Összeállította: Rakovicsné Erdősi Katalin 2008. FÉNYTAN Összeállította: Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

SÍKTÜKÖR A tükör kettős természetű. Egyik oldala matt és hétköznapi, a másik csillogó és megérthetetlen. Hidegen racionális és titokzatos egyszerre.

A tükör a régebbi korokban különleges luxuscikknek számított A tükör a régebbi korokban különleges luxuscikknek számított. Az emberek misztikus, rejtélyes tárgynak tartották. Az ókori Keleten használt első tükrök voltaképpen ezüstből, rézből, majd bronzból készült fényesre csiszolt lemezek voltak. Elhomályosult ókori egyiptomi tükör

Középkorban A fémfelületre sima üveglapot szorítottak, megakadályozva a tükörnek a levegővel való érintkezését, így az nem homályosult el többé.

A következő nagy találmány, a ma is használt üvegtükör, a 13 A következő nagy találmány, a ma is használt üvegtükör, a 13. században a Velencéhez tartozó Murano szigetén született. Az üveglapra hártyavékony ólomlemezt illesztettek, arra pedig higanyt öntöttek. Az így keletkező jól tapadó anyag a foncsor, amely tehát csak egy minimális fémbevonat az üveglap hátoldalán, a régi tökéletlenebb fémtükrökhöz képest mégis kiváló képet eredményez. A muranói tükör hamar világhírű lett, bár az ára a középkor végén az aranyéval vetekedett. Később az eljárást úgy fejlesztették tovább, hogy higany helyett ezüstfoncsort használtak. A mai tükrök is ezzel a technikával készülnek.

Ezüst / Ag Név: Argentum - latin Rendszám: a periódusos rendszer 47. eleme Felfedezés: Az őskorban is ismert fémek közé tartozik. Régen nagyobb értékű volt, mint az arany.

A barokk a végletekig kihasználja a tükör egyes tulajdonságait /versailles-i tükörfolyosó; a végtelen terek illúziója/.

Képzőművészet Raffaello: Az Erény allegóriája (egy tükröt tart a kezében) Amíg a tükör kevesek kiváltsága volt, addig a művészetben is nemes tulajdonságok kifejezőjeként jelent meg. A középkori és a reneszánsz művészetben a négy fő erény egyikét, a bölcsességet jelképezte. A Bölcsesség, illetve gyakran az Erény megszemélyesített alakját is általában tükörrel a kezében ábrázolták. Ennek eredete a Bibliára nyúlik vissza. A Bölcsességek könyve ugyanis a bölcsességet így jellemzi: „... az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása”. (7:26) A későbbi korokban viszont a tükör már inkább az emberi hiúság jelképe lett az ábrázolásokon.

Az ember egyedüli lehetősége, hogy önmagával szembenézzen: a tükör Az ember egyedüli lehetősége, hogy önmagával szembenézzen: a tükör. A tükörkép a legtökéletesebb és a legmulandóbb képmás.

A tükör neve latinul speculum.

A tükörkép kép. A művészet a valóság visszatükrözése.

A modern technika nem nélkülözheti a tükröt.

SÜVÖLTŐ

A 4 GRÁCIA

ALKONYTÜKÖR - HORTOBÁGY

VÍZISIKLÓ

Ősz a diósjenői horgásztónál

KACSACSALÁD

POMPÁS SZITAKÖTŐ