ÜDVÖZÖLJÜK A TÖOSZ POLGÁRMESTERNŐI TAGOZATÁNAK KÖZGYŰLÉSÉN! Dobogókő május 8.

A TAGOZAT TAGSÁGÁNAK ALAKULÁSA Megyék Női Tagozat tagsága Női polgármester a megyében Összes női polgármester a megyében Összes tag a megyé ben Összes település a megyében Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala

A tagozatba jelentkezők aránya

A nők aránya a településvezetők között megyei bontásban

A polgármesterek körében végzett kérdőíves felmérés elemzése A kérdőívet az összes magyar polgármester (3173 db) megkapta elektronikus úton, 168 db érkezett vissza, ebből 49 polgármester nő és119 polgármester úr osztotta meg velünk a véleményét. Visszaküldési arány nőférfiösszes összes polgármester visszaküldte Visszaküldési arány 9,37%4,49%5,29%

Képviselő-testületek Azon képviselő-testületek női részvételi aránya, ahol a polgármester férfi, a legtöbbször előforduló női arány a 30 % alatti, utána következik a 20 % alatti és a 10 % alatti, tehát megállapítható, hogy az esetek nagytöbbségében jóval alacsonyabb százalékban vesznek részt a képviselő-testület munkájában nők, ha férfi a polgármester.

A nők aránya a polgármesteri hivatalok alkalmazottai között 60 % alatti foglalkoztatás ugyanis csak ott fordult elő az általunk vizsgált települések esetében ahol férfi a polgármester. A polgármester asszonyok kizárólag 60 % feletti részvételi arányban adnak munkalehetőséget a nőknek és leggyakrabban 81 és 90 % közötti a hölgyek aránya polgármesteri hivatalok alkalmazottai között. Sok esetben akár nő, akár férfi a települési vezető 100 % a polgármesteri hivatalok alkalmazottai között a nők aránya.

A polgármesteri tisztség vállalásának oka A féri (71,9 %) és a női (75,51 %) polgármesterek többsége is arra a kérdésre, hogy „Miért vállalta a polgármesteri tisztséget?” azt válaszolta, hogy elhivatottságból. Számottevő még a férfiaknál a nem nyilatkozók aránya, a válaszadók több mint 1/5-ét teszi ki, és igen csekély számban válaszoltak az egyéb kategóriával. A nők sokkal kisebb hányada, mintegy 8 %-a nem adott választ, viszont több mint 16 % az egyéb rublikát jelölte be. A legtöbben az „egyéb” kifejtése során a legtöbben azt válaszolták, hogy a lakosság kérésére vállalták a vezetői posztot.

A nők megítélése aszerint, hogy folytatnak-e keresőtevékenységet A fenti kérdésre a nők 86 %-a és a férfiak 94 %-a válaszolta, hogy „igen”, fontosnak tartja a család költségvetésében a nők kerestet. Meglepő, hogy a férfiak nagyobb arányt képviselnek ebben a kérdésben. „Nem” szerepelt a választ adó nők 10 %-a és a férfiak 5 %-a esetében. Nem válaszolt a nők 5 %-a és a férfiak kevesebb mint 1 %-a.

Karrier, munka, család szerepe A kérdés arra vonatkozott, hogy mit tart fontosabbnak az életben. A nők 6 %-a válaszolta, hogy a családot és a magánéletet, egyetlen voks sem érkezett a karrier, munka, hivatás meghatározásra és a mindkettő fontos pedig 93 %-ot kapott. A férfiak körében a család, magánélet 23,6 %-ot kapott, ami négyszer annyi, mint a nők által adott válaszok alapján összesített érték. A karrier 1,72 %-ban szerepelt legfontosabbként és a mind a kettő fontos kategória kapta a férfiak szavazataink háromnegyed részét.

A nők nem szívesen maradnak ki a munkából: ezen okok vizsgálata A nők által adott válaszok átlagai

A nők nem szívesen maradnak ki a munkából: ezen okok vizsgálata A férfiak által adott válaszok átlagai

Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot? A nők válaszai

Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot? A férfiak válaszai

Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot? A férfiak szerint is igen sokan gondolják, hogy a nők részmunkaidőben dolgoznának, ha a férfi keresete elég lenne a család számára, azért 10 %-kal kevesebben vélekednek így, mint a nők. Nagy eltérés tapasztalható még az otthon maradásról való megítélésben is, míg a nőknek csupán kb. 6 %-a gondolkodott így, ezzel szemben a férfiak közül háromszor annyian jelölték meg ezt a választ. Látható, hogy a tradicionális család modell, miszerint a férfiak feladata a család ellátása és a nő végezze az otthoni dolgokat igen erősen él, mindazok ellenére, hogy ma már a nők szinte ugyannyi időt töltenek keresőtevékenységgel. A férfiak kis hányada gondolkodott úgy, hogy minden esetben teljes munkaidőben dolgoznának a nők és a válaszadók 1/5-e nem tudta eldönteni, hogy mit csinálna egy nő akkor, ha nem lenne feltétlenül szükséges az ő kereste.

A férfiak 48%-a, a nők 34%-a szerint ritka hogy a nő a családfő A családfői pozíció meghatározás alatt értjük: a családi döntésekben való „utolsó szó jogát” pl. beruházásokról való döntést, a családi kassza kezelését, ezek a meghatározások a kérdés mellett szerepeltek.

A hölgyek véleményei „Minden embert, legyen az nő vagy férfi egyenlő eséllyel kell pozitívan, negatívan értékelni, nem kellene különbséget tenni a nemek között.” „Nem megkülönböztetettségre, kiemelt figyelemre, csak egyenjogúságra van szükségünk.” „A nők az egyenjogúságért küzdöttek most pedig azzal, hogy diszkrimináltan kezelik őket megsértik az egyenjogúságot. Ha egy állást vagy pozíciót betölt egy ember akkor a munkásságát, teljesítményét kell értékelni nem a nemét. A nő és a férfi is ember!”

Az urak véleményei: „A pozitív diszkrimináció a „másik” oldalon diszkriminációt jelent. Megítélésem szerint a nők szociális helyzete, társadalomban betöltött súlyuk, a férfiakhoz viszonyítottan jelentősen javult és ez a trend folytatódik. Nem kell megfeledkezni arról sem, hogy a nők rendelkeznek egy sor olyan tulajdonsággal, amelyek számukra biztosítanak egyoldalú előnyt a férfiakkal szemben. Természetesen van javítanivaló a helyzetükön, de a különbség talán nem akkora, hogy indokolt lenne külön előnyök biztosítása.”

Az urak véleményei: „Sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációval nem értek egyet.” „Ugyanolyan, sokszor nagyobb értékek hordozói, mint esetenként a férfiak. Egyéne válogatja hiszen a fán sem nő egyforma két levél.”

Házimunka A férfiak kisebb aktivitása a házimunkák terén abból is következik, hogy a nők nagy része maga is úgy vélekedik, hogy a házimunka természetes módon nem a férfi feladata, hanem azt a nőnek kell elvégeznie. A férfiak saját bevallásuk szerint sem vesznek részt a házimunkában (és nem is hiányolják. )

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen Sok esetben csak városokban, általában az ipari parkokban, nagyüzemekben tudnak elhelyezkedni a vidéki településeken élő nők. Ezek nagyrészt többműszakos, szalag mellett végezhető munkák. Nem egyszer magasabb iskolai végzettséggel is csak itt tudnak elhelyezkedni. Ez legtöbbször azzal jár, hogy órákat töltenek utazással. A közlekedési lehetőség nem igazodik a munkaidőhöz, így meglehetősen megnehezíti a munkavállalást.

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen A községekben mindkét nemre nézve rossz a helyzet. A munkanélküliek száma igen magas. A nők, ezen belül, hátrányosabb helyzetben vannak, nehezebben találnak munkát egyébként is, de csak tetézi a helyzetet, ha kisgyermekes, esetleg több gyermeket is nevel. Sokak a GYED -et és GYES-t tekintik az egyetlen jövedelemforrásnak. A rendszerváltás után sok városban megszűntek azok a munkahelyek, ahol a szakképzett és a képzetlen munkaerőt is tudták foglalkoztatni. A mezőgazdaság nem biztosít állandó munkalehetőséget. Az alkalmi munkavállalási lehetőség korlátozott.

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen Az önkormányzat által felajánlott közmunka elenyésző lehetőséget biztosít és nem jelent megoldást, de sokak számára ez az egyetlen lehetőség. Az Európai Uniós csatlakozás miatt átalakult a piac sok helyen, az egyszerű betanított munkát végzők (főleg nők) nem tudnak elhelyezkedni. A településeken lévő szociális otthonok is munkalehetőséget biztosítanak a nők számára, így időben értesítve a hölgyeket átképzéssel sokan találhatnak munkahelyet a szociális területen. Ezt csak azok az emberek tudják hosszútávon végezni, akik elhivatottságot éreznek a feladattal kapcsolatban

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen Kevés olyan lehetőség van, főleg helyben, ahol nem csak a betanított munka hanem a kvalifikált innovatív munkaerőt is tudnának foglalkoztatni. A főváros közelségére hivatkoztak még a polgármesterek, véleményük szerint Budapest munkaerő felszívó ereje nagy és a közeli települések embereit is ellátja munkalehetőséggel. Ezeken, a területeken a nők munkaerő-piaci helyzete iskolai végzettségüktől függ. Nagyon kevesen vallották azt, hogy aki szeretne dolgozni el tud helyezkedni, még kevesebben mondták, hogy az elhelyezkedés helyben történik.

A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen Egy vélemény: „Odafigyelve a faluban működő vállalkozók tevékenységeire, fejlesztési törekvéseire, valamint az önkormányzatok kihasználatlan épületeire sokszor szervezés kérdése lehet egy – egy kisvállalkozás munkahelyteremtése. Nyilván látva az igényeket együtt kell élni a lakosság problémáival és figyelve a pályázatokat tájékoztatni kell az arra vállalkozó embereket a fejlesztési lehetőségekről, mert a munkahelyteremtés csak így lehetséges. Tehát az önkormányzat nem kell, hogy átvegye a munkaügyi központok munkáját, de szervező tevékenységével, tájékoztatásával és szolgáltatás barát magatartásával elérheti, hogy a segélyek helyett jobb megoldás szülessen a megélhetés biztosítására!”

Összefoglalásként Bizonyítékot nyert, hogy a nők munkaerő-piaci helyzetén javítani kell, de ehhez a nők felfogásában is változásra van szükség. Valószínűsíthető, hogy a lakosság iskolázottságának növekedése hozzá fog járulni ehhez, és ha gyermekeink már ebben a szellemiségben nevelkednek, sokkal jobb lesz a jövőben a nők helyzete, mind a munkaerő- piacon, mind a családban és ez talán növeli majd a közéleti szerepvállalásukat is.