlesztésének főbb regionális hatásai Gyorsabb, magasabb színvonalú összeköttetés, csökkenő eljutási idők Közlekedésbiztonság növekedése, települési környezetterhelés csökkenése A záhonyi térség ipari és a logisztikai központjába történő letelepedési feltételek javulása A meglévő gazdasági potenciálok kihasználtságának növekedése, regionális versenyképesség erősödése Területi versenyképesség és kohézió erősödése A területi fejlődést serkentő tényezők között a műszaki infrastruktúra helyzete sajátos, ami elsősorban a gazdasággal való kapcsolatrendszerének összetettségéből és sokrétűségéből adódik. E sajátos viszony két oldalról közelíthető meg: miként hatnak az infrastrukturális feltételek a területi fejlődésre és milyen követelményeket, igényeket állít a terület és a gazdaság az infrastruktúrával szemben. Jelen esetben ez utóbbi a meghatározó. Maga a tervezett vonal egy dinamikusan fejlődő térséget tárna fel. Északon, a szlovák területeken nagy mértékű ipartelepítésre került sor az elmúlt években. Délen, a tengely másik végénél nagy forgalmú adriai kikötők találhatók. A gazdasági potenciál tehát adott, a hiányzó infrastruktúrát kell megteremteni, amely megfelelő szolgáltatási színvonalon elégíti ki a felmerülő igényeket.

Határrendészeti követelmények: Megfelelő infrastruktúra, komfort biztosítása, Összeköttetés, adattárakhoz való gyors és biztonságos hozzáférés, Munkafeltételek biztosítása (informatika, okmányvizsgálati speciális eszközök, dokumentálás, telefon, telefax, stb….) Törvényességi követelmények biztosítása (meghallgató-, előállító helyiség), Gazdaságosság.

Határrendészeti megoldásra váró kérdések Az ipari park kialakítása (hely, terület, államhatár metszési vonal) A működéshez igazodó, de SCHENGEN KONFORM ellenőrzési technológia kialakítása. A működtetésben érintett szervek (privát, állami), hatóságok (magyar, ukrán) felelősségi és egyéb jogköreinek pontos rögzítése: Hatósági ellenőrzések ellátása, Őrzés-védelem, Technológiai rend, Kártérítések rendje,

Hogyan fejlesszünk közös ipari parkot? Kormányzati együttműködési programok egyeztetése Konkrét helyszínek kijelölése és a kialakításhoz szükséges jogi, adminisztratív és technikai feltételek megteremtése Vertikális és horizontális partnerség kialakítása Források és támogató intézmények megkeresése Lobbizás

„A világ visszatekintve megérthető, de előre tekintve megváltoztatható Sören Kierkegaard

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding ZRT szegvari.peter@rfh-rt.hu www.rfh-rt.hu