A vér A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.

Fő feladata: - az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok, és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása. - Ezen kívül fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában, és a testhőmérséklet szabályozásában.

A vér speciális, folyékony sejt közötti állománnyal rendelkező szövet. A vér erekben  folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (visszerek).

Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből megközelítőleg 0,5 liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik. Ez a vérraktár a következő szervek tágult vénáiban található:  máj (200-300 ml),  lép az egyéb hasi szervektől (főként a belektől) eredő vénák,  bőr alatti vénás fonatok,  tüdők,  szív Tehát egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Emiatt van, hogy a véradóktól 0,45 liter vért (+ néhány millilitert laborvizsgálatokhoz) vesznek le egy alkalommal. Az elhasznált tartalékvért a szervezet néhány nap alatt pótolja

Részei: Sejtes elemek: - vörösvértestek - fehérvérsejtek: - granulociták - monociták - limfociták - vérlemezkék Vérplazma

A vörösvértestek sajátos bikonkáv korongok A vörösvértestek sajátos bikonkáv korongok. A vörös csontvelőben képződnek (másodpercenként 2,4 millió!), fejlődésük, érésük kb. 7 napig tart. A vörösvértestek nem tartalmaznak sejtmagot.

Számuk egy felnőtt ember 1 μl vérében átlagosan 4-5 millió Számuk egy felnőtt ember 1 μl vérében átlagosan 4-5 millió. A férfiaknak általában valamivel több (4,4-5,5 millió /μl ), mint a nőknek (3,8-5,2 millió / μl). A vörösvértestek szállítják az oxigént, de szerepük van a szén-dioxid szállításában is. Érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, amelyek vastartalmuknál fogva oxigénmolekula szállítására képesek. Szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vörösvértestek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. A vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. A vér térfogatának mintegy 45%-át teszik ki, ez az ún. hematokrit érték.

A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy sejtmagjuk van, önálló mozgásra képesek (állábak), plazmájuk színtelen. A szervezet védekezésében, és a felesleges sejttörmelékek ill. más, vérplazmában oldhatatlan anyagok eltávolításában van szerepük. Egy felnőtt ember 1 μl vérében, a különböző típusokat összesítve, átlagosan 4000-10000 fehérvérsejt található. Három csoportjuk van: granulocita, monocita, limfocita

Granulociták  A granulociták (vagy polimorfonukleáris fagociták; mikrofágok) a vöröscsontvelőben keletkeznek. A vérben és a szövetekben is előfordulnak, ugyanis képesek az erek falán kilépni. Méretük 9-12 μm. A neutrofilek kis méretű idegen anyagokat kebeleznek be (endocitózis). Az eozinofilek és a bazofilek különböző túlérzékenységi reakciókban játszanak szerepet.

A monociták  A monociták nagyobb méretűek, mint a granulociták (átlagosan 20 μm). Szintén a vöröscsontvelőben képződnek. Az érett sejtek kivándorolnak a szövetekbe, ezeket szöveti makrofágoknak nevezzük. Mint nevük is mutatja, nagyobb méretű idegen anyagok bekebelezésére is képesek, szerepük van a sejtes (celluláris immunválaszban is.

A limfociták  A limfociták (nyiroksejtek) szintén a vörös csontvelőben termelődnek, ám a nyirokszervekben, (nyirokrendszerben) folytatják fejlődésüket, méretük kb. 6-7 μm. Három fő típusuk: - T- és a - B-limfociták, valamint - a természetes ölősejtek (natural killer sejtek, NK-sejtek). A T-limfociták a csecsemőmirigyben (Thymus) válnak éretté, innen a nevük.

A vérlemezkék  A lencse alakú vérlemezkék (trombociták) is a vöröscsontvelőben keletkeznek. Sejtmagjuk nincs. Átlagos élettartamuk egészséges ember keringésében mintegy 9-11 nap. Méretük megközelítőleg 2-5 μm, átlagosan 150-400 ezer van belőlük mm³-enként. Elsődleges szerepük a vérzéscsillapításban van.

A vérerek vagy véredények sérülésekor, a levegővel való érintkezés következtében a vérlemezkék szétesnek, majd bonyolult vegyi folyamatok révén alvadékot képeznek, mely megakadályozza a további vérzést. A sérülés helyén keletkezett véralvadék hálózatos fehérje, melyben felgyülemlenek a fehér- és vörösvérsejtek, és belőlük var képződik. A véralvadékból kiszivárgó sárgás folyadék a vérszérum, népies nevén vérsavó.

Vérplazma A vérplazma kb. 90%-ban vizet tartalmaz. 10%-a a vízben oldott ionok és szerves molekulák. Az ionok közül leggyakrabban a nátrium, kálium  kálcium, katinok, ill. a  klorid és  hidrogén-karbonát anionok fordulnak elő. Kisebb szerves molekulák közül megtalálható benne: glükóz, aminosavak,  karbamid és  húgysav. A vérplazma nagy mennyiségben tartalmaz ún. plazmafehérjék is.

Ezeknek három nagy csoportjukat különböztetjük meg: 1.) albuminok: tisztán aminosavból épülnek fel, a vér ozmózisos jelenségeiben ill. számos hidrofób vegyület szállításában van szerepük. 2.) globulinok: összetett fehérjék, fontosak különböző anyagok szállításában és a szervezet védekezésében is (immunrendszer). 3.) fibrinogén: a véralvadásban van szerepe.

Normál értékek a vérplazmában  Enzimek: - Kreatinfoszfokináz : 10 - 79 nőknél , 17 - 148 férfiaknál - Laktátdehidrogenáz : 45 - 90 E/l - Foszfatáz : 0,01 - 0,56 nőknél , 0,13 - 0,63 férfiaknál Hormonok: - Tesztoszteron : 25 - 90 ng / 100 ml nőknél , 300 - 1100 ng / 100 ml férfiaknál - ACTH (adenokortikotróp hormon) : 15 - 70 pg / ml - STH (szomatotrop hormon) : 5 ng / ml felnőtteknél , 10 ng / ml fölött gyerekeknél Inzulin : 6 - 26 mU / ml

Más szerves molekulák: - koleszterin : 120 - 220 mg / 100 ml - glükóz : 70 -110 mg /100 ml - tejsav : 0,6 - 1,8 mmol / l - triglicerig : 40 - 150 mg / 100 ml - húgysav : 3 - 7 mg / 100 ml Térfogat: 80 - 85 ml / kg pH: 7,35 / 7,45 Hematokrit: 37 - 48 % nőknél 45 - 52 % férfiaknál

Hemoglobin: 12 - 16 g / 100 ml nőknél 13 - 18 g / 100 ml férfiaknál Bikarbonát: 24 - 30 mmol / l Ca: 2,1 - 2,6 mmol / l Cl: 100 - 106 mmol / l K: 3,5 - 5 mmol / l Na: 135 - 145 mmol / l