A vezetők fejlesztése. Coaching.

A vezetőfejlesztés szükségessége Az igényes vezető tudja, hogy folyamatos fejlődésre van szüksége Alapja az objektív visszajelzés! (pl.: 360°-os ellenőrzőpont) magas színvonalú, a minőségért elkötelezett vezetés csakis megfelelő elismerés mellett lehetséges A vezetőknek emellett szükségük van információkra, tájékoztatásra, szakmai és lélektani támogatásra is egyaránt

„Mindenki coach életének valamilyen aspektusából „Mindenki coach életének valamilyen aspektusából. Függetlenül rangunktól, beosztásunktól mindig vannak körülöttünk emberek, akik tőlünk várják a segítséget.”

Mi a coaching? Zeus és Skiffington (2000) három részre bontva ad világos meghatározást. Először is, a coaching eredmény-orientált kontextusban zajló dialógus. Másodszor a coaching tanulás, bár soha ne feledjük, hogy egyrészt a coach nem tanár, másrészt nem feltétlenül kell jobban tudnia bizonyos dolgokat ügyfelénél. Azáltal, hogy alaposan megfigyeli a különböző sémákat, a régi beidegződéseket, új tettekre, eddig ki nem próbált magatartásformákra sarkallhatja őt. Végül a coaching sokkal inkább arról szól, hogy tegyük fel a megfelelő kérdéseket, mintsem tálcán kínáljuk a válaszokat. Elbert és Farkas (2000) teljesítményt növelő tréningként definiálja a coachingot, ami nem más, mint egy „kommunikációs folyamat, amely biztosítja a beosztottak fejlődését és az elvárt teljesítmény megvalósulását.” Szerintük a hatékony coaching őszinte és természetes, ösztönző és megerősítő, valamint megértő. Nem csupán olyan folyamat, ahol a munkatársakat arra ösztönzik, hogy növeljék teljesítményüket, hanem ahhoz is kapnak útmutatást és segítséget, hogy miként pótolják a magasabb teljesítmény eléréshez szükséges hiányosságaikat. „Olyan vezetői magatartás, amely összehozza a különböző háttérrel, tehetséggel, tapasztalatokkal rendelkező embereket, és arra ösztönzi őket, hogy felvállalják a felelősséget, valamint folyamatosan eredményeket érjenek el. A kapcsolat alapja, hogy egymást egyenrangú félként kezelik.” (Austin, Peters 1986). Landsberg (1996) szerint a coaching célja, hogy fokozza mások teljesítményét, és hangsúlyozza tanulási képességeit. Része a visszacsatoláson kívül a motiváció, a hatékony kérdésfeltevés, illetve a coach tudatos stílusváltása attól függően, hogy ügyfele mennyire áll készen az adott feladat elvégzésére. Semmiképpen nem olyan egyirányú kommunikáció, amelynek során a coach megmondja, hogy mit kell tenni, és instrukciókat ad arra, hogy hogyan.

Vagyis… Egymás segítése cél- és eredményorientált személyes fejlesztés, amelyben a Coach egy elfogulatlan, hozzáértő, külső szakértő támogatás a Coacholtnak, hogy minél jobban felismerje és kiaknázza meglévő belső erőforrásait, és bővítse külső lehetőségeit, hogy ezáltal növekedjék saját eredményessége csakúgy, mint a szervezet teljesítménye támogató vezetői stílus és szemléletmód A coaching nem karitatív munka, nem önzetlen tevékenység, hiszen minden erre fordított idő: befektetés, amely többszörösen megtérül!

Mit tesznek a coach-ok? Beszélgetnek Meghallgatják a másikat A coach önmagában semmi különöset nem mond Általában 10-15 alkalom Ritka, ha a folyamat fél évnél tovább tart, de azért előfordul egyéves, vagy annál hosszabb coaching folyamatok is.

Mire jó? motiváló szervezeti légkört biztosít; erősíti a kapcsolatokat és a bizalmat; növeli az elkötelezettséget és az elégedettséget; pozitívan hat a munkahelyi morálra; növeli a szervezet teljesítőképességét; költséghatékony.

A coaching története Pszichológia, sportpszihológia, oktatás Az elnevezés is a sport világából származik: a coaching edzést jelent, a coach edzőt. Tim Gallway (1975) volt az első, aki a coaching lényegéről írt a tenisz-, azután a golfoktatás területén. konstruktivista tanuláselmélet a tanuló mindig aktív szervezet a tudás belül jön létre a motiváció belülről fakad

A coaching fő területei vezetői coaching az üzleti coaching (a menedzser a napi feladatokon túl lássa a „nagy képet”, …) életvezetési coaching (célja, , hogy az adott személy kielégítő, sikeres és teljes életet éljen)

A vezetői coaching eredete az 1980-as évek vezetőfejlesztő programjaihoz nyúlik vissza a vállalati vezető munkahelyi életére fókuszál célja, hogy fenntartható viselkedésbeli változásokat idézzen elő középpontban gyakran az interperszonális fejlődés, a személyes változás és átalakulás áll az egyéni vezetői coaching területei: vezetőfejlesztés, interperszonális és kommunikációs készségek, karrierfejlesztés, stratégiai tervezés, problémamegoldás.

jellemzően nem tisztán egy irányzat eszköztárát alkalmazzák Módszerek Magyarországon szinte valamennyi pszichoterápiás irányzat alapján folytatnak coachingot jellemzően nem tisztán egy irányzat eszköztárát alkalmazzák a coachok egyéb elemeket is vegyítenek munkájukba coaching módszerek, folyamatok rendkívül széles palettája van jelen

„Ahogy én coacholok, nem coachol úgy senki.” pszichodráma módszer (akció-módszertan vagy akciótanulás): az ülések során azt teszik át cselekvésbe, amit az ügyfél a valós életben meg akar valósítani konkrét esetekből, aktuális problémákból indulnak ki, és azokat dolgozzák fel szupervíziós eszközökkel (tapasztalati tanulásnak) Gestalt alapok Pszichológusok gyakran az analitikus szemléletet követik

A coaching (el)ismertsége Sokak szerint a coaching elterjedését a szó idegen hangzása lassítja a személyes vezetésfejlesztés, fejlesztő tanácsadó mit ért rajta? aki „majd jön és megmondja, hogy mit tegyek azért, hogy jövőre előléptessenek”, pszichológus „szalonképes” változata

Köszönöm a figyelmet! 