 NY-i segély megsz ű nik Kell a jóvátétel: gyors helyreállítás, fegyverkezés Elnyomást er ő síti, tisztogatások  Sztálinista külpolitika Ostromlott.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A hidegháború kezdeti szakasza
Advertisements

Dr. Kis-Benedek József c. egyetemi tanár
Az első világháború vége és a hatalmi politika kiújulása
Enyhülés és a hidegháború vége
Az 1956-os forradalom.
Nemzetközi kapcsolatok története II. (1946 után)
Készítette: Zacsek Zsuzsanna 11/E
A „Hidegháború” A megosztott világ
A NATO és a Varsói Szerződés
A megosztott világ Szovjetunió↔nyugati tőkések tömbje
Az európai integráció alapjainak lerakása 2.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
Szépművészeti Múzeum 1928 Gellért szálloda.
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Forradalom előzményei
HIDEGHÁBORÚ-II..
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK
Úton az újabb háború felé
Az európai integráció története
Nemzetközi kapcsolatok története
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A délszláv válság.
Földünk a második világháború után
A Magyar Köztársaság euro-atlanti csatlakozásának politikai vonatkozásai. A magyar diplomácia további feladatai az európai politikai integrálódás folyamatában.
Az EU és Kelet-Közép-Európa. Kezdetek Visszatérés Európába? rendszer váltások Közép- Európában Első reakció: –EBRD (1989. július Párizs)-G7 csúcs.
A hidegháború
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
NATO. NATO védelmi miniszteri konferencia Mire kell válaszolni új kihívások Afganisztán új stratégiai koncepció 2010 során.
A détente időszaka.
Repedések a kétpólusú struktúrán
Katonai stratégiák, stratégiai elméletek
A hidegháború és a harmadik világ
Az együttm ű ködést ő l a két Németországig.  „hidegháború” (Walter Lippmann)  febr.9. Sztálin beszéde Az imperializmus ellen küzdeni kell IMF,
Arab-izraeli háborúk és stratégiai elméletek
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Izrael születése -britek elleni terrorista akciók(Dávid Károly Hotel felrobbantása) novemberében az ENSZ döntése értelmében Palesztinát két részre.
Nagy Imre.
Az Európai Únió csatlakozási folyamatai
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
Fogalmak propaganda nacionalizmus nemzeti önrendelkezés elve fasizmus
A hidegháború első időszaka
A II. vh hatásai Háborús veszteségek Erőviszonyok alakulása
Téma- és kutatásbeszámoló Máté Zsolt. Önéletrajz harmadéves történelem-informatika-orosz BA Született és tanult Pécsett Témavezető: Prof. Dr. Fischer.
A II. világháború (2.) A keleti front
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
A nukleáris fegyverek elleni harc világnapja Március 1.
A VERSAILLES-WASHINGTONI BÉKERENDSZER
Nemzetközi kapcsolatok története
A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása.
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
A szuperhatalmak a hidegháború idején
A hidegháború és az enyhülés Szovjet – amerikai kapcsolatok alakulása (A bipoláris világrend) (Tk. 157.)
A második világháború kirobbanása.  Csehország  után  Lengyelország  Német követelések (március)  Danzig visszaadása, szföldi összeköttetés Kelet-Poroszo.-gal.
A szövetségesek győzelme Ki volt Wernher von Braun? Mi volt a Hannibal-hadművelet?
Az els ő világháborút lezáró békeszerz ő dések. A nagyhatalmak céljai Anglia: a német gyarmatok megszerzése, és Fr.o. túlzott megerősödését gátolni Franciao.:
A II. VILÁGHÁBORÚ ELŐZMÉNYEK.
A kommunista diktatúrák
Kiútkeresés a válságból között
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
A kommunizmus bukása.
Európán kívüli világ.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
A HARMADIK BIRODALOM.
AZ „ÚJ SZAKASZ” ÉS KUDARCA
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
Hidegháború.
Előadás másolata:

 NY-i segély megsz ű nik Kell a jóvátétel: gyors helyreállítás, fegyverkezés Elnyomást er ő síti, tisztogatások  Sztálinista külpolitika Ostromlott er ő d, imperializmus miatt a háború elkerülhetetlen („béketábor”) Proletár internacionalizmus, f ő vezet ő a SZU Katonai er ő viszonyok számítanak

 Diplomácia és képzés is kell (IMO)  Külpolitika koncentrálása Sztálin kezében  Külügyminisztériumot a párt irányítja  Gyanakvás és titkosszolgálatok  Népi demokráciák irányítása  Hírszerzés, propaganda  Titkos diplomácia  Mosoly diplomácia

 A feltartóztatás „keményedik” 1949 eseményei – Izrael létrejötte  április 20. NSC-68 Morál – nemzeti érdek Erkölcsi alapokra helyezett szembenállás SZU az egész világot akarja – halálos kihívás CÉL:  NYEU militarizálása (NSZK is)  NATO fejlesztése  SZU-val csak kedvez ő pozíciókból tárgyalni  Növelni kell a hadikiadásokat

 Koreai háború (1950. jún – 53. júl) Truman er ő södik Kína és SZU összeesküvésének tartották Kommunizmus „halálos b ű n”  Hatás Európára Leköti Washingtont  NATO-t és az integrációt kell er ő síteni Európa Mozgalom és az ET, majd 6ok ESZAK-ja  Britek ambivalens helyzete, NSZK-Fro egymásra talált

 NSZK-t fel kell fegyverezni (USA 10 hadosztályt kért) Pánik Fro-ban  El ő remenekülés: közös hadügyminisztérium terve  Schuman pragmatizmusa  okt. 24. Pleven terv – EVK  1951-re Korea állóháború júl. 9. hadiállapot vége No-ban  SZU különbékét ő l félt (Japánban meg is történt) EU önállósága növekedett Churchill újra hatalmon (NATO, AB, US)

 NSC-68 értelmében szövetségi rendszert is fejleszteni kell ANZUS NATO intézményesül  Töo és Göo felvétele  NSZK-t fel kell venni – Deutschland Vertrag (EVK-hoz kellett)  Sztálin reakciója egy béketervezet No-al

Elkötelezettség vs. gazdasági terhek Stratégiai nukleáris fegyverek – elrettentés ▫ jan. 12. „tömeges megtorlás” ▫ Fokozatos eszkaláció ▫ Hátországot kell támadni ▫ Nukleáris fegyverek NBr-ba „felszabadítási politika” – puha területeken kell kapcsolatot teremteni Feltartóztatás + elrettentés: Eisenhower doktrína Paktománia

 1953 március Sztálin meghalt Malenkov, Berija, Molotov, Vorosilov, Hruscsov Enyhülés mind külpolitikában, mind belpolitikában  Rendezés: Jugoszlávia, Töo, Izrael  Nyugtalanság a táborban jún Kelet-Berlin  Mutatta, hogy a felszabadítás csak üres propaganda  Sztálin kultusz háttérbe  Mosoly diplomácia és a 3. világ

 USA – atomfegyverek olcsóbbak  Tömeges megtorlás rugalmatlanná vált Nem szolgálta a felszabadítást NYEU leértékel ő dött – integráció  Paktománia K-Kelet: iráni válság vége  Bagdadi Paktum  MENTO, CENTO Madridi Paktum SEATO Balkán Paktum

 Fro vs. USA vs. NBr aug. Nemzetgy ű lés leszavazta NBr vissza akart térni az eui játékba  szept. párizsi konferencia  okt. 23. párizsi szerz ő dések NYEU NATO Saar vidék  1955 májusában életbe lépett

 Összeurópai biztonsági szervezet terve Összehívta 1954 novemberére Moszkvába Csak népi demokráciák vettek részt Lépéseket tesznek, ha a párizsi szerz ő dések életbe lépnek  jan. össznémet választások javaslata, hadiállapot megszüntetése  május Varsói Szerz ő dés Csereeszközként szerepelt

 Osztrák érvelés  1955 tavaszán Raab Moszkvában Semlegesség esetén SZU enged  május 2. négyhatalmi konferencia Nagyhatalmi kompromisszum  május 15. Államszerz ő dés  okt. 26. semlegességi törvény

 Enyhülés légkörében, brit javaslatra júl Genf  Eisenhower „nyitott égbolt” javaslata  Személyes jó viszony kialakulása  ő szén SZU-NSZK rendezése Szept. 20. NDK visszakapta a szuverenitását  április 17. KOMINFORM feloszlik

 február Sztálini személyi kultusz lerombolása  Békés egymás mellett élés Nemzetközi viszonyok miatt elkerülhet ő a háború  Gazdasági, politikai, kulturális fölény kell  F ő er ő k: 1. SZU; 2. szocialista országok; 3. kommunista pártok; 4. anti-kolonialista er ő k  A szocializmushoz több út is vezethet

 Lo: Bierut meghalt, poznani felkelés, Gomulka kinevezése okt. 21-én  Magyarország Pozícióel ő nyhöz juttatta a SZU, de presztízsveszteség  Szuez Csatorna államosítása Sevres-i megállapodás Okt 29. Izrael támadott (brit, francia békefenntartók) SZU „rakétablöff” 1957 Eisenhower-doktrína