Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kökönyei Gyöngyi „Fiatalok baleseteinek megelőzése” c. szeminárium 2008. November 24.

Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) Németh Ágnes1, Aszmann Anna1, Kökönyei Gyöngyi1, Örkényi Ágota1, Páll Gabriella1, Sebestyén Edit2, Várnai Dóra1 1Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

Résztvevő országok 2005/2006

Rizikómagatartások 2006

A dohányzás kipróbálása A dohányzást már kipróbált tanulók aránya nem és életkor szerint (N=5396) 5. osztályosban a két nem fogyasztása között szignifikáns különbség a fiúk egy része hamarabb próbálkozik A későbbi életkorban hasonló arányú a dohányzás kipróbálása

A dohányzás gyakorisága A legalább heti rendszerességgel dohányzó tanulók aránya nem és életkor szerint (N=5396) A jelenleg is dohányzó fiatalok 63,2%-a naponta cigarettázik A fiúk 68%-a, a lányok 58,8%-a dohányzik naponta dohányzik A teljes megkérdezettek körében a napi vagy legalább hetente dohányzók aránya szinte megegyező a két nem esetében: a fiúknál 17,9%, a lányoknál 17,6% A naponta dohányzók aránya a középiskolás korosztály körében többszöröse az általános iskolásoknál tapasztalható arányoknak

A dohányzási szokások változása (1986-2006) A dohányzás kipróbálásának arányai (15 évesek) A rendszeresen dohányzók arányai (13 évesek) a 13 éves fiúknál a kipróbálási arányok a 20 év során nem változtak (~50%), míg ugyanez az arány a lányoknál 1990-97 között egyharmadról a felére nőtt, majd kis csökkenéssel 45% alá esett az utóbbi két felméréskor a legalább hetente dohányzó 15 éves fiúk arányai 23-33% között ingadoztak, míg a lányoknál 1993-ig 20% körül, majd ’97-től 26-28% között mozogtak ugyanezek az arányok az általános iskolás korosztályban a napi és heti rendszerességgel dohányzók arányai között alig van különbség, míg a középiskolások körében a naponta dohányzók arányai többszörösei a „csak” heti rendszerességgel dohányzóknak

Alkoholfogyasztás Az 1-2 kortynál több alkoholt már fogyasztott tanulók aránya nem és életkor szerint (N=5450) A lányok fogyasztása az általános iskolás osztályokban szignifikánsan kisebb arányú, azonban a felsőbb évfolyamokban már utolérik a fiúkat A legtöbben 14 éves koruk környékén kísérleteznek először az alkohollal a legkedveltebb alkoholféleség a fiatalok körében a bor (vagy boros kóla, esetleg pezsgő): 56,1%-uk jelölte, hogy fogyasztja A legkevésbé kedvelt ital az édes likőr, amelyet a tanulók 38,3%-a próbált már

Részegség Életében kétszer vagy többször részeg tanulók aránya nem és életkor szerint (N=5377) a fiúk esetében az első részegség megtapasztalása hamarabb következik be: 22,4 %-uk 13 évesen már túl van az első lerészegedésen, lányoknál 13,0%. 14 éves korra nincs nagy nemi különbség: a fiúk fele (49,9%), a lányoknak pedig közel fele (43,8%) 14 éves korában már túl van az első ittas állapoton.

Az alkoholfogyasztási szokások változása (1986-2006) A többszöri részegség arányai (15 évesek) A többszöri részegség arányai (13 évesek) a 20 éves időszakban mindkét nemnél jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik soha nem voltak részegek jelentősen emelkedett a legalább kétszer lerészegedett tanulók aránya

Drogfogyasztás Illegális és legális szerfogyasztás életprevalenciája nem és életkor szerint (N=2818) 9-11. osztályos tanuló 20,3%-a fogyasztott már életében valamilyen illegális szert, ill. visszaélésszerűen gyógyszert vagy inhalánsokat. A különféle szerek közül a kannabisz 1-2 alkalommal való kipróbálása a leggyakoribb a legnépszerűbb drogfajta a marihuána és a hasis, a tanulók többsége csak kísérletezés szintjén fogyasztja ezt az anyagot A gyógyszer, valamint az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása a második leggyakrabban alkalmazott szer

Illegális szerek 2. Szerfajták 9. évfolyam 11. évfolyam Fiúk Lányok % Kannabisz 99 13,1 65 8,4 208 30,5 127 19,0 Alkohol és gyógyszer együtt 70 9,4 100 13,0 106 15,9 14,8 Gyógyszer, hogy feldobjon 36 4,8 60 7,8 64 9,5 59 8,8 Ecstasy 42 5,6 37 52 7,7 43 6,4 Speed 32 4,3 4,7 63 9,3 33 4,9

Kipróbálás vs. fennmaradás Szociális környezeti tényezők (pl. kortársak hatása, csoporthoz való tartozás vágya) Kíváncsiság FÜGGHET az első kipróbálás életkorától Fennmaradás Pszichológiai jellemzők (pl. pszichopatológia, negatív affektivitás) Biológiai jellemzők (pl. neurokémiai rendszerek működése)

Szenzoros élménykeresés A szenzoros élménykeresés: a változatos, új, komplex és intenzív érzések és élmények keresése, akár fizikai, szociális, törvényes és anyagi veszélyek vállalása mellett is (Zuckerman, 1994, 27. old.). Izgalom és kalandkeresés; Élménykeresés (szokatlan élmények keresése); Gátolatlanság; Unalomra való hajlam

A szenzoros élménykeresés korrelál a rizikós magatartásokkal beleértve a rizikós szexuális magatartást, a veszélyes sportok űzését vagy éppen a szerhasználatot.

Pszichés működésmód változásai serdülőkorban Érzelmi élet - fokozott és hosszabb érzelmi reakciók Társas tudatosság fokozódása Szociális elfogadottság és a fizikai attraktivitás fontosságának fokozódása az önértékelés alakulásában Autonómia törekvések fellángolása Új késztetések megjelenése a viselkedésben Agyi fejlődés (strukturális és funkcionális változások) Hormonális változások Testi változások

Serdülőkori agyi fejlődés Agyi jutalmazó központok (dopamin szerepe) Jutalomhelyzetben vagy jutalmat elővételező helyzetben serdülőknél az agyi jutalmazó központ (elsősorban a nucleus accumbens) -felnőtt vizsgálati személyekéhez viszonyítva- alacsonyabb aktivitást mutatott. (Bjork és mtsai, 2004)

Serdülőkori szerhasználat a serdülők és a fiatal felnőttek között magasabb a kísérletezők és a szerhasználati zavarban szenvedők aránya a legtöbb addikció kezdete erre az időszakra tehető (Rey és mtsai, 2002) a korai kezdetű szerhasználat nagyobb szerhasználati súlyosságot, ill. morbiditást jósol, beleértve a többszörös szerhasználatot is.

Hazai HBSC eredmények – 1997/1998 Szenzoros élménykeresés (a nem, életkor, szülők iskolai végzettsége és a barátokkal együtt töltött esték számának kontrollálása mellett) Rendszeres dohányzás Két vagy annál több részegség Szexuális aktivitás DE! a védekezés hiányával nem 3-nál több baleset

Norvég középiskolások (16-19 évesek) (Pederson és mtsai, 1989) Svéd 18 évesek mintája (L. von Knorring és mtsai, 1987) Amerikai 15 évesek (Bates és mtsai, 1985) Zimbabwei serdülők (N=3000) (Eide és mtsai, 1997) Kínai 6-10. évfolyamos gyerekek (Pilgrim és mtai, 1999)

Mi közvetítheti a szenzoros élménykeresés hatását?

A szenzoros élménykeresés és az alkoholfogyasztás – lehetséges mechanizmusok Az alkohol a központi idegrendszer aktivitásszintjét, több, új tapasztalat, a viselkedési gátlási folyamatok oldódása (Zuckerman, 1994, 2006). Az alkoholfogyasztás más szerfogyasztással egyetemben (pl. a dohányzás) jó eszköz lehet az unalom elűzésére. Háttérben álló harmadik változó(k), pl. biológiai jellemzők (például a MAO szint, Zuckerman, 1994), vagy személyiségváltozók (pl. impulzivitás, Hittner és Swickert, 2006). A szenzoros élménykeresés a szerek iránti attitűdöt befolyásolja, ill. azoknak a társaknak a megítélését, akik maguk is kül. szereket alkalmaznak

A szenzoros élménykeresés és a viselkedésre vonatkozó elvárások magyarázzák a kapcsolatot a szenzoros élménykeresés és az alkoholfogyasztás között. A magas szenzoros élménykeresők több pozitív következményt és kevesebb negatív következményt várnak el az alkoholfogyasztással kapcsolatban.

A következmény elvárások Az adott szituációban a számos viselkedéses közötti választást a helyzettel és a viselkedéssel kapcsolatos elvárásaink befolyásolják (Mischel, 1990) Alkohollal kapcsolatos pozitív elvárások: társas serkentés, szórakozás, szexualitás, feszültségoldás Alkohollal kapcsolatos negatív elvárások: negatív társas következmények, negatív érzelmi következmények, negatív testi és negatív kognitív hatások Mikor (és kik) becsülik túl a pozitív követ- kezményeket? Mi közvetíti? (pl. média)

Motivációk Miért iszom? Társas motívumok Megküzdési motívumok Serkentési motívumok Konformitás Problémás ivók két csoportja serdülőkorban: Megküzdési motívum Serkentési motívum

Személyiségjellemzők és motiváció az alkoholhasználatra Megküzdéses ivók Alacsony önértékelés Depresszív hangulat Szorongás szenzitivitás Serkentéses ivók Magas extraverzió Szenzoros élménykeresés Impulzivitás

Előzmény-változók Mediátorok Kimeneti változók .22 Életkor .12 Pozitív elvárások .19 .30 .54 Szenzoros élménykeresés Az ivás motivációja Alkoholhasználat .18 .28 .29 -.09 -.21 -.37 Negatív elvárások -.07 Nem -.16 .26 N=707 (277 fiú, 430 lány), átlagéletkor: 16,7 Urbán, Kökönyei, Demetrovics (2008) 2=.60, df=2, p=.73, N=707. Csak a szignifikáns utakat tüntettük fel!

A szenzoros élménykeresés és a dohányzás – lehetséges magyarázatok Deviáns kortársak (Wills és mtsai., 1998) Érzékenység a nikotin hatására (Perkins et al, 2000) Dohányzás Újdonság/szenzoros élménykeresés A dohánymarketingre való érzékenység (Audrain-McGovern et al, 2003) A dohányzással Kapcsolatos elvárások ???

Egészségfejlesztési szempontok Prevenció: univerzális vagy szelektív (indikált) Mit befolyásoljunk? Proximális faktorok (elvárások és motiváció) befolyásolása (személyiségfejlesztés)

kokonyei@ogyei.hu www.ogyei.hu www.hbsc.org Köszönöm a figyelmet! kokonyei@ogyei.hu www.ogyei.hu www.hbsc.org