A növények vízháztartása
I. A vízfelvétel fizikai alapjelenségei: a.) duzzadás b.) diffúzió c.) ozmózis d.) plazmolízis
II. Vízfelvétel: szerve: gyökérzet, felszívási zóna, gyökérszőrsejtek módja: passzív transzport, nem igényel E-át. ( benne oldott ionok aktív transzporttal kerül- nek be ,amely E-igényes.) A felvett ionok a sejttartalommal együtt ozmotikus nyomáskülönbséget hoznak létre,emiatt áramlik be a víz passzívan.
III. Vízszállítás: a.) gyökérnyomás: a központi henger vízszállító csöveiben élő faelemek ionokat választanak ki, amit a víz passzívan követ. Ez a légköri nyomásnál kissé nagyobb, fel- felé irányuló nyomást hoz létre. Ez a gyökérnyomás. ( akár 2-5 m magasra is szállíthat ) b.) adhézió : víz és szállítóelemek fala közötti tapadás
kohézió: vízmolekulák közötti össze-tartó erő ( H-kötések ) c.) párologtatásból adódó szívóerő D: Azt az erőt, amellyel a növényi sejt a környezetéből vizet szív fel, szívóerőnek hívjuk. megvalósulása: gázcserenyílásokon keresztül
ez bekövetkezik, ha : 1. a növény vizet vesz fel légrés kinyílása: zárósejtek víztartal-mának növekedésekor ez bekövetkezik, ha : 1. a növény vizet vesz fel 2. intenzív fotoszintézisnél ( fény, víz, elegendő szén-dioxid ) → a képződött cukor a zárósejt vízfelvételét ( ozmo-tikus szívóerejét ) fokozza
3. a fotoszintézis csökkenésekor ( pl: kevés szén-dioxid ) ekkor a régebben képződött keményítőt bontja ( hidrolizálja ) → cukorkép-ződés → lásd 2. eset vége
IV. A párologtatást befolyásoló tényezők: - levegő vízgőztartalma - hőmérséklet - levegő mozgása - felület nagysága
V. A növény vízegyensúlya D: A párologtatás és vízfelvétel közti arány. Tartós szárazságkor: vízdeficit → turgorállapot csökkenése → lankadás Ha a növény nem tudja visszanyerni vízegyensúlyát → hervadás ( visszafor- díthatatlan károsodás )