Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Németh Ágnes 1, Aszmann Anna 1, Kovacsics Leila 2, Kökönyei Gyöngyi 1, Örkényi Ágota 1, Páll Gabriella 1, Sebestyén Edit 2, Várnai Dóra 1, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

Nemzetközi WHO-kollaboratív kutatás Health Behaviour in School-aged Children (HBSC)

Résztvevő országok 2005/2006

A kutatás elméleti háttere I.  Életmód/stílus-kutatás: a viselkedésnek, szokásoknak, attitűdöknek és értékeknek azok a relatíve stabil mintázatai, melyek tipikusak arra a csoportra nézve, melyhez a személy tartozik vagy tartozni szeretne a viselkedésnek, szokásoknak, attitűdöknek és értékeknek azok a relatíve stabil mintázatai, melyek tipikusak arra a csoportra nézve, melyhez a személy tartozik vagy tartozni szeretne (egészséggel kapcsolatos aspektusok vizsgálata) (egészséggel kapcsolatos aspektusok vizsgálata)

 Szociálpszichológiai megközelítés: az egészség és életmód vizsgálata a szocializációs közegek (settings) hatásmechanizmusa szempontjából, az egyéni jellemzőkkel összefüggésben  Népegészségügyi megközelítés: egészség és életmód monitorozása  Makrotársadalmi kontextus: a társadalmi- gazdasági helyzet, egészségpolitika, törvények, GDP, stb. bevonása az elemzésbe A kutatás elméleti háttere II.

Célkitűzések  Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés: a fiatalok önminősített egészségi állapotának, jól- létének (közérzetének) és egészségmagatartásának monitorozása (életstílus, életmód)  Az ezzel összefüggő háttértényezők feltérképezése (demográfiai, gazdasági-társadalmi, egyéni, társas)  A résztvevő országok kutatási potenciáljának növelése: nemzetközi együttműködés  Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok)

Fő témakörök  DEMOGRÁFIAI: kor, nem, háztartás összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér  EGÉSZSÉGMAGATARTÁS: dohányzás, alkohol- fogyasztás, kábítószer-használat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, táplálkozási szokások és szájhigiéné  EGÉSZSÉG-PERCEPCIÓ: egészséggel és élettel való elégedettség, testi-lelki panaszok és tünetek, krónikus betegségek  EGYÉNI ÉS TÁRSAS ERŐFORRÁSOK: depresszió és önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kortárskapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója

Adatbevitel Adatbevitel és elemzés Adatfelvétel PublikációkMegvitatás Próbafelvétel Továbbfejlesztés A 4 éves ciklus menete Magyarország: között 6 országos felmérés

Mintaválasztás (17) éves korosztály Reprezentatív, többlépcsős, rétegzett (régiók, településtípus, iskolatípus) Adatfelvétel Anonym, önkitöltéses, felkészített kérdezőbiztosokkal (Magyarország : 1986: 5087 fő, 1990: 5816 fő, 1993: 5746 fő, 1997: 5800 fő, 2002: 5986 fő) Adatfeldolgozás SPSS-PC, egy- és többváltozós, többdimenziós módszerek (leíró statisztika és összefüggés-elemzések) Nemzetközi összehasonlíthatóság Közös protokoll, tesztelt itemek, törzskérdések, független fordítás Anyag és módszer

Az adatok prezentálása  Leíró adatok (gyakoriságok)  Trendvizsgálat: időbeli változások az egészségmagatartásban  Faktorok és prediktorok: azonosítani az egészséggel és egészség- magatartással kapcsolatos tényezőket és azok összefüggéseit

 Egészséggel összefüggést mutató tényezők (életkörülmények, anyagi helyzet, szociális kapcsolatok, stb.) nagy része nem az egészségügy területére tartozik: széleskörű összefogás szükséges Beavatkozás különböző szinteken: nemzetközitől a helyi közösségekig Beavatkozás különböző szinteken: nemzetközitől a helyi közösségekig Az érintettek (gyerekek, serdülők) bevonása Az érintettek (gyerekek, serdülők) bevonása  Országok közötti különbségek: mit tanulhatunk egymástól?  Konkrét beavatkozások  Egészségfejlesztési programok hatásvizsgálata Kutatás és egészségfejlesztés Kutatás és egészségfejlesztés

Háttértényezők I. Anyagi-társadalmi háttér  Szocio-ökonómiai státusz (SES): szülők iskolai végzettsége és foglalkozása alapján ötfokozatú skála (1. fokozat: legalacsonyabb státusz, 5. fokozat: legmagasabb státusz)  Családi Jómódúság Skála (CSJS): család autóinak és számítógépeinek száma, van-e a tanulónak saját szobája, hányszor volt nyaralni a család az elmúlt évben kérdések alapján háromfokozatú skála (1. fokozat: „rossz” anyagi helyzet, 3. fokozat: „jó” anyagi helyzet)  Szubjektív Jómódúság Skála (SZJS): a tanuló hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét kérdés alapján háromfokozatú skála (1. fokozat: nem jómódú, 3. fokozat: jómódú)

Az apai és anyai SES megoszlása  Inaktívak: apák 11,1%-a, anyák 26,2%-a  Nem besorolhatók: apák 7,1%-a, anyák 4,6%-a  Nincs szülő / nem találkozik vele a tanuló: apák esetében 4,7%, anyák esetében 1,5% anyák esetében 1,5%

A CSJS és az SZJS megoszlása  A tanulók 13,1%-a tartotta nagyon jómódúnak és 1,6%-a tartotta egyáltalán nem jómódúnak a családját tartotta egyáltalán nem jómódúnak a családját  A szubjektív megítélésben nemi és életkori különbségek mutatkoznak: a fiúk és a fiatalabbak kedvezőbbnek ítélik mutatkoznak: a fiúk és a fiatalabbak kedvezőbbnek ítélik családjuk anyagi helyzetét családjuk anyagi helyzetét

Háttértényezők II. Családszerkezet  Kikkel él a tanuló egy háztartásban: SzülőkSzülők NevelőszülőkNevelőszülők NagyszülőkNagyszülők TestvérekTestvérek MásvalakiMásvalaki gyermekotthonban élgyermekotthonban él  Hány testvére van a tanulónak

Családszerkezet – szülők és testvérek  A fiatalok 2,3%-a nem él együtt egyik édes szülőjével sem  Egyszülős családban él 18,3% (csak anyával: 15,5%, csak apával: 2,8%) 2,8%)  A tanulók 13,7%-a nagymamájával, 7,0%-a nagypapájával együtt él  A kisebb településeken élőkre nagyobb arányban jellemző, hogy három vagy több gyereket nevelő családban élnek három vagy több gyereket nevelő családban élnek

Köszönöm figyelmüket!