Kontrasztok

Kontrasztjelenségek Ha két színt szemlélünk egyidőben, a két szín közötti kontrasztviszony alakítja színérzeteinket. Kontraszton mindig két egymás melletti színhatás közötti különbséget értjük. A kontrasztjelenségek oka a látási folyamatban kimutatható kölcsönös indukciós jelenség.

Kölcsönös indukciós jelenség Ha fehér pontot nézünk fekete alapon, akkor a pontot körülvevő területen az ingerület gátlást idéz elő. Ugyanez okozza, hogy a fehér és fekete lapokra helyezett szürkéket egyforma sötétnek látjuk akkor, ha a fekete lapra sötétebb szürkét teszünk, mint a világosra.

A szukcesszív hatás Színek egymás utáni szemlélése is megváltoztathatja egymás hatását. A színáthangolódás a komplementer utókép megjelenésével tapasztalható.

A szukcesszív hatás Színek egymás utáni szemlélése is megváltoztathatja egymás hatását. A színáthangolódás a komplementer utókép megjelenésével tapasztalható.

Szukcesszív kontraszt A színáthangolódás a komplementer felé történik, hatásideje több perc. Ezt az időben eltolt kontraszthatást nevezzük szukcesszív (követő) kontrasztnak.

Színezetkontrasztok Tiszta színezetkontraszt esetén színérzeteink között csak színezetbeli eltérést tapasztalunk. A tiszta színezetkontraszt nagyon ritka, általában telítettség- és világosságkontraszttal kombinálva jelenik meg.

Komplementer kontraszt A komplementer kontraszt a színezetkontraszt szélsőséges esete. Komplementereknek nevezzük azokat a színpárokat, melyeknek a színezetei a legfeszültségtelibb ellentétei egymásnak. Additív keverékük semleges színt eredményez.

Komplementer kontraszt A komplementer színek jellemzője, hogy spektrális összetételük kiegészíti egymást. A két görbe összegzése vízszintes vonalat, vagyis semleges szürke színt eredményez.

Hideg-meleg kontraszt A színek hideg és meleg jellege elsősorban vegetatív idegrendszeri hatást tükröz, ugyanis a vörös és sárga valamint a kék és zöld ellentétesen hatnak a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerre.

Hideg-meleg kontraszt A hideg-meleg kontraszt jelenségéhez a következő kontrasztpárok kapcsolódnak: árnyékos-napos, átlátszó-tömör, megnyugtató-izgató, vékony-vastag, légies-földszerű, távoli-közeli, könnyű-nehéz, nedves-száraz.

Biofizikai hatásokon alapuló ellentétkontrasztok Egyes színek látványa megváltoztatja vérnyomásunkat, gyomornedv-termelésünket és más élettani paraméterünket. A színek biofizikai hatásai alapján is megkülönböztethetünk kontraszthatásokat. (pl: csend-zaj)

Asszociációkon alapuló ellentétkontrasztok Színélményeink összekapcsolódnak más érzékszerveink érzeteivel, pl. zenei élményekkel is. Ezek is adhatják kontrasztok alapját. A különböző színtartományokhoz kapcsolódó fogalmi asszociációk alapján is megfogalmazhatunk kontrasztokat. (pl: öröm- bánat)

Telítettségkontraszt A telítettségkontraszt a kompozíció színeinek telítetségi ellentétén alapuló kontraszthatás.

Világosságkontraszt A világosságkontraszt a kompozíció színeinek világossági ellentétén alapuló kontraszthatás.

Mennyiségi kontraszt A kompozíció színeinek mennyiségi ellentétén alapuló kontraszthatás. Ha a kompozícióban vagy a térben egyik szín sem nyomja el a másikat, akkor egyensúlyi helyzetről beszélünk. Itten szerint egyensúly akkor jön létre, ha a színek világosságai és felületnagyságai fordított arányban állnak egymással.

Minőségi kontraszt A kompozíció anyagfelületi minőségének (struktúra, faktúra) ellentétén alapuló kontraszthatás.

Szimultán kontraszt Minden egy időben (szimultán) létrejött kontraszthatást így nevezünk, ellentétben a szukcesszív (követő) színkontraszttal. A kompozíció színeiben jelentkező ellentétek, kontrasztok miatt a színek megváltoztathatják egymás hatását: „A színértékek egymás társaságában jellegüket megváltoztatják. Ezt szimultán kontrasztnak nevezzük. A szimultán kontraszt teszi alkalmassá a színt az esztétikai felhasználásra” (Goethe).