Repedések a kétpólusú struktúrán

„Kis lépések politikája” Véletlen háborúk elkerülése 1963. jún. 23. „forródrót” – enyhülés nyitánya Technológia terjedésének megakadályozása Kutatások sok országban 1963. aug. 5. Moszkva: Részleges atomcsend szerződés Regionális fegyvermentes övezetek: Tlatelolco sz (1967); Rarotonga (1985); Bangkok (1995); Pelindaba (1996)

1968. júl. 1. New York Atomsorompó szerződés Katonai technológia terjedésének megakadályozása Leszerelésre törekvés Békés célú felhasználás ösztönzése ABM szerződéseknek nincs értelme

Önálló francia külpolitika Ellentétek az Egyesült Államokkal 1956. 4. köztársaság 1954-62. Algériai háború 1962. eviani szerződés 1958. 5. köztársaság De Gaulle Gyarmatokat el kell engedni Technológiát kell fejleszteni – atomfegyver (1960)

1958. NATO határainak kitágítását akarta London versenytárs lett Kennedy a NATO erősítését erőltette Fro. nemzeti hatáskörbe vette a hadseregét 1966. elhagyta a NATO katonai szervezetér Kiállt Vietnám és Quebec mellett

Amerikai megközelítés átalakult Kennedy aktívabb külpolitikát hirdetett EGK mérleghiányt okozott Rugalmas reagálás: feltételezte a katonai szövetséget 1962. júl. 4. Kennedy az „atlanti egyesülésről” beszélt Gazdasági integráció Polaris rakéták NATO hatáskörbe Francia, brit atomütőerő csökkentése Fro. London – Washington tengelyt látott benne

Washington ösztönözte az európai védelmi identitást London volt a közvetítő Kérte, hogy hagyja ott az EFTA-t 1961. Macmillan beadta a kérelmet

EGK Politikai együttműködés erősödése Brit csatlakozás kérdése Fouchet tervek 1963. Elysée szerződés Brit csatlakozás kérdése 1965. Merger Treaty 1965. üres székek politikája 1966. luxemburgi kompromisszum

Vietnámi háború 1954. genfi konferencia – USA nem részes Dél-Vietnám: Dgo Dinh Diem nem megy bele a választásokba Vietkong – Vietminh támogatása (SZU, Kína is) USA – dominót meg kell állítani – de a lakosság megosztott (déli katolikus elit; kommunisták; buddhista köznép) 1960. Ho Si Minh – Nemzeti Felszabadítási Front Vietkong behódolását akarta Washington Diem mellé állt

USA a katonai kiadások 80%-át állta 1963. nov. puccs – Diemet megölték 1964-re 25 000 katonai tanácsadó Pentagon irányította (Disznó öböl tapasztalata) 1963. nov. puccs – Diemet megölték Vietkong aktívabb lett – Ho Si Minh ösvény 1964. aug. 2. Tonkini öböl Kongresszus felhatalmazta az elnököt 1965. Johnson elégtelennek látta a SEATO-t – beavatkozás mellett döntött 1968-ra 550 000 katona Jellemzően nem szárazföldi műveletek

1969. Nixon és a „vietnamizálás” 1968. jan. Tet offenzíva Erejüket bizonyították, de lakosság nem állt melléjük Bizonyították, hogy az USA nem nyerhet – más ingerküszöb Déli kommunisták kontrollja erősödött Johnson nem indult újra – háború ellenes közvélemény 1969. Nixon és a „vietnamizálás” Viet Minh rákényszerült a reguláris hadviselésre

Kínával felvett kapcsolatok 1969. márc. 18. Kambodzsa bombázása 1968. júl. 25. Nixon doktrína USA betartja a nemzetközi szerződéses kötelezettségeit Szövetségeseinek segít nukleáris támadás esetén Hagyományos támadás esetén az ország saját feladata a védelem – USA segíthet Kínával felvett kapcsolatok 1969. márc. 18. Kambodzsa bombázása

1971-ben Laoszban is beavatkozás 1972. húsvéti offenzíva 1970. Non Lol puccsa Polgárháború – Vörös khmerek 1971. D-V és USA beavatkozása 1971-ben Laoszban is beavatkozás 1972. húsvéti offenzíva Minél nagyobb terület Vietnamizálás kudarca Tárgyalások 1968-tól 1973. jan. 27. párizsi béke

Szovjetunió és a Brezsnyev doktrína 1960-63. „túl eseménydús” 1964. Hruscsovot leváltották Enyhülés igénye – MAD Kínával növekvő ellentétek – szocializmusnak egy útja van 1968. prágai tavasz – „emberarcú szocializmus” Brezsnyev doktrína

A hat napos háború 1959. Nasszer beszéde 1964. PSZF létrejötte – támadások SZU elhitette az izraeli támadást Békefenntartókat visszahívták Tirán szorost lezárta 1967. május Május-június katonai szövetség Jordániával és Irakkal is 1967. jún 5-10. háború 1967. ENSZ BT 242-es határozat