A növények vízháztartása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A LEVEGŐ.
Advertisements

A növényi szövetek.
A napsugárzás jótékony hatásai:
KÖZLEKEDŐEDÉNYEK HAJSZÁLCSÖVEK
Ozmózis vizsgálata.
A légkör összetétele és szerkezete
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK
Összefoglaló feladatok
Növényi szövetek 1..
Növényi szövetek.
IV. fejezet Összefoglalás
,,Az élet forrása”.
Anyagszállítás a növényekben
A növényi sejt.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Az ásványi anyagok forgalma
A növények teste és életműködése
A növények szervei.
A növények mozgása Menni vagy maradni?.
A HIDROGÉN.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
GÁZ – FOLYADÉK ÉRINTKEZTETÉS
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
KIVÁLASZTÁS.
Növényi vízviszonyok és energiamérleg
Növényi vízviszonyok és energiamérleg
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK
KÖZLEKEDŐEDÉNYEK HAJSZÁLCSÖVEK
Növényi szövetek 1..
A növények ásványianyag-felvétele
Évszakok a kertben 5. osztály.
FIZIKA A NYOMÁS.
A növények táplálkozása
A növények ingerlékenysége és mozgása
A növények egyedfejlődése
A gyökér.
A víz.
Speciális működésű sejtek Általában: a soksejtű, szövetes élőlények sejtjei különleges feladatok ellátására módosulnak, vagyis felépítésük megváltozik.
Halmazállapot-változások
Az oxigén 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
Biológiai anyagok súrlódása
Növénytan.
A levél - a leveleket működésük és elhelyezkedésük szerint csoportosítjuk   - működés szerint: - sziklevelek - viráglevelek - lomblevelek - elhelyezkedés.
A csírázástól az egyed haláláig
Növényélettan Phytophysiologia
Elektrokémia Bán Sándor.
Növények szervei 3. levél.
Növények szervei 3. Hajtás levél.
Szerveződési szintek, élettelen környezeti tényezők
Sejttan.
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok lipid-fázisának kb. felét pigmentek teszik ki a többi galaktolipid és foszfolipid kettősréteg (erősen telítetlen.
SEJT SZÖVET SZERV SZERVEZET= EGYED sejtfal Golgi-apparátus
38. lecke Növényi szövetek. Sejttől a szövetig:  Az egysejtű élőlény összes életműködését az egyetlen sejtje végzi.  A többsejtűek is egy sejtből a.
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
Növényi vízviszonyok és energiamérleg
Ökoiskola- vetélkedő március
47. lecke A növények vízháztartása
Szervetlen vegyületek
Növényélettan Phytophysiologia
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
Növényi szövetek 1..
A gyökér.
Híg oldatok tulajdonságai
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Életjelenségek, életfeltételek. Életfeltételek:  Fény  Víz  Levegő  Táplálék  Megfelelő hőmérséklet.
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

A növények vízháztartása

I. A vízfelvétel fizikai alapjelenségei: a.) duzzadás b.) diffúzió c.) ozmózis d.) plazmolízis

II. Vízfelvétel: szerve: gyökérzet, felszívási zóna, gyökérszőrsejtek módja: passzív transzport, nem igényel E-át. ( benne oldott ionok aktív transzporttal kerül- nek be ,amely E-igényes.) A felvett ionok a sejttartalommal együtt ozmotikus nyomáskülönbséget hoznak létre,emiatt áramlik be a víz passzívan.

III. Vízszállítás: a.) gyökérnyomás: a központi henger vízszállító csöveiben élő faelemek ionokat választanak ki, amit a víz passzívan követ. Ez a légköri nyomásnál kissé nagyobb, fel- felé irányuló nyomást hoz létre. Ez a gyökérnyomás. ( akár 2-5 m magasra is szállíthat ) b.) adhézió : víz és szállítóelemek fala közötti tapadás

kohézió: vízmolekulák közötti össze-tartó erő ( H-kötések ) c.) párologtatásból adódó szívóerő D: Azt az erőt, amellyel a növényi sejt a környezetéből vizet szív fel, szívóerőnek hívjuk. megvalósulása: gázcserenyílásokon keresztül

ez bekövetkezik, ha : 1. a növény vizet vesz fel légrés kinyílása: zárósejtek víztartal-mának növekedésekor ez bekövetkezik, ha : 1. a növény vizet vesz fel 2. intenzív fotoszintézisnél ( fény, víz, elegendő szén-dioxid ) → a képződött cukor a zárósejt vízfelvételét ( ozmo-tikus szívóerejét ) fokozza

3. a fotoszintézis csökkenésekor ( pl: kevés szén-dioxid ) ekkor a régebben képződött keményítőt bontja ( hidrolizálja ) → cukorkép-ződés → lásd 2. eset vége

IV. A párologtatást befolyásoló tényezők: - levegő vízgőztartalma - hőmérséklet - levegő mozgása - felület nagysága

V. A növény vízegyensúlya D: A párologtatás és vízfelvétel közti arány. Tartós szárazságkor: vízdeficit → turgorállapot csökkenése → lankadás Ha a növény nem tudja visszanyerni vízegyensúlyát → hervadás ( visszafor- díthatatlan károsodás )