XI. Adójogi Konferencia 2008. április 21. A magyar adóbázis szélesítésének lehetősége Kiindulási alapok és elméleti-gyakorlati megfontolások Szörfi Béla XI. Adójogi Konferencia 2008. április 21.

Tartalom A hazai adóterhek nemzetközi összehasonlításban Az adóbázis szélesítésének lehetőségei Új adónemek bevezetése Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése, adókedvezmények csökkentése Adóelkerülés csökkentése Nemzetközi tendenciák a fogyasztási és vállalati adóztatásban Az adócsalás, adóelkerülés csökkentésének elméleti megfontolásai Tapasztalatok az adóelkerülés csökkentésében

A magyarországi adóterhelés nemzetközi összehasonlításban

A magyarországi adóterhelés nemzetközi összehasonlításban

A magyarországi adóterhelés nemzetközi összehasonlításban

Új adók bevezetése Jelenleg is túl sok adófajta, inkább az adók számának csökkentése lenne kívánatos Új adó megjelenhet, ha ez több meglévő adó összevonásából keletkezik Ingatlanadó Két lehetőség: a) 0,25%-os kulcs a lakásokra, 0,5%-os kulcs az egyéb ingatlanokra; b) 0,5% ill. 1%-os kulcs Potenciális adóbevétel: 280 és 650 milliárd forint között Ha a tulajdonosi szerkezettel arányosan történik adókönnyítés, fenti bevételek az SzJA 5-13%-át és az iparűzési adó 30-80%-át válthatják ki

Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok A vállalatok több, mint harmada veszteséges. Ágazatok szerint viszonylag hasonló a veszteséges vállalatok aránya. A veszteséges vállalatok aránya a mikrovállalatok és alkalmazott nélküli vállalatok körében a legmagasabb. A legtöbb nyereséges vállalat a kis- és közepes vállalatok között található. A veszteségesek aránya legnagyobb a kizárólag belföldre, vagy a szinte kizárólag külföldre értékesítők között. A 100%-ban külföldi tulajdonú vállalatok 40%-a veszteséges, a többségi külföldi tulajdonúaknak viszont csak 18%-a.

Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok 2003-2005 között a vállalatok 10%-a mindhárom évben veszteséges, és csak 45%-a mindhárom évben nyereséges. A legtöbb folyamatosan veszteséges vállalat az építőiparban és a kereskedelemben tevékenykedik. Ezek többségében mikrovállalkozások, de a nagyvállalatok között is igen magas a folyamatosan veszteségesek aránya. Minél nagyobb a külföldi tőke aránya, annál nagyobb a tartósan veszteséges vállalatok aránya.

Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok A magyar vállalatok kimutatott profit-eredményei a legtöbb ágazatban jelentősen elmaradnak az EU átlagától. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4,6%-os profitrátája negyede az uniós átlagnak! A termelékenységgel összevetve is szembetűnő az alacsony magyar profitráta.

Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok Elvárt adó: 2005-ben a vállalkozások 47%-a nem érte el minimális vállalkozási eredményt, ezek többnyire mikro és nagyvállalatok Kb. 25-30 milliárd forintos bevételi forrás EVA: az adóbevétel gyakorlatilag nulla EVA-s cégek számláját befogadó cég ÁFA-fizetési kötelezettsége csökken EVA-s cégek költségeinek más cégeknél való elszámolása

Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok Vállalati adókedvezmények 32-féle eredménynövelő tétel 44-féle eredménycsökkentő tétel 15-féle adókedvezmény A támogatások ¾-e nagyvállalatokhoz kapcsolódik A nagyvállalatoknak 2005-ben a számított adó 42,2%-át kellett tényleges befizetniük, a kis- és közepes vállalatoknál ez 95% felett volt.

A vállalati adózással kapcsolatos nemzetközi tendenciák Adóalapból levonható kedvezmények jelentős szűkítése Amortizációs kulcsok csökkentése Vállalati támogatások mérséklése Sok országban a kisvállalatok számára alacsonyabb társasági adókulcs, de pótlólagos adókulcs a magas nyereségre Vegyes gyakorlat a veszteségleírással kapcsolatban Megmaradtak, sőt bővültek a kutatás-fejlesztés ösztönzését szolgáló támogatások Megmaradtak az elmaradott régiókban történő befektetésekre érvényes adókedvezmények

Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: lakossági jövedelmek A torz szabályozási rendszer torz – regisztrált – jövedelmi struktúrát okozott: az alkalmazottak jelentős része minimálbéren volt/van bejelentve. Ezt részben mérsékli az adójóváírás és kiegészítő adójóváírás befagyasztása 2007-től, illetve a minimálbér kétszerese után fizetendő járulék-elvárás bevezetése 2006-ban. Még mindig jelentős adókedvezmények – az adórendszer a szociális szempontokat nem külön támogatás keretében, hanem az SzjA-ba zsúfolva próbálja megoldani.

Nemzetközi tendenciák a személyi jövedelemadózásban Az adókulcsok mértékének csökkentése Ezzel párhuzamosan új kulcsok bevezetése a kimagasló jövedelmekre Adósávok számának csökkentése Adósávok automatikus indexálása az adórendszer kiszámíthatóságának érdekében Gyermek-kedvezmények növekedése Az országok többségében emelkedett az alsó (jellemzően adómentes) sáv határa Eltérő gyakorlat az adókedvezmények számának és mértékének tekintetében

Az adócsalás, adóelkerülés csökkentésének elméleti megfontolásai Allingham – Sandmo (1972) Az adófizetők a szerencsejátékhoz hasonlóan döntenek az adócsalás kockáztatásáról, és annak összegéről. Adócsalás optimális mértéke függ a tettenérés és a büntetés valószínűségétől, a büntetés mértékétől és az adócsaló kockázatvállalási hajlandóságától. Reingaum – Wilde (1985) Adóhatóság szabálya: a bevallott jövedelem egy bizonyos határértéke alatt minden bevallót 1 valószínűséggel ellenőriznek, a felett mindenkit kihagynak.

Az adócsalás, adóelkerülés csökkentésének elméleti megfontolásai Fekete/szürke munka Sandmo (2004). Ha egy munkaerőpiacon lehetőség van feketemunkára, akkor az adócsalás felderítésének magasabb valószínűsége és a magasabb büntetés továbbra is csökkenti az adócsalást. Pestieau – Possen (1991). A munkavállaló választhat: alkalmazott (nincs adócsalás) vagy egyéni vállalkozó (adót csalhat). Az adótörvények betartatásának szigorodásával csökken az egyéni vállalkozók relatív aránya.

Az adócsalás, adóelkerülés csökkentésének elméleti megfontolásai Vállalati adócsalás Marelli (1984); Sandmo (2002). Az indirekt (vállalati) adók fizetésének elkerülése megoldás, ha az adók nagy része a fogyasztást, a végső fogyasztói árat szabályozza. Crocker – Slemrod (2004). Vállalat és menedzser közti szerződés: a menedzsert vagy akkor jutalmazza a vállalat, ha kevés adót fizet, vagy ha a vállalat „hagyományos módon” sikeres. Javaslat: az adóelkerülés büntetése ne a tulajdonost, hanem a menedzsert sújtsa, mert így az a 2. szerződéstípust fogja választani.

Tapasztalatok az adócsalás, adóelkerülés csökkentésében Marginális adókulcsok Alm (1990), Dubin – Wilde (1988), Feinstein (1991). A magas marginális adókulcs ösztönzi az adócsalást, elkerülést. Clotfelter (1983), Joulfaian – Rider (1998). A magas marginális adóráta nem vezet adócsaláshoz, így a marginális adóráta csökkentése sem szorítja vissza az adócsalást/elkerülést. Ellenőrzés, büntetés Kamdar (1997). Az ellenőrzések gyakoriságának növekedése csökkenti a vállalati adócsalás mértékét. A büntetések összegének emelése viszont nem téríti el a vállalatokat.

Tapasztalatok az adócsalás, adóelkerülés csökkentésében Erkölcsösség; kormányzati szolgáltatások minősége Hanousek – Palda (2002). Felmérés Csehországban és Szlovákiában. A lakosság fele vásárol fekete vagy szürke árut és szolgáltatást. A lakosság fele aluljelenti a jövedelmét. Ezek családjának 80%-a egyetért cselekedetükkel, és több mint 80%-uk összeegyeztethetőnek tartja az erkölcsöt és az adócsalást. Annál nagyobb az adócsalásban való részvétel, minél elégedetlenebbek az adózók a kormányzat nyújtotta szolgáltatásokkal.

Összegzés: általános szempontok az adóbázis szélesítéséhez 1. Az adóbázis szélesítésének elkerülhetetlenül vannak vesztesei: akik eddig legálisan vagy illegálisan nem fizettek bizonyos adófajtákat. Ez akkor nem vezet további adóelkerüléshez, ha az ellenőrzések szigorodnak és javul az adómorál. 2. A fokozottabb ellenőrzés növeli az adóelkerülés kockázatát. Ennek azonban objektív költségkorlátai vannak: a társadalom széles rétegeit érintő és elaprózott ellenőrzés többe kerülhet, mint a pótlólagosan beszedett adó. 3. Az adómorál javításának feltétele a feladatait megfelelően ellátó, színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, elfogulatlan és szakszerű, nem korrupt államigazgatás.

Összegzés: általános szempontok az adóbázis szélesítéséhez 4. Szemléletváltás a társadalom és gazdaság egyes csoportjainak adórendszeren keresztüli támogatását illetően. Kivételek és kedvezmények bonyolult rendszerének megszüntetése átláthatóbb és kiszámíthatóbb rendszert eredményez. 5. Szektorsemlegességre való törekvés, a vállalkozási szerződésekkel elkerült adó problémájának megoldása. 6. Az átlátható és egyszerű adórendszer mellett a rendszer hosszú távú kiszámíthatósága is fontos feltétele az adózási hajlandóság növelésének. 7. Az adórendszernek, különösen a magyar viszonyokra tekintettel, a foglalkoztatást kell támogatnia.

Köszönöm a figyelmet!