Nemzetközi gondolkodás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 1 MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN A NEMZETKÖZI POLITIKA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL? dr. Faragó Tibor, c.
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Az ENSZ klímatárgyalások Kiss Veronika OTDK április
Kibékíthető ellentétek? Környezetvédelmi osztályvezető
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
Nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalások
Globális problémák Kialakulásuk okai:
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Regionális fórum, Veszprém, november11. Dr. Szili Katalin, NFFT elnöke.
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
A GAIA-HIPOTÉZIS ÉS KÖRNYEZETIDEOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYE.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
A fenntartható fejlődés alapelemei, globális célkitűzései
Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉIG.
GLOBÁLIS VÍZPROBLÉMÁK
TÁMOP A-11/1/KONV AGRÁRKLÍMA című projekt NYITÓ RENDEZVÉNYE Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban: eddigi kezdeményezések és a kutatás.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az üvegházhatás és a savas esők
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Schmuck Erzsébet NFFT titkára.
Felelősséggel a környezetért!
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Globális környezetvédelmi problémák, ózon
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és Magyarország
Az EU és Kelet-Közép-Európa. Kezdetek Visszatérés Európába? rendszer váltások Közép- Európában Első reakció: –EBRD (1989. július Párizs)-G7 csúcs.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Az Európai Unió ökológiai hálózata
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
Globális gondolkodás a földi környezetről
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Aszály konferencia - Kecskemét2 Nemzetközi előzmények és kapcsolódások az aszály és a szárazodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes László Budapesti.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE, AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK EMISSZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZERVEZŐDŐ NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK – SIKEREI, KUDARCAI Balogh.
6. téma A környezettudomány a tudományok rendszerében
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
EU szabályozás Légszennyezettség. EU szabályozás: Légszennyezettség A légszennyezettség csökkentésére számtalan európai rendelet és jogszabály létezik,
FaragóTibor: GlobálisKlímaPolitika1 Nemzetközi éghajlatvédelmi együttműködés, a klímapolitikai tárgyalások előzményei, helyzete és kilátásai dr. Faragó.
Globális felmelegedés és a különböző ciklusok
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Fenntarthatóság és káoszelmélet
Jogi informatika, 2. előadás Az információs társadalom lényegi ismérvei és egyes modelljei szeptember 21. Témakörök: 1.Az IT-ről általában 2.Az IT.
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Nemzeti Parkok.
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Szennyező anyagok kibocsátásának trendje
Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi tanár
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Nemzetközi folyamatok a globális vízgazdálkodás terén Baranyai Gábor Igazságügyi Minisztérium.
Globalizáció és környezeti problémák
Hulladékgazdálkodás – veszélyes hulladékok szállítása
A környezetvédelmi jog története
1 A kémiai biztonság új stratégiája. Európai Unió: Fehér Könyv. REACH. Globális Stratégia: Globális harmonizáció. SAICM. Prof. Dr. Ungváry György.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások – története/vállalásai ZELEI.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉIG.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások Készítette: Magyar Gyöngyi.
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
A termőföldek másik nagy ellensége az erózió mellett az elsivatagosodás, amely folyamat során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik,
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
Globalizáció.
Előadás másolata:

Nemzetközi gondolkodás a földi környezetről

Világkonferenciák 1972. ENSZ első környezeti konferenciája Stockholm. Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogramok. „Csak egy Földünk van” A „növekedés határai” után új alternatíva kellett a „O” gazdasági növekedés „perspektívája” helyett (1980-as évek eleje).  Az ENSZ Környezet és fejlődés világbizottság: Bruntland jelentés (1987). Korlátozások és szükségletek kielégítése A fenntartható fejődés elve: a jelen generáció igényeit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció lehetőségeit.

A fenntartható fejlődés alapelvei: A Föld életképességének megőrzése A népességeltartó-képesség meghatározott kereten belül tartása A nem megújuló erőforrások használatának minimalizálása, Az életminőség javítása, A környezethez való felelősségteljes hozzáállás Globális szövetség kialakítása. Nemzeti kereten belül is fejlődési lehetőség biztosítása. Bruntland jelentés Globális feladatok: Közös javak kezelése Óceánok Világűr Antarktisz Béke és biztonság (1988-ban 25 ezer stratégiai és 35 ezer rövid hatósugarú rakéta) Tudományos együttműködések fontossága Jogi szabályozottság felvetése A fenntartható fejlődés kérdőjelei: mit kell fenntartani? Szükségletet vagy a környezeti állapot.

1992. Rioi konferencia Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről (27 elv) Keretegyezmény az éghajlatváltozásról Egyezmény a biológiai sokféleségről Nyilatkozat az erdőkről Feladatok a 21. századra (fontos újdonság a GEF)

2002 Johannesburgi Konferencia Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről (32 ponttal), Végrehajtási terv (153 pont). (2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akinek nem jut egészséges ivóvíz, illetve nap 1 $ alatti jövedelemből élnek) (valójában távolodás a konkrét megállapodásoktól)

Legfontosabb ágazati környezeti konferenciák Az ózon egyezmény(ek) és következményeik Bécsi egyezmény (1985)- a sztatoszférikus ózon védelméről (eredetileg még csak keretegyezmény) Tartalommal a jegyzőkönyvek töltik meg (bővülő lista, szigorúbb kibocsátási határok) montráli jegyzőkönyv 1987, londoni módosítás 1990, bécsi módosítás 1995, Peking 1999 – határértékek a fejlődők számára és 440 mill. $-os alap a célokra. (Oregon itt is példát mutatott: 1975-ben betiltotta a CFC-s spay-ket.) Jelenleg már 155 ország fogadta el. Konkrét kötelezettség a károsító anyagok kivonására. Először 5 freon- és 3 halon-vegyület, később: széntetraklorid, metilbromoform, metilbromid, HCFC-k, HBFC-k (korábban lehetőség volt már anyagi segítségre is a GEF-től is).

Üvegházhatás ENSZ Éghajlat-változási keretegyezménye - 1992 Rio de Janeiro Az üvegházhatású gázok visszaszorítására - 1997-ig 169 ország + EU csatl., 37 fejlett és átalakuló gazdaságú ország vállalt elvi kötelezettséget 1997 Kiotói jegyzőkönyv - 167 ország, 38 + EU vállal konkrét kötelezettséget Jogilag kötelező célok, de igen puha vállalás (a 2008-12 közötti időszakra vállalt 5,2 %-ból már 4,6 teljesült. Viszonyítás 1990.)

A Kiotoi jegyzőkönyv fontosabb elemei: Általános elvként elfogadták, hogy a kibocsátás-csökkentés bázis időpontja 1990. Az emisszós korlát hat gáz együttesére (CO2, CH4, N2O, HFC-k, PFC-k, SF6) vonatkozik, ezeket együttesen CO2 egyenértékre számolják át (global warming potential), és a vállalással rendelkező országok kibocsátási jogokat is kapnak. A rugalmasabb megvalósítást öt mechanizmus biztosítja: Időbeli rugalmasság Emissziós rugalmasság „Nyelők” kérdése Együttes megvalósítás és emisszió kereskedelem (időpontok 2000, illetve 2008) Tiszta fejlesztési mechanizmus Gondok, de életbe lépés 2005. február. (55% kellett)

Hogyan tovább? Új elemek: Ma már az USA is elismeri (nem tehet mást) és kb. 40 állama/városa „ratifikálta” a Kiotói egyezményt. („Botrány” Kalifornia szigorúbb normái miatt a gépkocsinál) Kína (és India) előretört az üvegházgáz kibocsátási listán Tovább kellene lépni. → Bali konferencia 2007. december Az USA magára maradt

Bali 2007. dec. 4-14. (vele egy időben Béke Nobel-díj az IPCC-nek és Al Gore-nak) – több mint 180 ország Ausztrál „ajándék” (példa a politikafüggésre) Bali útiterv – akcióterv Az IPCC eredményein alapul! (de kompromisszumok miatt nem vették be az IPCC adatait, csak megállapításait) és évi 4 megbeszélés a következő két évben a feladatokról. A terv: a kibocsátási csúcs a következő 10 évben lenne, amelyet követően 2050-re 50%-kal csökkenne a kibocsátás az 1990-es szinthez képest.

Az Európai Unió nagy figyelmet fordít a klímaváltozás problémáira Az Európai Unió nagy figyelmet fordít a klímaváltozás problémáira. A Kiotói Jegyzőkönyv kötelezettségeinek végrehajtásához átlagosan 8% csökkentés vállalt 2012-ig. (A kiotói csökkentés globális átlaga 5,2%) 2007. márciusában az állam és kormányfők értekezletén további csökkentésre kötelezte el magát az EU: 2020-ig legalább 20%, 2050-ig mintegy 50% az 1990-es szinthez viszonyítva. Ezzel a határozattal az EU a világ élharcosának számítható az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén. A cél az, hogy a Föld felszínének átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2,0 Celsius fokot. (Európában átlagosan már 1,0 Celsius fok a felmelegedés az ipari forradalom óta.)

A klímaváltozás elleni harcnak két fő cselekvési területe van: a csökkentés az alkalmazkodás, ez utóbbi a megelőzést, a védekezést, a kárenyhítést és a helyreállítást is magában foglalja. A kettő kiegészíti egymást. Elsődleges feladatnak számít azonban a csökkentés. Az utóbbi hónapokban az EU feldolgozta az alkalmazkodás módszereit, fontosabb területeit és ezek összesítésével 2007. július 3-án Brüsszelben nyilvánosságra hozta a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Zöld Könyvét (Green Paper, Adapting to Climate Change in Europe - Options for EU Action).

Savas esők problémája 1979 Genfi egyezmény: „Az országhatárokon átterjedő, nagy távolságra eljutó légszennyeződésekről” („világegyezmény”?). Az egyezményt 2008-ig összesen 8 jegyzőkönyvvel egészítették ki (valójában konkretizálták), és folyamatos szigorítással a szabályozott anyagok kibocsátását csökkentették, illetve a szabályozott elemek körét bővítették. Fontosabbak: 1985 Helsinki: a kénkibocsátások 1988 Szófia a nitrogén-oxidokról 1991 Genf az illékony szerves vegyületek (VOC) 1994 Osló kénkibocsátások további szigorítása 1998 Aarhus főként az ólom, a kadmium és a higany 1999 Gothenburg a savasodás, az eutrofizáció és a felszínközeli ózon csökkentése. Maximálták négy anyagcsoport (kén, nitrogénoxidok, a VOC-k és az ammónia) kibocsátását 1984-ban fogadták el a programot az Európai Monitoring és Értékelési Program (EMEP) finanszírozásáról. Ennek keretében három fő komponens, a kén, a nitrogén és az illékony szerves vegyületek

kén

Az előbbi egyezmények súlypontja Európára koncentrálódott, azonban az 1980-as évek során Észak-Amerikában oly mértékben okozott problémát a savasodás, hogy külön program indítását indokolta.  1990-ben „Savas eső program” az Egyesült Államokban, majd Kanadában A probléma súlypontja az utóbbi 10-15 évben Észak-Amerika és Európa helyett Ázsiába tevődött át. Egy 1999-as összehasonlítás szerint Ázsiában található a Föld 15 legszennyezettebb városa. A helyzetet az súlyosbítja, hogy Ázsiában nincsenek kibocsátási egyezmények, a nemzeti ellenőrzés is csak kialakulóban van.

Fontosabb nemzetközi szerződések a tengeri környezetről Az első átfogó egyezmény, a London Dumping Convencion 1972 Ezt egészítette ki az 1973-ban megszületett (1978-tól megújított) MARPOL Egyezmény, amely korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgek és mérgező folyadékok tengerekbe ürítését, illetve szabványokat írt elő a hajók szerkezetéről, működéséről, valamint tiltja a légi úton szállított szennyezők szándékos tengerbe juttatását. 1982 ENSZ Tengerjogi Egyezménye Regionális megállapodások (Északi-tenger 1974, Földközi-tenger 1976, a kuvaiti régió 1978, a tágabb Karib-tenger 1983) 1995 Washingtoni Nyilatkozat és a hozzá kapcsolódó akcióprogram (GPA) a tengeri környezetnek szárazföldről származó szennyeződések elleni védelemről. Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény

Világkonferencia az édesvizekről 1980-as éveket az ENSZ „az ivóvíz és a csatornázás évtizedének” nyilvánította. Dublin, 1992: önálló ENSZ konferencia az élelmezés mellett a víz az emberiség jövőjének másik „szűk keresztmetszete”. A vízfelhasználás szerkezete

Kiegészítő információ Az indiai Újdelhiben megrendezett Toalett Világkonferencián 40 ország egészségügyi és köztisztasági szakértői folytattak eszmecserét arról, hogyan lehetne felszámolni a szabadban való székelést a világban, illetve miként lehetne minél szélesebb körben tudatosítani a mellékhelyiségekben alkalmazandó higiéniai szabályokat. (2007. nov.) Kiegészítő információ

Fontosabb természetvédelmi egyezmények 1971 Ramsari egyezmény – vizes élőhelyekről Washingtoni Egyezményt - a kereskedelem által veszélyeztetett állat- és növényfajok védelméről (1973) Bonni Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről (1979) Biológiai Sokféleség Egyezmény (Rio 1992) Ehhez kapcsolódik: Cartagenai Jegyzőkönyv (2000), amely szabályozza az élő, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését, felhasználását.

Egyezmények a hulladékokról Londoni egyezmény (ld. világtenger) Bázeli Egyezmény (1989). Ez „a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról”

A nemzetközi egyezmények elfogadottsága Csalóka összkép