Fejfájás, epilepszia, alvászavarok 2010.03.03.

Elsődleges fejfájások Tenziós típusú fejfájás Migraine Trigeminoautonom fejfájások: - Cluster fejfájás - Chronicus paroxysmalis hemicrania - SUNCT Egyebek (köhögési, coitalis, stb)

Másodlagos fejfájások Postraumás Cerebrovascularis (sinus thrombosis, subarachnoidalis vérzés, arteriovenosus malformatio stb) Meningitis, encephalitis, általános fertőzés Tumor Anyagcserezavarok (pl hypoxia) Egyéb (pl neuralgiák)

Epidemiológia 3-4x gyakoribb - migraine prevalencia: 7,7-18%, nőkben 3-4x gyakoribb Cluster prevalencia férfiak: 0,5%, nőkben 0,1% Tensiós

A MIGRAINE JELLEMZŐI

TENZIÓS TÍPUSÚ FEJFÁJÁS

CLUSTER FEJFÁJÁS

GYÓGYSZEREK OKOZTA FEJFÁJÁS

A FEJFÁJÁS FONTOSSÁGA “A habituális fejfájások a betegnek sok szenvedést, az orvosnak sok fejtörést, a vegyi iparnak sok jövedelmet hozó kefalalgiák” (Dr. Ranschburg Pál, 1936)

Bizonyítékokon alapuló irányelvek http://www.aan.com/public/practiceguidelines/headache_gl.htm http://www.efns.org http://www.ehf-org.org/pdf/hungary.pdf

A kezelés lépései A fejfájásos roham kezelése A rohamok megelőzése Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek

A tenziós típusú fejfájás kezelése Akut forma: alkalmi fájdalomcsillapítás (500-1000 mg ASA v. paracetamol) Profilaktikus kezelés indikációja: ha minden 3. nap, vagy gyakrabban jelentkezik

Krónikus tenziós típusú fejfájás megelőző kezelése Alapkészítmények: triciklikus antidepresszívumok Kezelési elvek: alacsony dózissal kezdve fokozatosan emeljük az adagot más készítményre csak 6-8 hét eredménytelenség után váltunk hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével és ellenõrzésével kellõen hosszú ideig tartson a kezelés (rendszerint 6-9 hónap) fokozatos dózisleépítés

Migraines roham kezelése 1. Nem szteroid gyulladásgátlók (pl. Aspirin), antiemeticumok enyhe v. közepes fejfájásnál 2. Triptanok: a fejfájás kezdetekor hatásosabbak, közepes és súlyos fejfájás esetén

A MIGRAINE ROHAMOK PREVENCIÓJA Indikáció: havonta 2 vagy több roham egy roham 4 napnál hosszabb Időtartam: 2-9 hónap A kezelés befejezése: fokozatosan, 4 hét alatt leépítve Alapelvek: megfelelő dózisban megfelelő ideig fokozatosan emelve, fokozatosan csökkentve fejfájásnaptár vezetésével ellenőrizve a hatást

A migrén preventív (intervallum) kezelés céljai A rohamgyakoriság csökkentése A rohamterápia hatásosságának növelése A funkció javítása, a korlátozottság csökkentése

A migrén preventív kezelés általános elvei I. A kezelést a legkisebb hatásos adaggal kezdjük. Az adagot lassan emeljük a hatásosság eléréséig Megfelelő ideig tartson egy-egy kezelés kipróbálása (2-3 hó) Kerüljük hatásosságot befolyásoló egyéb beavatkozásokat

A migrén preventív kezelés általános elvei II. A tartós hatású készítmények javítják a beteg együttműködését Betegfelvilágosítás (compliance, elvárások, formális kezelési terv) A fejfájásnaptár alapján ítélhető meg a hatásosság Tartósan stabil állapot elérése után vizsgáljuk felül a kezelés szükségességét

Intervallum terápiára alkalmazott gyógyszercsoportok Béta receptor blokkolók Triciklikus antidepresszívumok Antiepileptikumok Kalcium csatornagátlók Szerotonin antagonisták Nem steroid gyulladásgátlók (NSAID) Egyéb gyógyszercsoportok (Mg, B2, stb)

A FEJFÁJÁSOK NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE Rendszeres életmód Rendszeres, nem kimerítõ sportolás Rendszeres alvás A kiváltó faktorok kerülése

A FEJFÁJÁSOK NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE

A CLUSTER FEJFÁJÁS ROHAM KEZELÉSE Oxigén:7 liter/perc 100% oxigén 15 pecen át A betegek 75%-ában hatásos A reagálók 93%-ánál a hatás 10 percen belül Sumatiptan 6 mg s.c., 50-100 mg per os Ergotamin származékok Az azonos oldali fossa sphenopalatina helyi érzéstelenítése

A fejfájás súlyos betegségre utal Korábban a beteg nem volt fejfájós, különösen idős korban Megváltozik a szokásos fejfájás jellege Fizikai aktivitás közben jelentkezik Neurológiai tünetek társulnak

Epilepszia Epilepszia betegség: hirtelen kezdődő és szűnő, spontán ismétlődő neurológiai tünetekkel járó hosszabb-rövidebb rosszullétek Az idegsejtek ingerlékenységének kóros fokozódása Alkalmi roham: epilepsziás roham, de nem epilepszia betegség (pl alkohol megvonásban, lázgörcs) Kb a lakosság 0,5%-a epilepsziás (gyerekek 1%-a), 5%-nak életében epilepsziás rosszullét

Etiológia Genetikai tényezők Perinatalis károsodás Metabolikus zavarok pl hypoglicaemia Meningitis, encephalitis Gyógyszerek, alkohol Trauma Cerebrovascularis betegség Tumor

A rosszullét jellege függ az epilepsziás góc anatómiai lokalizációjától illetve a patofiziológiai mechanizmustól Parcialis: az agykéreg körülírt területének izgalma: egyszerű – komplex Generalizált: a góc nem körülírt: tónusos, klónusos, tónusos-klónusos, absance, tónusvesztéses, myoclonusos Másodlagosan generalizált roham

Felosztás Fokális Generalizált Idiopathias Szimptómás Egyéb

Epilepszia szindróma: klinikum, rohamforma, etiológia, patomechanizmus, társult betegségek, prognozis, EEG alapján Status epilepticus

Diagnosis - auto és heteroanamnézis - EEG (elektroencephalographia) Képalkotó vizsgálat (CT, MRI) Egyéb

Kezelés Epilepszia szindrómának megfelelően. Gyógyszeres (antiepileptikum) Műtét Egyéb

A gyermekkori epilepsziák egy része „kinőhető” pl absance Pszichés tünetek lehetnek a rosszullét részei vagy attól függetlenül, de a betegek jó részé-nek NINCS. Az epilepszia nem elmebetegség! A betegek kb 70-75%-a rohammentessé tehető antiepileptikumokkal, a gyógyszerrezisztens betegek 30-40%-a műtéttel.

Alvás és zavarai átlagban életünk 27 évét alvással töltjük a lakosság 1/3-ának alvás problémái vannak/voltak

Alvásciklus – kb. 90 perc, éjszakánként 4-6 NREM (70-80%) lassú hullámú alvás szívfrekvencia, vérnyomás, légzés ↓ testhőmérséklet, izomtónus ↓ REM (20-25%) rapid eye movement – gyors szemmozgások paradox, gyors hullámú alvás – nehéz felébreszteni szívfrekvencia, vérnyomás, légzés ↑ izomtónus tovább csökken álmodás

Polysomnographia Multiparametriás monitorozás EEG EOG (electrooculogram) EMG (electromyogram) EKG Légzőmozgás SpO2 Testhelyzet Horkolás

Alvászavarok Insomnia Alvásfűggő légzészavarok Hypersomnia Cirkadián ritmus zavarai Parasomnia Alvásfüggő mozgászavarok

Insomnia el-, átalvási zavar, és/vagy korai ébredés nem frissítő alvás hangulat-, koncentrációs zavar fáradtság, aluszékonyság napközben idősekben, nőkben gyakoribb

Primer II. Secunder: nem megfelelő alvás hygiene paradox pszichiátriai betegség pszichofiziológiai szervi betegség gyógyszerek „vasárnap esti insomnia”

Kezelés alapbetegség kezelése nem gyógyszeres gyógyszeres: modern altatók

Alvásfüggő légzészavarok centrális alvási apnea: az agyi légzőközpont működészavara miatti légzésszünet obstruktív alvási apnea: a légutak alvásközbeni elzáródása miatti légzésszünet egyéb

Obstruktív alvási apnea Éjszaka: hangos horkolás, hosszú légzés-szünetekkel, ébredések szapora szívdobogással, izzadás, nycturia Nappali tünet: aluszékonyság, fáradtság, koncentrálási, memória probléma, reggeli fejfájás Hajlamosít: elhízás, férfi nem, idős kor, szedatívum, alkohol, fül-orr-gégészeti eltérések

Kezelés Fogyás Sz.e. műtét Szedatívum, alvás előtt alkohol kerülése CPAP (folyamatos pozitív nyomás) készülék

Parasomnia Pszichomotoros és magatartási jelenségek, az alvásszerkezet lényegesen nem érintett Zavart ébredés, alvajárás Lidérces álom, REM magatartászavar Egyéb, pl. bruxizmus (fogcsikorgatás)

Alvásfüggő mozgászavarok Nyugtalan láb szindróma: lefekvéskor kellemetlen érzés a lábakban, mozgáskésztetés Periodikus lábmozgás zavar: NREM alvás alatt

Hypersomnia Primer – secunder Narcolepsia: alváskényszer (REM attak), hallucinációk, alvási paralízis, kataplexia (emocionális hatásra bekövetkező hirtelen tónusvesztés)