Kárpátalja etnikai arculatának változása 1945-1990 között Sipos Mónika Debrecen, 2009.november 13.

Kárpátalja Területe: 12.800 km2 Lakossága: 1.245.500 fő. Magyarok száma: 151.516 fő, a lakosság 12,1 %-a (2001). Népsűrűség: 97 fő /km2 Közigazgatás: 13 járás, 19 város.

Kárpátalja térképe

Kárpátalja magyar lakosságának járásonkénti arányszámai

Népszámlálások a szocializmus ideje alatt Népesség kategóriái: Jelenlévő: a számlálás idején az adott területen tartózkodott. Állandó vagy megtelepedett: Állandó jelleggel lakott egy adott helyen. Jogi vagy bejegyzett: Hivatalosan bejegyzettként él az adott területen. Lehetőség a nemzetiségi arányok manipulálására.

Keleti irányú migráció Őshonos lakosság nemzetiségi arányainak átalakulása. Munkavállalás vagy letelepedés a messzi Szovjetunióban- kényszer vagy idénymunka? Magyarok diszkriminációja a mezőgazdaságban: „Magasan képzett” oroszok, ukránok betelepítése. Szovjet szakemberek Kárpátalján.

Tudatosan megtervezett lakosságkeverés I. Szovjet tervek az önkéntes áttelepítésre - az erőszakos kitelepítésre. Földreform: Ruszinok, ukránok betel-pítése a magyar községekbe - cél: Magyar etnikai egység megbontása. Ősi magyar városok eloroszosodása, elukránosodása.

Tudatosan megtervezett lakosságkeverés II. A kárpátaljai frissdiplomások kezdő „karrierje” a Szovjetunióban – kötelező kormányrendelet. 1-2 éves katonai szolgálat messze a hazától. Magyarok a FÁK országaiban: Közel 20.000 magyar él a egykori Szovjetunió térségében.

A magyar lakosság számának alakulása az ősi magyar városokban 1941 1979 1981 Napjainkban Ungvár 27896 7619 16000 8000 Munkács 21277 6883 15200 6975 Beregszász 19784 15759 24700 12800 Nagyszőlős 7372 3042 6700 3400

A magyar lakosság számának alakulása az ősi magyar városokban

Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1959-2001 között 1979 1989 2001 Ukrán 686464 898606 976749 1010100 Orosz 29599 41713 49458 151500 Magyar 146247 158446 155711 31000 Egyéb 57863 56994 63700 65700

Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1959-2001 között

A nemzetiségi összetétel változásai Kárpátalján 1946-tól napjainkig (%-ban)

Változások I. Ukránok: Oroszok: Románok: Legtragikusabb változás 1946-ban: 82,3%-nyi ukrán megjelenése- hivatalosan ukránnak nyilvánították a ruszinokat. Oroszok: 1946 után betelepítés,80-as évektől kivándorlás. Arányuk 2001-ben2,5%, negyedik legnagyobb. Románok: Moldován elnevezés, 1989 óta csökkenés, mára újra növekedés, 2001:2,6%.

Változások II. Németek: Csehek és szlovákok: Romák Arányuk 1958-ig nőtt, Azóta csökkenés- hazavándorlás- érdemes lett németnek lenni. 2001:0,3%. Csehek és szlovákok: 1974-1989 növekedés, azóta csökkenés-jelentős kivándorlás. 2001:0,5%. Romák Nincs megbízható pontos adat a számukról. Alábecsülik arányukat. 2001:1,1%.

Betelepülés után kitelepülés 1989 szerepe: 1989.március1. Az Asztély - Beregsurány határátkelő megnyitása. Határok átjárhatóvá válása. Idénymunka vagy letelepedés? Célországok: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Izrael, Németország, USA.

Kárpátalja legjelentősebb nemzetiségei 2001-ben

Magyarok Kárpátalján Magyarok aránya 1946-ban a legminimálisabb: Okok: („malenykij robot”, megfélemlítések, háborús veszteség.) 1989- óta folyamatos csökkenés, szülőföld elhagyása). 1959-1989-ig a magyarok abszolút száma emelkedett.

Magyarok kivándorlása 1989-ben 2735-tel kevesebb fő mint 1979-ben. Visszaesés okai: Magas halálozási arány Kevés születés Asszimiláció Migráció Munkaképes, magasan képzett lakosság elvándorlása.

Magyarok számának alakulása Kárpátalján 1959-2001 között

Köszönöm a figyelmet