Forró Tünde forrot@se-etk.hu Immunitástan Forró Tünde forrot@se-etk.hu

Történeti áttekintés Edward Jenner (1749 – 1823) A fejőnők védettek a fertőzéssel szemben az immunitás átvihető (tehén himlő emberbe)

lépfene és a veszettség elleni első vakcina Louis Pasteur (1822–1895) lépfene és a veszettség elleni első vakcina

Veszettség elleni védőoltás Pasteur eredeti módszerének tökéletesített változatát dolgozta ki Hőgyes Endre (1847-1906) Veszettség elleni védőoltás (Aujeszky után, 1914) Veszettség-oltóanyag készítése a budapesti Pasteur Intézetben (Than László rajza, 1901)

Fodor József (1843-1901) A vér fiziológiás körülmények között antibakteriális tulajdonsággal bír.

Az immunológia fogalma, feladat Az immunológia a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozik. latin „immunitas”  mentesség, védettség Kezdetben a fertőzések elleni védettséget értették rajta . Ennél szélesebb körű : alapfunkciója, hogy különbséget tud tenni saját és nem-saját struktúrák között, és azokra eltérő módon reagál  felismerő , információkat továbbító és effektor( végrehajtó, pusztító) funkciókat ellátó rendszer. Immunfolyamatok által védi a szervezet állandóságát és azonosságát : - mikroorganizmusokkal - a külvilágból behatoló - szervezetben képződött minden olyan anyaggal, makromolekulával szemben, melyet a szervezet nem sajátjának (idegennek) tekint.  antigének

Antigének Mindazokat a struktúrákat (sejteket, molekulákat), amelyeket az immunrendszer felismer. egyed alkotórészeitől kimutathatóan eltér. Nem-sajátként immunválaszt és toleranciát vált ki

Antigének jellemzőik: Fejlett és ép immunrendszerrel bíró szervezetben specifikus immunválaszt indítanak el. Eredményeiként ellenanyagok képződnek, melyekkel kötődni képesek Felépítése: Az immunválaszt kiváltó képességhez a teljes antigénre (hordozóra és a antigén determinánsokra – haptén, epitóp – )szükség van. Antigén felületén általában több epitóp helyezkedik el, számuk arányosan nő az antigén méretével.

Ellenanyagok - immunglobulinok Az antigén hatására termelődő, és a vérsavóban ill. más testnedvekben található specifikus fehérjék, immunglobulinok. Jellemzőik: B-sejtekből - Plazmasejtek termelik nagy számban, antigéneket felismerik  effektor seejteket aktiválják elképzelhetetlen sokféle antigén  különféle ellenanyagtípusok (Ig)

Immunglobulin-molekula általános szerkezete: Négy polipeptid lánc alkotja könnyű lánc (L-lánc) nehéz lánc (H-lánc) láncokon belül S-S hidak Antigénfelismerés

Az emberi Ig-ok osztályok: IgG (gamma globulin) az összes immunglobluin 70-75%-a antibakteriális anyag, antitoxikus átjut az emberi placentán az anyai szervezetből a magzatba megtalálható különböző testnedvekben leginkább az antigén ismételt bejutása során termelődik (másodlagos immunválasz) - elősegíti a fagocitózist: - szétválik alosztályokra

IgA szekrétumok (pl. könny, nyák, kolosztrum, bélnedv, stb.) fő ellenanyaga  nagy szerepe van a fertőzési kapuk védelmében. két alosztálya van IgM Az összes Ig 3-10% rendszerint az első antitest, amely az immunválasz során termelődik 10 antigénkötő hellyel rendelkezik igen aktív ellenanyag IgD Jelentősége kevéssé ismert szabályozó szerepe lehet a B-sejtek felszínén IgE Vérsavóban kis mennyiségben található paraziták elleni védekezés allergiás reakciókban

Immunrendszer működése Az evolúció során a fertőző ágensek leküzdésére kétféle immunrendszer fejlődött ki: veleszületett (vagy természetes) és a szerzett (vagy adaptív) Veleszületett ősibb  minden többsejtű élőlényben kimutatható Szerzett, kb. 400 millió évvel ezelőtt  porcos, csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök Sokáig azt gondolták, hogy a veleszületett szerepe „csupán” annyi, hogy gyors, de nem tökéletes védelmet nyújt a mikróbák ellen. Ma már tudjuk, hogy alapvető szerepe van abban, hogy az antigénekre mely effektor mechanizmussal válaszoljon. A két immunrendszer között alapvető különbségek vannak, de működésük szorosan összekapcsolódik!

Az emberi vér sejtes elemeinek megoszlása Az immunrendszer sejtjei Az immunológiai reakciókért a limfatikus rendszer sejtjei, szervei felelősek Vérben és a nyirokrendszerben találhatók nagy számban Nem tömörülnek egyetlen szervbe  szétszórtan a szervezet minden szövetében megtalálhatók Az emberi vér sejtes elemeinek megoszlása Százalékos arány Sejtszám/mm3 Fehérvérsejtek (leukociták) 5-9x103 Neurofil granulociták 35-70 % Eozinofil granulociták 0,1-8 % Batofil granulociták 0,1-1,8 % Limfociták 20-50 % Monociták (makrofágok) 2,5-12 % Vörösvérsejtek 4,5-5,5-106 Vérlemezkék 2-3x105

Klónszelekció elve Elsődleges nyirokszerv Csontvelői őssejtekből fejlődőnek Pozitív és negatív szelekción esnek át Másodlagos nyirokszerv csak azok, melyek membránján idegen (nem-saját) struktúra felismerésre alkalmas antigénreceptor került kifejezésre. Mindegyik csak egy antigén felismerésre képes receptort hordoz Az idegen struktúra csak ezzel lép kölcsönhatásba Limfociták osztódása és differenciálódása indul meg (klonális szelekció klonális osztódás  defferenciálódás) Effektor (végrehajtó) sejtek mellett, hosszú életű memóriasejtek

Az immunrendszer sejtjeinek kialakulása embrionális élet során, minden vérsejt a szikzacskóban képződik  máj és a lép vérszigeteiben Születés után  csontvelőben

A vér alakos elemeinek képződése

Monociták/makrofágok Monocita előtag elhagyja a csontvelőt  vérbe jut, erek falán keresztül a szövetekbe  makrofágokká érik. Meghatározó szerepük van a természetes és az adaptív immunrendszer kialakításában Fő funkció: idegen anyag bekebelezése Fagocitálja az elpusztult sejteket, fertőző ágenseket. Felületükön megkötött idegen anyagokat az antigénszenzitív sejtekhez szállítja. Helyez kötötten és szabadon fordulnak elő. Helyhez között: máj Kupffer-sejtjei, kötőszövet hisztocitái Szabadon áramolnak a nyirokban és a savós hártyákon

A makrofágok A patogéneket (antigén) a makrofág bekebelezi. A bomlástermék exocitózis útján kerül ki sejtből.

Extracelluláris kórokozók elleni védekezésben jelentősek a specifikus ellenanyagok, melyek a komplement- és fagocitarendszer aktiválásával elősegítik a kórokozók eliminálását. Fagocitózis - Szilárd anyagok bekebelezését fagocitózisnak nevezzük. (oldott anyagokért, pinocitózisnak) - leukociták és makrofágok vesznek részt a folyamatban Folyamata: A kapcsolat kialakulása Bekebelezés (membrántól megszabadul) Intracelluláris emésztés folyamata: A bekebelezett baktérium vagy egyéb részecske egy membránnal körülvett hólyagba kerül  fagoszóma Liziszóma enzimjei aktiválódnak és lebontják vagy megemésztik a fagocitált részecskéket.

Természetes immunitás Granulociták Gyulladásos sejteknek is nevezik, mert elsősorban akut gyulladásos folyamatokban Természetes immunitás Makrofágokhoz hasonlóan, szerepük az elhalt szövetek, mikróbák eltakarítása Polimorf magvú neurofil granulocita: tapadóképességekkel rendelkeznek, vándorlásuk irányított, baktericid anyagot tartalmaznak Bazofil granulociták: anafilaxiás folyamatokban játszanak szerepet Eozinofil granulocita: specifikus fagocita funkcióval rendelkeznek, főleg immunkomplexeket tudnak bekebelezni.

Keringésben nincsenek jelen Különböző szövetekbe vándorolnak Hízósejtek Keringésben nincsenek jelen Különböző szövetekbe vándorolnak Elszórtan a test minden tájékán Allergiás reakciók, fő effektor sejtjei Gyulladás!! Mukóza jellegű sejtek Kötőszöveti hízósejtek

Iimfoid szervek és szövetek Nyirokrendszer tokkal körülvett szervekből  limfoid szövetből és nyirokerekből áll

Elsődleges nyirokszerv: Csontvelő: Vörös : születés után a vér alakos elemeinek képződési helye (Sárga: normális esetben inaktív  stressz hatására vérképző szigetek képződhetnek benne. Őssejtekből  vér összes alakos eleme

immunológiai memóriát csak a ők tudnak biztosítani Limfociták Jellemzőik: immunológiai memóriát csak a ők tudnak biztosítani fehérvérsejtek 20-50%-át teszi ki naponta, nagy számban, kezdetben nem rendelkeznek antigénkötő receptorral ha nem találkozik antigénnek, napok alatt elpusztul. Amelyik találkozik  differenciálódik effektor sejtekké és memóriasejtekké Központi nyirokszervben válnak immunkompetens sejtté. Receptor mellett membránstruktúrák (legfontosabb az immunglobulin-családba tartozók) Immunválasz során betöltött szerepük és a sejtfelszíni struktúrák alapján: B-sejtek T-sejtek Természetes ölősejteket (natural killer – NK-sejtek)

Limfociták körforgalma

Onnan a perifériás nyirokszerven keresztül vándorolnak, B-sejtek sorsa: B-limfociták a csontvelőben „születnek” érett sejtként jutnak a keringésbe. Onnan a perifériás nyirokszerven keresztül vándorolnak, ha nem találkoznak antigénnel  elpusztulnak. ha találkoznak aktiválódnak  Egy részük ellenanyag-termelő plazmasejt Másik részük memóriasejt Plazmasejtté differenciálódó sejtek a nyirokcsomó velőállományába, gyomor-bél, légzőrendszer  egy ideig nagy mennyiségű (aktiválásukhoz szükséges) ellenanyagot  elpusztulnak Memóriasejtek: hosszú ideig cirkulálnak a szervezetben  vér és nyirokrendszerben

T-sejtek sorsa: Szintén a csontvelőben „születnek” De még az éretté válásuk előtt kikerülnek onnan  véráram útján  tímusz Csecsemőmirigyben tanulják meg a saját struktúrák felismerését  érett T-sejtként hagyják el az elsődleges nyirokszervet. Nem termelnek ellenanyagot!!! Másodlagos nyirokszervekben – lép, nyirokcsomókban képződnek és raktározódnak. Baktérium- vagy vírusfertőzött sejtek után kutatnak  megtámadják az idegen vagy kóros sejteket. Típusai: - citotoxikus T-sejtek - T-helper sejtek - Szupresszor T-sejtek

Természetes ölő sejtek (NK-sejtek) Jellemzőik: - Ezek is a csontvelői limfotikus őssejtből erednek nincs antigénkötő receptoruk enélkül is képesek felismerni az elpuszítandó célsejtet! Ezeket a limfocitákat, null-sejteknek is nevezik. A természetes immunitás fontos elemei, nagy valószínűséggel szerepet játszanak a tumorok elleni védekezésben

Csecsemőmirigy (Tímusz) Két lebenyből álló szerv a szegycsont mögött Mérete a kor előrehaladtával csökken Egész területén elszórtan  csontvelőből származó sejtek, perifériáról bevándorló makrofágok Limfociták, melyek T-sejtek „szeretnének lenni”  fejlődés különböző stádiumában lehetnek, még nincs antigén-kötő receptoruk  a kéregállományból a velőállományba vándorlásuk során „tanulnak” pl. a makrofágoktól

Másodlagos nyirokszerv Az érett, de antigénnel még nem találkozott limfociták a perifériás nyirokszervekbe jutnak Fő feladatuk: a testidegen anyagoknak a szervezetből való kiszűrése!! Másodlagos nyirokszervekben és nyirokszövetekben ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat  itt zajlik le az immunválasz afferens és centrális fázisa Nyirokcsomók: Nyirokerek mentén, elszórtan testszerte Bizonyos testtájékokon csoportokban A szerkezetében jól elkülönülnek a B- és T-sejtes területek. Részei: Kéregállomány, kéreg alatti állomány, velőállomány A kéregállományban főként B-sejtek és makrofágok  elsődleges tüszők  antigén bejutásra méretük megnő kialakul a másodlagos tüsző (itt zajlik a B-sejtek plazmasejtté és memóriasejtté alakulása kb. 6óránként  az antigénnel nem aktivált sejteket maguk előtt tolják kialakítva a köpenyzónát. Köpeny alatti rész a T-sejtes zóna

Lép Csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem Ezért a vérben keringő antigének kiszűrése a szerepe! (Mukóza limfoid rendszere (MALT) Legtöbb kórokozó behatolási kapuja az emésztő-, légző-, urogenitális rendszer nyálkahártyája  ennek védelmét szolgálja Nyálkahártyával borított felületekben T-, B- sejtek és makrofágok találhatók a „zsebeiben” Jelentősége: ellenanyag-termelő sejtek száma meghaladja a lépben, nyirokcsomóban, a csontvelőben együttesen fellelhető hasonló funkciójú sejtek számát!)

A fertőző ágens leküzdése, a védekezés mechanizmusai A szervezetbe bejutó antigének először a természetes immunrendszer elemeivel találkoznak Már a behatolás kapujában védi a szervezetet (bőr- és nyálkahártya, tápcsatorna, légutak, stb.) Veleszületett jellegzetessége: károsító hatásra azonnal reagál Más egyedbe nem vihető át Nem antigénspecifikus Nincs immunológiai memória Működésében szerepet játszó sejtek: : monociták/makrofágok, granulociták, NK-sejtek feladata: azonnal létrejövő védekező immunreakciók kialakítása és az adaptív immunrendszer sejtjeinek aktiválása.

Bőr, nyálkahártya: Különlegesen specializálódott sejtekkel tökéletes védőernyő (Ez vonatkozik a gyomor-bél traktus, a légzőszervek és az urogenitális szervek testen belül lévő felületeire is) Normális állapotukban képesek a mikróbák behatolásának ellenállni. jelentős a hám épsége, a normál mikroflóra jelenléte, normál savas pH, Bőr felületén elszarusodott sejtek, vastag védőréteget képeznek. Egy részük mirigyként működve váladékot bocsát ki vagy bőrképződményeket növeszt (haj, köröm). Az egyén védelmét szolgálják, más-más céllal. Faggyúval kiválasztott zsírsavak baktericid hatása

Emésztőnedvek: minden, ami a szervezetbe kerül, lebontják.gyomorsósav Gyors anyagcsere: táplálék anyagai, amik a szervezet építőelemei lesznek Légutak: Oxigén és szén-dioxid cseréje Mechanikus szűrő (távol tartja a nagyobb szemcséket) Urogenitális szervek: Állandó vizeletáramlás és különlegesen felépített hám Hüvely normál laktobaktérium-flórája (savanyú pH) könny lizozim tartalma orr-garatüreg mukózus váladéka

Humorális és celluláris immunitás Ha sikerül az átjutás  a behatoló mikroorganizmus igen hatékony védelmi rendszerrel találja szemben magát! Immunspecifikus védelemmel! Humorális és celluláris immunitás Pl. bakteriális fertőzések leküzdésében mindkettőnek szerepe van. Amennyiben átjutott a kórokozó, - intracellulárisan (sejten belüli) - extracellulárisan szaporodik Intracelluláris kórokozók ellen  celluláris immunválasz Extracelluláris kórokozók ellen  specifikus ellenanyagok A védekezésbe a teljes testet behálózó nyirokszervek sejtjei játszanak a fő szerepet.

Immunválasz 1. Antigén felismerés: Antigén bejutva a szervezetbe makrofágokkal találkozik, T- és B-limfocitákkal kerül kapcsolatba. - antigénreceptorok révén A makrofágok antigént fagocitálják és részben lebontják antigén determináns csoportjai a makrofágokhoz kötődve együttesen lépnek kapcsolatba a limfocitákkal - B-limfociták képesek magára az antigénre reagálni, a T-limfociták csak akkor, ha az antigén olyan sejten található, amely az egyed saját azonosítóját viseli A felismerő sejtek indítják meg az immunválasznak azt a szakaszát, amikor az effektor és a memóriasejtek megjelennek

2. Immunválasz centrális szakasza Effektor sejtek és a specifikus ellenanyag keletkezést elősegítő- és gátló sejtek aktiválódnak 3. Effektor szakasz - Antigének specifikus ellenanyagokkal, effektorsejtekkel való kapcsolódása további nem spec. folyamatokat indít meg  elősegítik az antigén eliminálódását.

Celluláris immunválasz Immunválasznak az a formája, melyben a végrehajtó funkció a T—limfocitákhoz és makrofágokhoz kötött  sejtközvetített immunitás Folyamata: A felismerő T-sejtek antigén hatására T-effektor és T-memóriasejtekké differenciálódnak. Az effektor sejtek specifikus ölő T- sejtjei felismerik a fertőzött saját sejteket (célsejteket) közvetlen kapcsolatba lépnek velük elpusztítják őket. Az aktivált T-limfocitákból  limfokinek szabadulnak fel és vonzák a makrofágokat a környezetükbe.  hatásukra, segítik az antigén eliminálódását.

Humorális immunválasz B-limfociták  antigén hatásra plazmasejtekké és memóriasejtekké differenciálódnak Plazmasejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket) Folyamata: Antigén először a makrofággal találkozik feldolgozza az antigént, saját felszínére juttatja. Itt felismeri a segítő T-sejt  B-sejteket aktivál, melyek osztódáson, differenciálódáson mennek át. A humorális immunválasz a szervezet számára kedvezőek, ha immunitás keletkezik a fertőző betegség ellen Vagy kedvezőtlen,  immunkárosodás

Primer ellenanyagválasz Az antigén első alkalommal ellene termelődött antigén kb. 5-10 nap múlva mutatható ki. Mennyisége fokozatosan növekszik Maximumot a 15-20 nap alatt éri el,  fokozatosan csökken, majd 80-100 nap alatt eltűnik.

Szekunder ellenanyagválasz Ha megfelelő idő múlva ugyanazt az antigént bejuttatjuk, az ellenanyagszint gyorsan, ugrásszerűen emelkedik Nagyobb maximum, hosszabb ideig perzisztál

Komplementrendszer -a vérben és különböző testnedvekben inaktív állapotban vannak jelen Fontos effektor-funkciót lát el Kb. 15-nél is több különböző fehérjéből álló rendszer. Szérumfehérjék 5%-át alkotják. Nem immunglobulinok, mennyiségük immunizálás során nem növekszik. Az antigén-antitest kapcsolódásakor meghatározott sorrendben aktiválódnak a faktorok  két különböző úton: Klasszikus Alternatív Komplementrendszer legfontosabb funkciója az immunfolyamatok segítése! Bizonyos faktorainak aktiválásakor  sejt lízist indítják meg gyulladást serkentik vagy gyulladást gátol

Gyulladás Akut vagy krónikus lefolyású fiziológiás folyamat, mely szöveti sérülés, trauma vagy fertőzés után jön létre. Célja a keletkezett szöveti ártalom elszigetelése, a fertőző kórokozó elpusztítása és a létrejött szövetkárosodások helyreállítása, a szervezet integritásának megőrzés. Megvédi a szervezetet Izolálja a károsodott területet Mobilizálja az effektor sejteket a károsodott területre Elősegíti a gyógyulást (healing) DE.. A szervezetet nagyobb károsodás érheti, mint amit a kiváltó ágens jelenthetett számára Pl. allergiák számos autoimmun betegség

Szervezet védekezése a különböző kórokozókkal szemben Ember és a környezetében élő patogének között, bizonyos egyensúly alakult ki. Immunrendszer megtanult védekezni a kórokozók ellen A patogének is tanultak belőle  Ezért ez az egyensúly viszonylag labilis, elsősorban a patogének változékonysága és az ember általi beavatkozások – gyógyszerek, védőoltások – miatt. Az egyensúly felborulása sok esetben a fertőzött egyed pusztulásával jár (halálozások a kórokozók által), ritkábban egy patogéntől való végleges megszabadulás (pl. fekete himlő) Korunkban olyan teher nehezedik immunrendszerünkre, ami az ember léte alatt eddig soha! (nagyvárosok, betegségek pillanatok alatt terjednek – repülőgépek, stb.) Egyre több kórokozótörzs vált gyógyszerrezisztenssé

Az immunrendszer alapvető feladata a szervezet védelme a kórokozó baktériumok, vírusok, gombák és paraziták ellen. A fejlődő országok jelenleg is legnagyobb haláloka a fertőző betegségek Védőoltások és gyógyszerek egyre szélesebbkörű alkalmazása jelentősen csökkenti a halálesetek számát, viszont egyre több olyan patogéntörzsek alakulnak ki, melyek a gyógyszereknek ellenállnak. Pl. M. tuberculosis Kórokozó leggyakrabban a sérült bőrfelületen és nyálkahártyákon jut be a szervezetbe. Az esetek többségében a természetes immunitás eredményeként, helyi reakciók szinte észrevétlenül eliminálódnak. Ha azonban az első védelmi vonalon túljutottak a patogének, akkor az adaptív immunrendszer aktiválódik: a kórokozók eliminációja mellett, immunológiai memória is kialakul. A szervezetbe jutott fertőző mikróba tehát aktiválja a szervezet védelmi rendszerét  az azonnal aktiválódó természetes immunrendszer, valamint a később kialakuló adatpív immunitás elemei egyaránt szükségesek! Különböző típusú kórokozók, más-más jellegű immunválaszt indukálnak

A sejtek közötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakult védekezési mechanizmusok Extracelluláris patogének ellen  humorális faktorok (ellenanyag molekulák, komplementrendszer); Mukózával fedett testfelületek  IgA ellenanyagok Intracelluláris patogének leküzdésében főként a különböző pusztító sejtek (NK-sejte, makrofág) E reakciókkal együtt a kórokozó a gazdasejttel együtt esik az immunreakciók áldozatául

Immunválasz kialakulása extracelluláris baktériumok ellen Sejtek közötti térben képesek szaporodni Staphylococcusok, Str., E. Coli, Neisseriák, anaerob Clostridiumok, stb Kétféleképpen okozhatnak betegséget: - gyulladási folyamatokat indukálnak, toxint termelnek (endo-, exotoxint) Természetes immunválasz: Leghatékonyabb Fagocitózis de számos baktérium kijátssza! pl. Pneumococcus Ezért hatékony módszer erre a komplement rendszer  baktériumok lízise Adaptív immunválasz: Fajlagos védelmet a szervezetbe jutás után 1-2 héttel a termelődött antitestek biztosítják. Regionális nyirokcsomókban, ill,. Légutakban  nyirokszövetekben kialakuló immunválasz eredményeként keletkező plazmasejtek termelik nagyszámban. Humorális immunválaszban részt vevő T-sejtek vesznek még részt Menekülési mechanizmus: - Elimináció mechanizmus elkerülését szolgálja pl. olyan fehérje – Bordatella pertussis – esetében a felső légutak csillószőreihez „ragasztás”  így fokozva a patogén fertőzőképességét

Immunválasz kialakulása intracelluláris baktériumok ellen A sejt endo- és a lizoszómáiban telepednek meg, ezért nem könnyű pl. a Mycobacterium tuberculosis vagy a leprát okozó Mycobacterium leprae eliminálása a szervezetből. Természetes immunválasz A védelmet itt is a fagocitasejtek aktiválódása kezdi meg Mivel nagymértékben ellenállnak a sejtbontás ellen  NK-sejtek is Mindaddig végzik „munkájukat” amíg az adaptív immunválasz ki nem alakul. Adaptív immunválasz Fő védelem a celluláris (sejtközvetített) immunitás T-sejtek citotoxikus aktivitása, felszabaduló limfokinek, makrofágok. Menekülési mechanizmusaik: Fagocitasejtek tevékenységének ellenállnak (Pl. Mycobacterium tuberculosis  fagolizoszóma képződésének gátlásával éri el Mycobacterium leprae fenoltermészetű glikolipidje)

Immunválasz kialakulása vírusok ellen csak a gazdasejten belül képesek szaprodni (egyesek látens állapotban hosszú ideig megbújnak a gazdaszervezetben) Aspecifikus védelem fontos képviselője az interferon! vírussal fertőzött sejtekben termelődik Nem vírus, hanem gazdasejt – specifikus A virion felszínéhez kapcsolódva megakadályozzák a sejthez való kötődést, a sejtbe való bejutást és ezáltal magát a szaporodást. Ilyen hatású az IgG, IgM Iga ellenanyag Intracellulárisan szaporodóak, ezért celluláris immunitás Menekülési mechanizmusok: Genetikai állományukkal beépülnek a genomba Immunválasz gátlására is törekszenek Interferon szintézisének gátlására sok vírus képes (EBV, influenzavírus, HIV) Komplement-rendszer aktiválását is gátolják

Immunválasz kialakulása paraziták ellen lehetnek egysejtű élősködők, többsejtű férgek Fejlődő országokban ezek okozzák a legtöbb halálesetet (pl. malária) Parazitagének is mozgósítják az aspecifikus és specifikus védelmi reakciókat, de ez csak legtöbbször részleges védettséget nyújt. Mert befolyásolja: A parazita gazdán belüli elhelyezkedése (pl. protozoonoknál) Parazita mérete (férgek) Antigén változékonysága Parazitákkal szemben termelődnek IgG, IgA, IgM, IgE Az immunválasz gyakran csak a parazita számának alacsonyan tartásához elég!! De az elimináláshoz nem! Menekülési mechanizmusaik: Számos mechanizmust fejlesztettek ki Antigenitásuk elenyésző volta miatt számos protozoon az immunrendszer elől elzárt területen telepszik meg. Pl. toxoplasma Gazdaszervezet fehérjéivel „vonják be” magukat Életciklusuk során különféle antigén struktúrák megváltoztatása pl. trypanosomák