Programozás
fordító (compiler): a program forrásszövegéből egy gépi kódú, futtatható programot (pl. EXE) állít elő, vagyis a programot lefordítja a gép nyelvére értelmező (interpreter): a program forrásszövegét sorról sorra értelmezi, ellenőrzi, és (ha tudja) végrehajtja
A programozási nyelvek csoportosítása, jellemzésük A megoldandó probléma alapján: leíró jellegű nyelvek (egy állandó állapotot (tényeket) fogalmazhatunk meg bennük, nem pedig cselekvést. pl. HTML, VRML) (procedurális) programnyelvek (algoritmikus cselekvést (tennivalók sorozatát) fogalmazunk meg bennük. Programozási nyelven elsősorban ilyen programnyelvet értünk.)
fontosabb programnyelvek
ma is élő, legelterjedtebb általános nyelvek: Assembly (gépi kódú programozást segítő nyelv, ma már csak az operációs rendszerek készítői, ill. a hardvergyártók programoznak ilyenben ) PASCAL (redetileg a struktúrált programozás tanulónyelvének szánták ) DELPHI (alapja az objektum-orientált Turbo Pascal ) C (alacsony és magas szintű nyelvként is szokták emlegetni, mert hatékony is, könnyű is programozni ) C++ (a C nyelv objektum-orientált továbbfejlesztése ) Java (egy képzeletbeli (virtuális) Java-gép programnyelve, szintaktikája nagyon hasonlít a C++ -éhoz )
néhány régebbi programnyelv, amelyek elterjedtek voltak, de ma már csak elvétve találkozni velük: FORTRAN (FORmula TRANslator) COBOL PROLOG ( = PROgramming in LOGic) LISP ( = LISt Processing) SMALLTALK