Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, valamint szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben 2009. március 13. Békéscsaba Jólét (welfare) = szűken a gazdasági jólét; jól-lét (well-being): egy újabb, de már bevett fogalom a jólét minden dimenziójának megragadására. Dióssy László Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, c. egyetemi docens

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Miért fontos? Mostanra: visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni a megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, gazdaságot a nemzetközi klímatudatosság egyre erősödik Magyarországnak is részt kell venni a vállalásokban A felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása (Stern-jelentés)

A NÉS megvalósítása A NÉS folyamata: A 2007. évi LX. tv. rendeli el 2008-2025 időszakra szól, melyet 2008. március 17.-én az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott A Kormány 2 éves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat fogad el , melyek feladata: Az ÜHG kibocsátás csökkentése/korlátozása Az éghajlat változás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó hazai kutatások A Kormány a végrehajtásról évente beszámol az Országgyűlésnek

Globális klímapolitika Globális klímapolitikára van szükség, jelen esetben 2012 utánra, mely Céljaiban elég ambiciózus (30 %-os ÜHG csökkentés 2020-ra és 80%-os 2050-re) Az összes jelentős kibocsátó országot lefedi. És így egy egységes karbon-piacot hoz létre, mely a gazdasági döntéseket világszerte megfelelő irányba tereli. Biztosíthatná azt az ÜHG koncentrációt, amely mellett az éghajlatváltozás még kezelhető Enélkül a Föld éghajlata még ebben a században oly mértékben megváltozik, hogy az alapvető hatással lesz nemcsak a következő generációk, de már a mi életminőségünkre is.

Közösségi klímapolitika Az EU egységes energia- és klímapolitikája: Cél: az alacsony széntartalmú gazdaság elérése, a fosszilis energiahordozók használatától való függetlenségre való törekvéssel A gazdaság fejlődésének elválasztása az energiaigények növekedésétől Globális összefogás esetén az EU 30%-os ÜHG csökkentést vállal 2020-ra 1990-hoz képest, úgy, hogy: 20%-kal csökkenti az energia felhasználását Az összenergia felhasználáson belül 20%-ra emeli a megújuló energia források részarányát (hazánk esetében ez a szám 13%) Nagy hangsúlyt fektet a K+F tevékenységekre

Hazai stratégiák Az energia szektor egyik legfontosabb környezeti hatása a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével a légköri ÜHG koncentráció emelkedése és ezáltal a klímaváltozáshoz való hozzájárulás Nemzeti éghajlatváltozási stratégia (2008-2025): 2025-re, a időtávjának végére vonatkozóan: az EU 20%-os csökkentési vállalása esetén: 16−25%-os csökkentés 1990-hez képest; 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Megújuló energia stratégia (2008-2020) A stratégia alapját képező Policy forgatókönyv szerint 2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el

Az energiatermelés és -használat Magyarországi helyzetkép A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás Energiaintenzitás még mindig lényegesen elmarad az EU átlagtól Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezet Alacsony a megújuló energiaforrások használatának aránya

Megújulók hazai helyzete Összes megújuló energiatermelés: 4,7% Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re vállalt uniós 3,6%-os cél) Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni, 2006-ban ez 1,7% volt Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban (55 PJ) 47% tüzifa 38,3% egyéb biomassza 1,7% bio-üzemanyag 0,8% biogáz 6,6 % geotermikus 1,2% vízienergia 0,3% szélenergia 0,2% napenergia 3,2% kommunális hulladék biológiailag lebomló része

Megújulók hazai jövője 2020. A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken. A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.

Megoldási irányok A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és –takarékossági beruházások. Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is FENNTARTHATÓ módon kell termelni, a természetes környezet állapotának megóvásával, nagyobb fokú degradációjának elkerülésével (főleg biomassza termelés esetén) E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.

A megújuló energia szélesebb körű elterjedésének feltételei Mi kell ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra? Elhatározás – világos politikai szándék Terv, stratégia – EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása Anyagi eszközök – uniós és hazai támogatási források biztosítása Technológia – hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása Kutatás - a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása és érvényesítése

Álláspontunk biomassza hasznosításra Magyarország adottságai kedvezőek a biomassza hasznosításhoz, A Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, szabad hasznosítani, Biztosítani kell az összhangot az energetikai növénytermesztési program, a biohulladék potenciál és a felmerülő biomassza igény között. A decentralizált és kapcsolt energia termelés megvalósítása Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és ÜHG –emisszió szempontjából előnyös legyen Ez alapján nem tekinthető megfelelőnek pl. az alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítása erdei biomasszára.

Álláspontunk a biogáz hasznosítására Az ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban. Kiemelt szerep jut a decentralizált energiatermelésnek (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú) Szabályozási és pénzügyi ösztönzőkkel előmozdítani a biogáz közlekedési üzemanyagként történő felhasználását A biogáz rendkívül széleskörűen felhasználható energiaforrás. Alkalmas a földgáz kiváltására, villamos- és hőenergia termelésre és motorhajtóanyagként egyaránt. Jelenleg Magyarországon 15 helyen használják fel a biogázt hő- és villamos energia termelésére. A legtöbb helyen a biogáz-hasznosító üzemeket szennyvíztisztító telepekre telepítették. Kedvező támogatási feltételek mellett a trágyafelhasználást végző és a különböző élelmiszeripari hulladékokat feldolgozó üzemek száma is jelentősen növekedhet. Ebbe az irányba hat a szigorodó környezetvédelmi szabályozás is, amely a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése érdekében tiltja a trágyalé vizekbe való bevezetését, amely előírásnak a már üzemelő állattartó telepeknek legkésőbb 2005 végéig meg kellett volna felelni.

Álláspontunk szélenergia hasznosításra A rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondoltabb használatával a jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra.(Jelenleg 112 MW üzemel, év végére 200 MW-ra felmehet). A szivattyús tározók kialakítása környezeti és természeti adottságok alapján hazánkban nem indokolt Részt kell venni egyéb energiatárolási lehetőségek fejlesztésében, adaptálásában (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb.).

Álláspontunk geotermikus energia hasznosítására Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez, A visszasajtolási köztelezettség nem vizsgálandó felül, enélkül ugyanis a földhő nem megújuló energiaforrásból származna. Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén-meddő mélyfúrások hasznosításában, Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány).

Álláspontunk napenergia hasznosítása Bár az egyik szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, szinte egész Európában hasznosítása még csekély. Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása). Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek, melyek elterjedését gyorsítani fogja az épületek energia tanúsításának bevezetése. Közép- és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz hasonlóan.

Pénzügyi források (Mrd Ft) A megújuló energiaforrások termelésének és felhasználásának ösztönzését szolgáló eszközök Pénzügyi források (Mrd Ft) Hazai EU Összesen KEOP: Megújuló energiahordozóval történő hő- és villamosenergia-termelés/felhasználás1 15 42,8 57,8 KEOP: Bioüzemanyag-előállító közép- és nagykapacitású üzemek 1,2 3,8 5 EHA: Energiatakarékossági Hitel Alap2 4,5 ZBR: Zöld Beruházási Rendszer ~20 NEP: Nemzeti Energiatakarékossági Program3 26 ROP Regionális Operatív Programok 2,5 7,5 10 Normatív területalapú támogatások (FVM) 100-120 EMVA Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 4-6 11-19 15-25 Összesen: 73,2-75,2 165,1-193,1 238,3-268,3 1: 2015-ig szóló pénzügyi keret 2: A PHARE beolvasztásával adódó hitelkeret (energiahatékonysági projekteket is támogat) 3: Évi 2 Mrd Ft beruházási támogatási kerettel számítva (energiahatékonysági projekteket is támogat)

A KEOP megújulós beruházásokra vonatkozó változásai 2009-ben KEOP 4 – megújuló energiaforrás felhasználás növelése négy új konstrukció a korábbi hő és/vagy villamos-energia megújuló energiaforrásból történő előállítása konstrukció helyett: 4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból; 4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés (új elem!) 4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés 4.5 Kapcsolt támogatás és hitelkonstrukció KEOP

KEOP 4 – Megújuló energia-forrás felhasználás növelése Konstrukció Felhasználható forrás (Mrd. Ft) 2013-ig Intenzitás % Támogatás mértéke (M Ft) Eljárás 4.2 Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból 6 10-70% 1-1000 M Ft. Aut./ Egy fordulós 4.3 Megújuló energia alapú térség-fejlesztés 10-80% 50-500 4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia és biometán termelés 10 10-50% 10-1000 4.5 Kapcsolt támogatás és hitel konstrukció n.a. 1000-2000 M Ft Közv. tám. 4.6 Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása 5 2-30% 400-1500 MFt

Összefoglalás: A klíma változás mára nem kérdéses, az ellene való küzdelem közös feladatunk A növekvő energia igény növekvő fosszilis energiahordozó felhasználást eredményez Az EU vezető szerepet vállal a klíma változás elleni küzdelemben, melynek egyik alap pillére a megújuló energiák széleskörű felhasználása a közösségben A NÉS-ben kiemelt fontosságú feladat a megújuló energiaforrások széleskörű elterjesztése Fontos hangsúlyozni, hogy csak azok a megújuló energia hasznosítások jöhetnek szóba, amelyek teljesítik valamennyi környezeti és természeti fenntarthatósági kritériumot

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!