Gábos András (TÁRKI) gabos@tarki.hu Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Gábos András (TÁRKI) gabos@tarki.hu

Az előadás szerkezete 1. Atipikus munkaformák Definíciók, jellemzők Az atipikus munkaformák elterjedtsége az Európai Unióban és a visegrádi országokban 2. A részmunkaidős foglalkoztatás néhány aspektusa Társadalmi elvárások és hatások Munka-család egyensúly Szegénységi kockázat Trendek, dilemmák, viták

Atipikus munkaformák 1 Tipikus: jellemzően napi 8 órában, állandó jelleggel, határozatlan idejű munkaszerződéssel, munkahelyen aszociális órák: este, éjjel, hétvégén Atipikus (ILO, 1980-as évek) munkaformák (Frey 1997; Laky 1998, 1999; Borbély és szerzőtársai 2000, Eurofund 2006): Részmunkaidő: jellemzően nők, kevésbé jellemző az aszociális munkaidő, mint a teljes állásban, de általában gyengébb a munkaidő-beosztás feletti kontroll Időszakos foglalkoztatási formák: határozott idejű szerződés: fiatal, képzetlen munkaerő, alacsony szintű kontroll a munkaidő felett alkalmi vagy szezonális munka: inkább férfiak, gyakran ingatag, bizonytalan és rossz munkakörülmények között Nem munkaviszonyban végzett munka, önfoglalkoztatás: jellemzően férfiak és idősebbe, mint az atipikus átlag, kevesebb stressz jellemzi a munkájukat, de egyúttal kevesebb támogatás is Egyéb: otthoni munka, távmunka, munkaerő-kölcsönzés Munka az informális gazdaságban

Atipikus munkaformák 2 Nagyon atipikus munkaformák (Riso 2010, IES-Eurofund 2010): Nagyon rövid határozott munkaidejű szerződések: rövidebb, mint 6 hónap Szerződés nélkül végzett munka, szóbeli szerződés Rövid részmunkaidő: rövidebb mint 10 óra Hívásra végzett munka, rendelkezésre állás Jellemzők: Országonként eltérő, de erős szektorális szegmentáltság Elsősorban nők Alacsonyabb képesítést igénylő munkahelyek Elterjedtség (rövid részmunkaidő, elérhető adatok alapján) < 1%: Közép- és Kelet-Európa, Balti országok, Görögország 1-2 %: Olaszország, Spanyolország, Portugália 3-4%: Belgium, Hollandia, Ausztria Egyesült Királyság: 8% Norvégia: 10% Németország: minijobs, több mint 7 millió mvállaló 2007-ben

A ledolgozott munkaórák száma – összesen, EU-27, 2011 V4: 40-41/20-23 Magas: EL: 42/20 CZ: 41/21 BG: 41/20 Alacsony: NL: 30/20 DK: 34/19 Forrás: EUROSTAT

A ledolgozott munkaórák száma – nők eltérése az átlagtól, EU-27, 2011 Össz: -3.7 Rész: +0.3 V4 Össz: -0.8 : -2.3 Rész: -0.1 : +0.4 Nagy: NL: -6 UK, AT, DE: -5 Kicsi: BG, RO, LT, HU: <-1 Forrás: EUROSTAT

A részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) V4: alacsony 2-5/6-10 Magas: NL: 24/77 DE: 9/45 DK: 14/38 Alacsony: BG: 2/2 SK: 3/6 EL: 4/10 Forrás: EUROSTAT

A részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) EU-27: nőtt 2/3 pp V4: nőtt, 0-2/1-4 Kivéve: PL Jelentős: IT: 2/13 AT: 3/8 DK: 4/6 IE, BE, DE, CY – ff LU, MT, SE, ES - nők Forrás: EUROSTAT

A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) V4: 17-44/19-37 CZ: 17/19 HU: 44/37 Jelentős: ff: EL, IT, CY, RO >60 nők: EL, ES, BG, IT, PT, CY, LV, RO > 40 Forrás: EUROSTAT

A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) EU-27: nőtt 10/8 pp V4: változó HU: 17/9 PL: -5/-7 Jelentősen nőtt: ES: 44/32 CY: 41/23 IE: 26/20 Csökkent: LT: -25/-18 BG: -17/-13 Forrás: EUROSTAT

A gondozási céllal vállalt részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) Csak nők SK: 5 CZ: 21 HU, PL: 10 Jelentős: ff: SE, NL, FR >5 nők: UK, AT, NL > 30 Forrás: EUROSTAT

A gondozási céllal vállalt részmunkaidő arányának változása, 2002 - 2011, EU-27 (pp) EU-27: nem változott, enyhén csökkent 0.3/-2.2 pp V4: nem változott Nőtt: NL, LU, CY: >10 Csökkent: DE: -38 ff: DE, AT Forrás: EUROSTAT

A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya EU-27, 2011 (%) V4: 6-9/7-10 SK, HU, CZ PL: 28/26 Magas: ES, PL, PT > 20 Alacsony: RO, LT, EE, BG < 5 CY: ff alacsony, nők magas Forrás: EUROSTAT

A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak arányának változása, 2002 - 2011, EU-27 (pp) EU-27: enyhe növ. 2/1.4 pp V4: nőtt, kül. PL: 11/12 Nőtt: >5 nők: PL, CY ff: NL, IE Csökkent: ES, LV > -5 Forrás: EUROSTAT

Atipikus munkaformák – társadalmi elvárások és hatások A foglalkoztatás növelése Munka-család egyensúly javítása Gyermekvállalás ösztönzése A szegénység enyhítése, a társadalmi kohézió erősítése A nemek közötti egyenlőség előmozdítása Akadályok: Átváltási hatások: rugalmasság és biztonság Nem szándékolt negatív hatások: családi szerepek, egészségi állapot, stb. Költségvetési korlát Kiegészítő területek: családtámogatások és bölcsődei ellátás

Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus Munka-család egyensúly Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni. Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni. A ledolgozott órák száma és az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul. Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust. Nők: a hatás szignifikáns A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók) Forrás: Gábos (2009)

Részmunkaidős foglalkoztatás és a munka-család konfliktus az Európai Unióban A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt. Forrás: Gábos (2009).

A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%) - A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony. Forrás: TÁRKI – Applica (2010)

Összegzés helyett 1 Trend az Európai Unióban: Viták az EU-ban a 2000-es évek munkahely-növekedése az átlagosnál nagyobb mértékben származott atipikus munkaformákból Visegrádi országok: nem volt átlag feletti növekedés, kivéve részmunkaidő: Magyarország, de jellemzően nem önkéntes határozott idejű szerződések: Lengyelország Viták az EU-ban Rugalmasság és biztonság, flexicurity Átmenet a különböző munkaformák között Munkahelyi vagy munkabiztonság?

Összegzés helyett 2 Dilemmák az Európai Unióban Gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővítés Lisszaboni stratégia, Kok-jelentés, EU2020 stratégia Nemcsak több, de jobb minőségű munkahely igénye Karrierlehetőség Egészség és jól-lét Készségek fejlesztése Munka-család egyensúly Befogadó növekedés: EU2020: a foglalkoztatási cél mellett szegénységi cél Lisszaboni tapasztalat: növekvő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent csökkenő szegénységet Költségvetési fegyelem 20

Köszönöm a figyelmet! www.tarki.hu