A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások III. Megújuló Energia Fórum – Biomassza 2010. Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Néhány szóban kitérek az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi ügyek helyzetére, ide értve az ENSZ Éghajlatváltozi Keretegyezmény és a Jegyzőkönyve a Kiotói jegyzőkönyv szerepét e körben, valamint szólok néhány szót a Koppenhágai Klíma csúcson történtekről ,a „Koppenhágai megállapodásról” és következményeiről

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény A nemzetközi áttekintés 1985 - első klíma világkonferencia 1989 - első IPCC plenáris ülés 1989 - első ENSZ Közgy. Határozat 1990 - második klíma világkonferencia 1990 - ENSZ Közgy. határozat a létrehozásról 1991 - egyezmény tárgyalások elkezdődnek 1992 - ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény szövegének elfogadása 1992 - Föld Csúcs 1994 - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény hatályba lépése 1997 - Kiotó (hatályba lépés 2005) 2009 - Koppenhága 2010 - Mexico City Már 25 évre nyúlik vissza az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi ügyek története. 1985 az első világkonferencia után néhány évvel alakult meg a ma már közismertéé vált kormányközi testület az IPCC amelynek UNEP és WMO adja a szalmai hátterét, de az üléseken diplomaták és szakdiplomaták döntenek 1992 az Egyezmény létrehozása, amelyben a kötelezettséget vállaló országok 2000-re a CO2 kibocsátásaik befagyasztását ígérték meg az 1990-szinre, 1997 Kiotó amelyben átlagosan 5%-os csökkentésben állapodtak meg a diplomaták (hatályos csak 2005-ben lett amikor egy EU/Oroszország megállapodás után az oroszok is ratifikálták a Jegyzőkönyvet (ezek után az EU támogatta az orosz WTO tagságot) DE miután a nagyobb mértékű (2 C fokot meghaladó) globális hőmérséklet emelkedéshez az IPCC szerint 2050-re legalább 60-80% os csökkenrésre lenne szükség, ezért próbáltak Koppenhágában az első lépésként legalább egy kötelező érvényű minden fejlett és néhány nagy fejlődő ország számára 10%-os csökkentést előírni----- nem sok sikerrel A következő színhely Mexicó City (idén decemberben)

„Coppennhagen Accord” Koppenhágai megállapodás a megállapodást elfogadó fejlődő országoknak január végéig tételes listát kell összeállítaniuk arról, hogy mekkora kibocsátás-csökkentést terveznek (+nemzeti regiszter) A kibocsátás-csökkentési vállalások a koppenhágai megállapodás szerint mind a fejlődő, mind pedig a fejlett országok számára önkéntes alapon történnek (az EU mindvégig kötelező vállalásokért harcolt); a fejlett országoknak is január 31. a lejelentés határideje a dokumentum rögzíti a 2 Celsius-fokos célt (az iparosodás előtti szinthez képest az éghajlat felmelegedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot); A dokumentum kimondja, hogy a fejlett országok 2010 és 2012 között összesen 30 milliárd dollárral támogatják majd a fejlődő országok felkészülését a klímaváltozásra, de nem esik szó konkrét tehermegosztásról. Ugyanez vonatkozik a hosszú távú támogatásokra is: itt évi 100 milliárd dollárról beszél a megállapodás, de nem tudni, hogy milyen forrásokból. Végül is az EU Bizottság a tagállamok nevében 20%-os csökkentést vállalt 2020 olyan kiegészítéssel, hogy hajlandó 30%-os csökkentésre is bizonyos feltételekkel, amelyek az EU-n kívüli fejlett és egyes fejlődő nagy kibocsátó államok kötelezettségére vonatkozik A vita folytatódik továbbra is a fejlett világ pénzügyi hozzájárulásának módján és mértékén is (semmiféle megállapodás nem történt a 100Mrd/év-s támogatás donorok közötti megosztását sem. A vita folytatódik májusban Bonnban és decemberben Mecico City-ben Az előbbiektől függetlenül itthon egyre fontosabb lesz az energia ellátás biztonsága miatt is a megújuló energiák fejlesztése

„Coppennhagen Accord” Kommentek Teresa Ribera:” „Január végéig nem lesz elég információnk a többi nagy ipari ország kibocsátás-csökkentési terveiről ahhoz, hogy most rögtön, feltételek nélkül 30 százalékra emeljük az Unió vállalását” – közölte Sevillában az informális környezetvédelmi találkozón Nagy-Britannia és Németország vezetésével a tagállamok egy csoportja azzal érvelt, hogy más lenne az optikája annak, ha a korábbi feltételek nélkül vállalna az Unió 30 százalékos kibocsátás-csökkentést. Magyarország, Lengyelország és Olaszország ellene voltak a változtatásnak mondván 30 százalékos csökkentés felajánlása Koppenhágában sem ösztönözte ambiciózusabb kötelezettségvállalásra sem az Egyesült Államokat, sem Kínát Végül is az EU Bizottság a tagállamok nevében 20%-os csökkentést vállalt 2020 olyan kiegészítéssel, hogy hajlandó 30%-os csökkentésre is bizonyos feltételekkel, amelyek az EU-n kívüli fejlett és egyes fejlődő nagy kibocsátó államok kötelezettségére vonatkozik A vita folytatódik továbbra is a fejlett világ pénzügyi hozzájárulásának módján és mértékén is (semmiféle megállapodás nem történt a 100Mrd/év-s támogatás donorok közötti megosztását sem. A vita folytatódik májusban Bonnban és decemberben Mecico City-ben Az előbbiektől függetlenül itthon egyre fontosabb lesz az energia ellátás biztonsága miatt is a megújuló energiák fejlesztése

A megújuló energiaforrások jelenlegi megoszlása A jelenlegi megoszlásban jól látható, hogy az összes megújuló energia 90%-a a biomasszából származik, de a jelenlegi struktúráról el kell mondani, hogy nem megfelelően fenntartható.

Magyar stratégiai célok a megújuló energiahasznosítás növelésére 2020-ra A megújuló energiaforrások terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számolva 2020-ra a megújuló energiafelhasználás a 2006. évi 55PJ-ról 2020-ra 186PJ-ra emelkedhet. Ezen belül: Ezen a diagrammon a 2020-ra várható megújuló energia felhasználás eloszlása látható, az optimistább policy forgatókönyv alapján. A szilárd biomassza továbbra is meghatározó szerepet tölt be, de aránya a jelenlegi 90-ről 70%-ra csökken. Várhatóan jelentősen nő a szél, a biogáz és a geotermikus energia részaránya is

Megújulók hazai jövője 2020 A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken. A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.

Szilárd biomassza jelenlegi helyzete A biomasszáé a főszerep a megújulók között, de hasznosítása jelenleg nem fenntartható módon történik ! Nagy mennyiségű mezőgazdasági hulladék áll rendelkezésre, mégis a tüzifa égetés a meghatározó!!!!! Jelenleg 6 erőmű amelyben biomassza felhasználásával, ill. együttégetéssel állítanak elő villamos áramot. Fenntarthatósági problémái: döntően hőhasznosítás mellőzése nélkül igen alacsony hatásfokot, ill. tűzifa alapanyagot használnak. Már vannak példaértékű erőművek hazánkban is A nem fenntartható mód alatt főként az elavult szenes hőerőművekben nagyon alacsony hatásfokon elégetett tűzifára és a régi, szintén alacsony hatásfokú kazánokban fűtésre eltüzelt biomasszára gondolok. A biomassza felhasználás legnagyobb részét a tűzifa adja, és igen alacsony az egyéb biomassza, főleg a mg.-i hulladékok ilyen típusú felhasználása hazánkban. Amíg az említett erőművek (Bakonyi Erőmű Rt.;Tiszapalkonyai Hőerőmű, Borsodi Hőerőmű;Pannongreen Kft. Pécs; Vértesi erőmű Rt.), emelt áron tudják eladni az ilyen alacsony hatásfokkal megtermelt áramot és ez megéri számukra nem várható áttörés ebben a szektorban, mert a megújuló energiák támogatására fordított összegek jelentős részét elviszik a kogenerációs (kapcsolt energiatermelő) gázüzemű erőművekkel együtt. Ez a szerkezet nem egészséges ilyen formában és gátat szab a korszerű technológiák és energiahatékony beruházások számára. - Már hazánkban is létesült számos példaértékű biomassza erőmű, amely helyi energia igények kielégítésére helya alapanyagból dolgozik, pl.: a körmendi távfűtő erőmű, amely a város távhőigényének 70-75%-át adja 6000 t biomassza elégetésével, vagy a Szombathelyi távfűtőmű.

Álláspontunk biomassza hasznosításra Kedvező hazai adottságok a biomassza hasznosításhoz, A felhasználás során figyelembe kell venni a környezeti fenntarthatóságot Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékony módon, szabad hasznosítani, Fontosnak tarjuk a zöldhő támogatását a jövőben Biztosítani kell az összhangot az alapanyag termelése során. Decentarlizált és kapcsolt energiatermelés megvalósítása Előtérbe kell helyezni a nagy mennyiségben rendelkezésre álló mezőgazdasági melléktermékek, bio-hulladékok felhasználását Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és ÜHG –emisszió szempontjából előnyös legyen!!! Hazánk adottságai igen kedvezőek a mg-i termeléshez és így természetesen a biomassza termeléséhez is, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a túlzott energetikai célú növénytermelés ne okozza az élelmiszer alapanyag termelés csökkenését, amely élelmiszer áremelkedéshez vezet A biomasszát teljes termékpályája alatt csak fenntartható módón lehet megtermelni és felhasználni, figyelembe véve a természet védelmét, a biodiverzitás fenntartását (ún. özönfajok mellőzése!) és az energiatermelés során a környezet védelmét! Az új EU direktíva lefekteti ezeknek a kritériumoknak az alapjait A szilárd biomassza tüzelést csak megfelelő környezetvédelmi állapotú, korszerű tüzelőberendezésekben támogatjuk, az energiahatékonyság maximális figyelembevételével, egy egy jól működő szoros összefogáson alapuló termelői háttérrel rendelkező esetekben. A zöldhő fogalmának és támogatási rendszerének kialakítása sürgető feladat lenne a 2020-as céljaink megvalósítása érdekében. Az alapanyag ellátás kérdése nagyon fontos, hogy se túltermelés, se pedig hiány ne alakuljon ki. Ezt hosszútávú szerződésekkel lehet megoldani, vagy ha az erőmű tulajdonosa rendelkezik termőterületekkel. A decentralizál energiatermelés elterjedése azaz a kisebb biomasszaerőművek térnyerése egy-egy térség vagy kistérség jelentős energetikai függetlenedését eredményezheti, ezen felül munkahely teremtő és vidékfejlesztési szempontok is megvalósulnak, ezért mindenképpen támogatandó fejlesztések, a kapcsolt energia elterjedése gazdasági szempontból nagyon fontos, mivel ha mind a megtermelt áram, mind pedig a metermelt hő hasznosul lényegesen jobb az erőmű kihasználtsága, gyorsabb megtérülés, nagyobb profit, amennyiben ezt mg-i hulladékból tudjuk megvalósítani, az a leghatékonyabb eljárás.

Lehetőségek a szilárd biomassza felhasználásra hazánkban Komplex biomassza kiserőmű (5-10MW) hálózat kialakítása Kormányzati szintű program meghirdetése a regionális, szilárd biomassza tüzelésű kierőművi hálózat kialakításához A megfelelő termelési és ellátási hálózat kiépítése regionális központok létesítésével, A fűtőanyag termékpálya kialakítása, minden szereplő aktív és érdekelt bevonásával, lehetőleg regionális, akár kistérségi szinten, vidékfejlesztési potenciál Régiók, kistérségek, önkormányzatok és piaci szereplők összefogása, együttműködése Pellet és biobrikett fűtés szélesebb körű elterjesztése A biomassza felhasználásának elterjesztésére akad néhány hatékony és támogatandó technológia és elképzelés, amelyek a jövőt jelenthetik. A 13%-os megújulól célkitűzésünk eléréséhez elengedhetetlen lesz biomassza erőművek létesítése. Ezzel kapcsolatban készül egy korményzati program, mely a biomassza kiserőművek hálózatának létrehozását tűzte ki célul. Ezek olyan erőművek lennének, amelyek kistérségekben, akár falvakban is képesek lennének a helyi hő és villamos áram igények kielégítésére, ezzel energetikai szempontból függetlenítve az adott területet és jelentős munkahely teremtő képességet teremtve a térségben. Ezen kiserőművi hálózat elterjedéséhez először is stratégiára cselekvési tervekre és a termelői és felhasználói oldalon komoly összefogásra van szükség. Amennyiben ezek megvannak ki kell alakítani a megfelelő támogatási rendszert is a hazai és EU-s forrásokra alapozva. A kormányzati tervezés elkezdődött, így várható, hogy hamarosan előrelépés lesz ez ügyben. A pellet és biobrikett alapú fűtés és melegvíz ellátás jó alternatívája lehet a földgáznak. Illetve igen jól használható a földgázellátással nem rendelkező településeken is. Egy pelletkazán üzembeállítása akár 8-10 éven belül megtérül az energia számlán elért megtakarításból. Egy modern tározós pellet fűtési rendszer nem igényel napi munkát és különleges szaktudást a használójától, akár az egész fűtési szezonban karbantartás nélkül képes üzemelni.

Álláspontunk a biogáz hasznosítására Az energetikai, környezeti, vidékfejlesztési szempontból ígéretes és sokoldalúan felhasználható. Kiemelt szerep a decentralizált energiatermelésnek (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú) Tisztított biogáz földgázhálózatba történő betáplálása a jövő fejlesztési iránya A szennyvíziszapból történő biogáz előállítás nagy potenciállal rendelkezik A biogáz közlekedésben üzemanyagként történő felhasználása is több szempontból kedvező, ezért szabályozási, pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani A biogáz rendkívül széleskörűen felhasználható energiaforrás. Alkalmas a földgáz kiváltására, villamos- és hőenergia termelésre és motorhajtóanyagként egyaránt. A jövőben a megújuló stratégiák és végrehajtási programok egyik fontos alappillére kell legyen a biogáz hasznosítás. A decentralizált energiaellátás fontos eleme kell legyen a biogáz alapú energiatermelés, amely független energiaforrást biztosíthat a terület számára, úgy, hogy az ott keletkező mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek felhasználásával nyerünk energiát. A földgázhálózat kiépítettsége igen magas hazánkban a földgáz tv. elvileg már lehetővé teszi a betáplálást,de a szükséges végrehajtási szabályozások kidolgozása jelenleg folyik a gazdasági tárcánál - a tisztított biogáz hálózatba való betáplálásának vannak gazdasági korlátai – ugyanakkor nincs jelentős eltérés a hagyományos és a tisztított biogáz előállítási költsége között - reálisan a földgázfogyasztás 1%-a lenne kiváltható biometánnal A szennyvíziszap mennyisége 2015-ig várhatóan eléri a 400 ezer tonna mennyiséget amelynek alapja az EU által nagy mértékben támogatott hazai szennyvíztisztítási program. ez egy olyan jelentős mennyiség, amelyre már érdemes térségi, vagy regionális szennyvíziszap alapú biogáz üzemeket létesíteni. A közlekedésben történő felhasználás szintén előnyös környezetvédelmi szempontból, ennek a megoldásnak főleg a tömegközlekedésben vannak lehetőségei. A biogázt ebben a felhasználási formában is tisztítani kell. Jelenleg Magyarországon 15 helyen használják fel a biogázt hő- és villamos energia termelésére. A legtöbb helyen a biogáz-hasznosító üzemeket szennyvíztisztító telepekre telepítették. Kedvező támogatási feltételek mellett a trágyafelhasználást végző és a különböző élelmiszeripari hulladékokat feldolgozó üzemek száma is jelentősen növekedhet. Ebbe az irányba hat a szigorodó környezetvédelmi szabályozás is, amely a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése érdekében tiltja a trágyalé vizekbe való bevezetését,

A megújuló energiával foglalkozó KEOP támogatások szerkezete és helyzete

2007-2008-as megújuló energiás konstrukció tapasztalatai KEOP-2007-4.1.0 Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból (lezárva: 2009. január 1.) konstrukció alapján: Tapasztalatok Kevés érdeklődő (legfőképp az alacsony támogatási intenzitás miatt, kevés beadott pályázat) Sok formai hiba a beadott pályázatokban. Szempontrendszerek különbözőségének kezelhetősége korlátozott volt. (egységesen voltak kezelve a különböző pénzügyi nagyságrendű pályázatok és az egyes megújuló típusok is) Bíráló Bizottság többször küldte vissza tisztázásra a pályázatokat, illetve több esetben helyszíni szemlét rendelt el. Rossz pályázatíró! A pályázati adatlapok sok esetben nem energetikus bevonásával készültek. A formailag elutasított pályázatok leggyakoribb oka a jogosultsági és teljességi kritériumok hiánya. Például a pályázó a meghatározott támogatható tevékenységekkel nem egybeeső pályázatot adott be: olyan tevékenységeket akartak volna többségében elszámoltatni, amelyeket nem lehet. A pénzügyi elszámolások és támogatási intenzitásszámítások nem voltak megfelelőek, a BMR (belső megtérülési ráta) alapján kizárásra kerültek pályázatok. Összevetve, a formailag elutasított pályázatok közül kerültek ki a gyenge és szakmailag nem megalapozott pályázatok. Átlagosan BB ülésenként 12-13 pályázat került megtárgyalásra, amelyből átlagosan 7-8 pályázat került ki nyertesként. Ez összességében nem olyan rossz arány, a probléma a kevés beérkezett „jól értékelhető” pályázatok számában keresendő, illetve egyes esetekben a szempontrendszerek különbözőségében – amely elsősorban a megújuló típusú beruházásoknál volt jellemző. Nehéz egy kalap alá venni pl egy napkollektoros fejlesztést egy geotermikus beruházással. Összességében megállapítható, hogy alapjában véve kevés „értékelhető” számú pályázat érkezett be a KEOP-4.1 kiírásra. Ez arra enged egyrészt következtetni, hogy a pályázói igények és a pályázati útmutató tartalma nem volt összhangban. A Bíráló Bizottsági üléseken sokszor új szempontok, új értékelési beállítás került napirendre, ami miatt vissza kellett küldeni a pályázatokat újraértékelésre, illetve adott esetben helyszíni szemlét rendeltek el. A szakmai értékelők (pár kivételtől eltekintve) több esetben adtak egymásnak ellentmondó értékeléseket – ebben magát az eljárást és az egyes szempontrendszer ellentmondásosságait, illetőleg a pontozásos rendszer hibáit is okolták. Legjobb ha a pályázatot szakember, energetikus készíti, nem pedig pályázatíró! Idézve egy szakmai értékelőt: „A projektjavaslat tipikus példája a jó és hasznos projekttartalom és a pályázat kidolgozásánál megmutatkozó szakmai hiányosságok diszharmóniájának. Tartalmát tekintve a projekt kiváló, megvalósítható, költségvetése jó, a választott műszaki megoldás jó. A pályázat dilettáns módon elkészített számításai miatt ugyanakkor ebbe a rendszerbe nem illeszthető, mert sem tényleges energetikai hasznossága, sem az erre épülő megtakarítások és környezetvédelmi előnyök nem számszerűsíthetők. A legjobb lenne a projektet szakemberrel átdolgoztatni, de erre a KEOP konstrukció nem ad lehetőséget, ezért el kell utasítani.”

Az energia egy olyan szektornak számít, ahol folyamatos a fejlesztés, és viszonylag nagyléptékű változások történnek szinte napról napra. Nehéz ‘megfogni’ és pozitív irányba terelni a pályázati támogatásokkal, amelyek igyekeznek minél inkább leegyszerűsített és követhető formátumban értékelni a projekteket. Az előző évek tanulságai ezt híven tükrözik, ugyanakkor útmutatóul szolgáltak a rendszer fejlesztésére – ezt jól mutatják a jelenleg futó új megújuló kiírások.

Miért jobbak az új megújuló energiás konstrukciók? Magasabb támogatási intenzitás, magasabb támogatási összeg. Specifikusabb, a pályázati igényeket jobban felmért és kielégítő pályázati kiírások. Egyes megújuló típusok és projektek méret szerinti elkülönítése a jobb és eredményesebb kezelhetőség érdekében. Jobb kommunikáció Egyes korábbi szigorú előírások enyhítése (csak elvi szintű, a projekt megvalósításához feltétlenül engedélyekre van szükség a pályázat beadásakor) Miért jobbak? A korábbi maximum 50%-os támogatási intenzitással eltérően, mostmár akár 80-85%-os támogatást is el lehet érni. A pályázati feltétel és követelményrendszer pontosítása és egyértelművé tétele (projekttípusok és támogatható tevékenységek pontos leírása, elszámolható és nem elszámolható költségek meghatározása, a Megvalósíthatósági Tanulmányhoz vonatkozó követelmények meghatározása, fogalomtár készítése) A beadandó pályázati dokumentáció tevékenység, valamint projektnagyság szerinti egyszerűsítése, differenciálása (Külön kezelésben állnak a kis és nagyméretű projektek könnyített feltételrendszerrel) Jobb kommunikáció: a pályázói igényeket folyamatosan figyelembe veszik. Például jelenleg kidolgozás alatt áll egy olyan, már többek által kért pályázati konstrukció kidolgozása, amely a geotermikus, illetőleg a biomassza és biogáz kapcsolt hő- és energiatermelés projektek előkészítési költségeit lesz hivatott támogatni. A konstrukció várható indulása: 2010. március-április. Ezen kívül a pályázati eredményeket és egyes feltételeket több fórumon is hirdetik, folyamatosan szerveznek előadásokat és ismeretterjesztéseket.

KEOP 4 – Megújuló energiafelhasználás növelése Kedvezményezettek: Kp-i ktgvetési szervek és intézményeik, önkormányzatok, oktatási szervek, vállalkozások, nonprofit szervezetek Közép-magyarországi régió nem pályázhat! Konstrukció Keret (2009-10, milliárd HUF) Támogatás intenzitás (%) Támogatás összege (millió HUF) Eljárás 4.2.0/A Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal 6 30-70% 1 - 50 Automatikus 4.2.0/B Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal 10-70% 1 - 1000 Egyfordulós 4.3.0 Megújuló energia alapú térségfejlesztés 10-85% 70-1500 Kétfordulós 4.4.0/A Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés 10 10-1000 4.6.0 Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása 5+3 2-30% 1500-2500 1200-2200 Nagyprojekt eljárásrend Ezen pályázatokat az Energia Központ Nonprofit Kft, mint Közreműködő Szervezet koordinálja, kezeli. A felsorolt kedvezményezetti kör a táblázatban felsorolt konstrukciók közül az első 4-re érvényes, az utolsó, 4.6-os bioetanolos konstrukcióra csak vállalkozások pályázhatnak. Pályázni folyamatosan lehet a konstrukciók felfüggesztéséig (várhatóan 2010 év végéig). Közép-magyarországi régió nem pályázhat: A KEOP 4-es konstrukciók EU-s támogatási forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap, melyből, a közép-magyarországi régió nem támogatható.

Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4. 2 Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4.2.0/A – Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Automatikus eljárásrendű pályázat – meghatározott kritériumoknak kell eleget tenni a pályázat automatikus támogatásához. (Pályázati Útmutató Tartalmazza ezen kritériumokat) Kisméretű projekteket támogat Támogatható tevékenységek Napkollektoros rendszerek Szilárd biomassza (apríték, pellet, darabosfa, faelgázosító) kazánok Hőszivattyús rendszerek telepítése Energiaaudit és energia tanúsítvány kötelezettségek A KEOP-2009-4.2.0/A pályázati konstrukció a kisebb bekerülési költségű, 1-50 millió Ft támogatásban részesülő, műszaki szempontból jól tipizálható megújuló energiaforrás-hasznosító technológiák (napkollektorok, biomassza kazánok, hőszivattyúk) gyors lefutású, automatizált elbírálási rendszeren keresztül történő támogatását szolgálja. Az automatikus eljárásrend azt jelenti, hogy a pályázatok automatikus értékelési-eljárási rendszer keretében kerülnek feldolgozásra, azaz csak a meghatározott jogosultsági és teljességi kritériumok alapján dönt a támogató a támogatás odaítéléséről. Amennyiben a pályázat ezen kritériumoknak megfelel, automatikusan nyer külön szakmai értékelés, illetve Bíráló Bizottság nélkül. Energiaaudit és energia tanúsítvány kötelezettségek: a konstrukcióba benyújtható pályázatok előfeltétele, hogy a pályázó épületenergetikai auditot és tanúsíttatást folytasson le, amennyiben nem használati melegvíz-igény kielégítése, vagy gazdasági termelési folyamat hőigényének kielégítése a projekt célja. Az auditálást illetve tanúsítást végző szakértőkkel szemben meghatározott elvárások vannak, melyekről bővebben az Energia Központ Nonprofit Kft honlapján lehet tudakozódni – ugyanitt a követelményeknek eleget tevő auditori és tanúsító lista is megtalálható.

Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4. 2 Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4.2.0/B – Megújuló energia alapú villamosenergia, kapcsolt hő és villamosenergia, valamint biometán termelés Egyfordulós eljárásrend Támogatható tevékenységek Napenergia hasznosítás (használati melegvíz igény, fűtési hőigény vagy gazdasági termelési folyamat hőigényének kielégítésére) Biomassza felhasználás Szilárd v folyékony biomassza közvetlen hasznosítása hőigény kielégítésére Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú energiahordozóvá alakítása saját hőigény kielégítésre, illetve értékesítésre (pellet, biobrikett, hulladék illetve szennyvíziszap átalakítása) Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz, depóniagáz előállítás és hőigény kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítása és bővítése (mezőgazdaságból, szennyvízből keletkező biogáz; hulladéklerakón keletkező depóniagáz hasznosítása; meglévő rendszer kapacitás bővítése) Geotermikus energia hasznosítása (új termálkút fúrás, illetőleg meglévő de hőhasznosításra jelenleg még nem használt termálkút bevonása) Hőszivattyús rendszerek telepítése Megújuló energiaforrások kombinálása Hűtési energiaigény kielégítése bármely megújuló energiaforrás felhasználásával Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásokra való részleges vagy teljes átállítása Egyfordulós eljárásrend: lényege, hogy a pályázónak egy részletesen kidolgozott projektet (adatlap és megvalósíthatósági tanulmány, valamint egyéb kötelező mellékletek) szükséges benyújtani, mely alapján bizonyos kiválasztási jogosultsági és formai kérdések után szakmai értékelőhöz kerül, onnan pedig Bíráló Bizottság elé ahol a végső döntés születik. Hőszivattyús rendszerek támogatható projekttípusai: Meglévő geotermikus hő-, vagy balneológiai hasznosítású rendszerekhez hőszivattyús technológia kapcsolása új fogyasztók hőellátására, termál rendszerhez való illesztése. ÚJ, sekély mélységű talajhő bázisra települő, zárt szondás, vertikális, vagy sekély fektetésű horizontális hőszivattyús technológiák Meglévő vízbázisra (pl. tó, állandó vízfolyás, ásott kút, stb.) települő hőszivattyús rendszerek kialakítása Ezen konstrukció keretein belül csak a hő- illetve hűtési igény megújuló energiaforrásból történő kielégítése támogatható, a megújuló energia alapú villamosenergia, illetve kapcsolt hő- és villamosenergia fejlesztésekre a KEOP-2009-4.4.0/A konstrukcióra lehet pályázni.

Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4. 4 Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4.4.0/A – Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Egyfordulós eljárásrend Támogatható tevékenységek: Napenergia alapú villamos energia termelés (hálózatra kapcsolódó, illetve hálózatra nem kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek) Vízenergia-hasznosítás: 5 MW alatti vízerőművek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése, és felújítása Biomassza felhasználás villamosenergia vagy kapcsolt hő és villamosenergia-termelésre Szilárd biomassza közvetlen hasznosítása kapcsolt hő és villamosenergia-termelésre. Új, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő, szilárd biomassza hasznosító, nagy hatékonyságú (20 MW kapacitásnál nem nagyobb) erőműegység kiépítése Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú (pl. szerves olaj, etanol stb) energiahordozóvá alakítása és villamosenergia- vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre történő hasznosítása. Biogáz-termelés és felhasználás Geotermikus energia hasznosítása Szélenergia hasznosítása Megújuló energiaforrások kombinálása Vízenergia-hasznosítás támogatható projekttípusai: Meglévő, ám használatban nem lévő (villamosenergiát nem termelő) vízerőmű felújítása, és/vagy hálózati kapcsolatának kiépítése Meglévő, működő vízerőmű kapacitásbővítése Új vízerőmű létesítése Szélenergia-hasznosítás támogatható projekttípusai: Villamosenergia-hálózathoz csatlakozó szélerőművek (<50 kW), azok hálózati csatlakozásának kiépítése Villamosenergia-hálózathoz nem csatlakozó szélerőművek, azok fogyasztóval való közvetlen kapcsolatának kiépítése, villamosenergia-tároló egységek A biomassza felhasználásra irányuló projekttípusoknál nem támogatható: Nem támogatható meglévő fosszilis (lignit, kőszén, földgáz) energiaforrást felhasználó erőműegységek vegyes-tüzelésre történő átállása Nem támogatható önmagában a szilárd biomassza beszerzéshez, tároláshoz szükséges logisztikai rendszer, épületek, berendezések, gépek Jelenleg folyamatban van egy új pályázati útmutató kidolgozása, amely a geotermikus, illetőleg a biomassza és biogáz kapcsolt hő- és energiatermelés projektek előkészítési költségeit lesz hivatott támogatni. A konstrukció várható indulása: 2010. március-április

Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4. 3 Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4.3.0 – Megújuló energia alapú térségfejlesztés Kétfordulós eljárás ÚJ! Támogatható tevékenységek kötelezően választható elemei: 1. Megújuló energiaforrás alapú hő- és/vagy hűtési energia előállítása 2. Megújuló energiaforrás alapú villamosenergia-termelés 3. Megújuló energiaforrás alapú kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. Támogatható tevékenységek választható elemei: 1. Energiahatékonyság fokozása, energiafelhasználás csökkentése (primer és szekunder rendszer) 2. Alapanyag- előállításhoz kapcsolódó beszerzés feltételeinek megteremtése. 3. Az előállított energia felhasználói oldalának megteremtéséhez szükséges feltételek kialakítása (infrastruktúra, eszközök, berendezések beszerzése, képzés). A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósítandó projektek kiemelt módon kerülnek kezelésre. Alkalmazható megújuló energiaforrások köre: napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, biomassza (közvetlen vagy közvetett felhasználás), valamint a biogáz (beleértve a hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó biogázt is) Kétfordulós eljárás menete: Az 1. fordulóra a pályázónak egy projektjavaslatot (1. fordulós adatlap, Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, valamint az útmutatóban rögzített egyéb kötelező mellékletek) szükséges benyújtania. Részletes kidolgozásra csak az 1. fordulóra benyújtott projektdokumentációk alapján továbbfejlesztésre javasolt pályázatok kerülnek. Azon pályázók, akik az 1. fordulóban meghatározott feladatokat sikerrel teljesítették, jogosultak, de kötelezettek is pályázni a 2. fordulóra, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség terheli őket. A konstrukció célja a megújuló energiaforrás-felhasználáson alapuló, a megvalósítás helyszínének tekinthető környezetben térségfejlesztő hatású mintaprojektek megvalósításának és kommunikációjának támogatása, amelyek energiatermelő, illetve felhasználó kapacitások kiépítése hozzájárulhat az adott térség energiaellátásának biztosságához, gazdasági, infrastrukturális megerősödéséhez, fejlődéséhez, a foglalkoztatási helyzet javításához és ezzel együtt az érintett település, térség népességmegtartó képességének fokozásához is. A pályázat benyújtása előtt, de már az átgondolt projektkoncepció (Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány vázlat) birtokában célszerű a Közreműködő Szervezettel való előzetes konzultáció megvalósítása. Konzultációra jelentkezni az Energia Központ Nonprofit Kft Ügyfélszolgálatán keresztül van lehetőség.

Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4. 6 Konstrukciók szerinti bontásban KEOP-2009-4.6.0 – Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Nagyprojekt eljárásrend Támogatható tevékenységek köre: 1. Nagykapacitású bioetanol gyártóművek létesítése a) Kötelező elem: egy legalább 70 kt/év kapacitású bioetanol üzem létesítése b) Választható elem: az üzem energiaszükségletét részben vagy egészében kielégító, megújuló forrást hasznosító energiaellátó üzem létesítése 2. Közepes kapacitású bioetanol gyártóművek létesítése a) Kötelező elem: egy legalább 30 kt/év, maximum 70 kt/év kapacitású bioetanol üzem létesítése Egy pályázat keretében lehet pályázni csak a kötelező elemre, vagy kombináltan a kötelező és a választható elemekre együttesen. FORRÁS: 5+3 Mrd Ft forrás azt jelenti, hogy a fent felvázolt kötelező elemekre 5 milliárd, a választható elemekre pedig külön 3 milliárd Ft lett elkülönítve. A konstrukció keretein belül megvalósuló projektek hozzájárulnak a biológiai eredetű motorhajtóanyag – ezen belül is a bioetanol – felhasználás részarányának növekedéséhez, valamint a gyártókapacitások megújuló alapú energetikai ellátásán, vagy a melléktermékek energetikai hasznosításán keresztül a megújuló energiaforrások elterjesztéséhez. A bioetanol gyártóművek ezen túlmenően hatással vannak a mezőgazdaság fejlődésére is, mivel az alapanyagoknak hosszútávra kiszámítható, stabil belföldi felvevőpiacot biztosítanak. Ezért a támogatott beruházások közvetve hozzájárulnak az agrárágazat fejlődéséhez, a vidék népességmegtartó képessége erősítéséhez is. Nagyprojekt eljárásrend: azon projektek, amelyek teljes bruttó költsége eléri a 6,5 milliárd Ft-ot, a nagyprojektekre vonatkozó eljárásrend szerint kezelendők. A nagyprojektek értékelése a JASPERS program szakértőinek bevonásával történik. A JASPERS egy szaktanácsadásra létrehozott program, melynek célja tizenkét EU-tagállamban segítséget nyújtani az uniós alapokból támogatható beruházások megfelelő előkészítésében. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság és egyes szervezetek megosszák a szakmai tapasztalatokat a támogatásra jogosult tagországokkal az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása érdekében. A konstrukciónál megjelölt 5+3 mrd Ft forrás azt jelenti, hogy a fent felvázolt kötelező elemekre 5 milliárd, a választható elemekre pedig külön 3 milliárd Ft lett elkülönítve.

A sikeres pályázat ismérvei Kommunikáció Pályázat beadás előtt: EK NKft ügyfélszolgálat (tel: 1/802-4390, fax: 1/802-4301, e-mail: ugyfelszolgalat@energiakozpont.hu); EK Nkft Honlap: www.energiakozpont.hu, NFÜ honlap: www.nfu.hu, GYIK (gyakran ismételt kérdések): www.nfu.hu Hiánypótlási és megvalósítási szakaszban: EK NKft ügyfélszolgálat, EK projektmenedzserei, pénzügyi menedzserei Megvalósíthatósági tanulmány: a pályázat első lépése. SZAKEMBERIGÉNY! (műszaki, gazdasági, pénzügyi, jogi) Tapasztalatcsere korábbi nyertes pályázókkal (lásd NFÜ honlap) Jól előkészített projekt A jó kommunikáció az alapja egy sikeres pályázatnak. Pályázat beadása után minden esetben hallgatni kell és követni az Energia Központ projektmenedzsereinek illetve pénzügyi menedzsereinek ajánlásait, esetleges észrevételeiket fontos figyelembe venni! Ők azon dolgoznak, hogy minél több sikeres pályázat születhessen. Fontos a Megvalósíthatósági Tanulmány (adott esetben több) szakemberrel való elkészíttetése (a műszaki fejezetet energetikus készítse el!) Tapasztalatcsere korábbi nyertes pályázókkal (NFÜ honlap Eredmények rovatában rá lehet keresni adott konstrukciók nyertes pályázataira) Jól előkészített projekt: megfelelő tapasztalat (mind a pályázatban szereplő szakemberek, mind a pályázni kívánt berendezések/technológia esetében), referenciák bemutatása.

KEOP megújuló konstrukciók aktuális támogatási adatai Támogatási keret (Mrd Ft) Konstrukció Megítélt támogatás Lekötési arány (%) A konstrukció indulása Beérkezett pályázatok (db) Nyertes pályázatok (db) 6 4.2.0/A Megújuló hő és hűtési energiára 39, 5 millió Ft 2009. augusztus 21 8 4.2.0/B 318 millió Ft 2009. március 52 4 4.3.0* Megújuló térségi - 2009. december 10 4.4.0 Megújuló villamos + hő 1,3 Mrd Ft 3 25 5 5 + 3 4.6.0* Bioetanol 2009. október A fenti táblázat alapján látható, hogy még bőven van forrás a KEOP megújulós kiírásokra. Bár az még a jelenlegi számokon nem látszik, de elég nagy az érdeklődés. Jelenleg közel 100 pályázat áll értékelés alatt. A 4.3-as, illetve 4.6-os konstrukciókhoz még nem érkeztek be pályázatok.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK – KEOP támogatásokra Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 06 40 638-638 www.nfu.hu Pályázatkezeléssel kapcsolatos speciális információk Energia Központ Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. A. ép. 6. em. Tel.: 06-1-802-4390 Fax: 06-1-802-4301 www.energiakozpont.hu

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az előadás anyaga megtalálható a www.diossylaszlo.hu honlapon