Legősibb ismert rovarfosszília (2013) :

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A virágos növények A nyitvatermők törzse.
Advertisements

Evolúció.
Az emberi élet előzményei, A mai ember kialakulása
DINOSZAURUSZOK „RETTENETES GYÍKOK”.
A természet ékszerei.
8. A Föld történetének időbelisége, órája
VADÁSZOK ÉS GYŰJTÖGETŐK
Rovarok.
ŐSKOR.
Városlakó állatok.
Ízeltlábúak törzse.
AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA
A tengerek világa.
Földtörténet Összefoglalás.
Pikkelykék Ezüstös ősrovar.
Az emberré válás folyamata
Készítette: Kálna Gabriella
A Tisza büszkesége A tiszavirág Előadó: Purgel Adrienn 12. C.
Készítette: Vomberg Fanni Virág
1. Földünk kora. Földünk kb. 4,6 milliárd éve keletkezett. mai nap
Vegetáció- és tájtörténet I.
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
NEOPTERA Ebbe a csoportba tartozik a recens rovarok 97%-a
ÁTTÉRÉS A SZÁRAZFÖLDI ÉLETMÓDRA- KÉTÉLTŰEK
Tüskésbőrűek és gerinchúrosok
FÖLDRÉSZEK.
A természet ékszerei.
Rovarok a fákon és a fában
Phylum: Arthropoda - ízeltlábúak
Ízeltlábúak Készítette: Főző Attila.
A harasztok törzse.
Néhány alapelv, alapfogalom Gén: az örökítőanyag (DNS) fehérjekódoló szakasza (kb.) Génkifejeződés: a génről fehérje képződik Egy élőlény minden egyes.
Tigrisek Készítette : Juhász Noémi.
Törzs: ARTHROPODA - ÍZELTLÁBÚAK
Környezetismeret – 2. évfolyam
Térfogatarányok Szilárd fázisPórustér Ásványok 43-45% Levegő 5-20% Víz 30-45% Szerves anyag 5-7% Elbomlott szerves anyagok 85% Növényi gyökér 10% Talajflóra.
Biosz=élet Botanika- Zoológia- Antropológia- Szisztematika- Ökológia-
Az állatvilág sokszínűsége (32)
A tiszavirágzás „”Az apró kérész mindössze egyetlen napig él. Egyetlen napig. Mégsem sajnáljuk érte, hiszen ezen a napon csak annak él, amit szeret. Szárnyra.
Az állatok mozgása Csiga-biga gyere ki…….
Duna-Dráva Nemzeti Park
Házi légy Mindenhol előfordul , ahol van meleg és napfény!
A házityúk.
Óidő (542 millió-251millió év)
Középidő (250 millió-66millió) Triász Jura Kréta
A levegő szárnyas meghódítói
Házi tyúk éve háziasították!.
Ízeltlábúak törzse.
- Olasz sáska, zöld lombszöcske, mezei tücsök -
Bárhová lépsz, ott vannak
A globális melegedés hatása Európa állatvilágára Striczky Levente2015. április 23. Klimatológia.
KN Munkatankönyv 3. osztály, 1. kiadás Tankönyv 2. kiadás.
Baromfiudvar lakói.
Rovarok (folytatás).
Ízeltlábú fajismeret.
Rovarok a vízben, vízparton
22.lecke Az állatok légzése
16. lecke Az ízeltlábúak.
Rovarok (folytatás).
Az ízeltlábúak szervei
Rovarok a vízben,vízparton
Rovarok (folytatás).
Földtörténet.
Földtörténet.
3. osztályban.
Középidő és Újidő.
A MOZGÁS SZERVRENDSZERE
Ordo: Phasmatodea - botsáskák
Előadás másolata:

Legősibb ismert rovarfosszília (2013) : Rhyniognatha hirsti (devon eleje, kb. 400 mió éve) Már valószínűleg szárnyas!  Korábban kellett a rovaroknak megjelenni (szilur során valósz.) Pterygota radiáció: karbonban

Arthropoda: nagyjából a szárazföldi növényekkel együtt hódította meg a szárazföldet, a szárazföldi nematoda, szárnyas rovar és karmos féreglábú evolúció erősen kötődik az edényes növények és az erdők kialakulásához DE: a legelső Arthropoda nyomfosszília csak 520,5 millió éves! Molekuláris órával az Arthropoda kiágazás 567–514 mió éve! Jellemző, hogy a molekuláris órával kapott eredmények a fosszíliák koránál régebbi időpontot adnak meg ~ 510 millió éve: Diplopoda – Chilopoda szétválás ~ 472 millió éve: Arachnida radiáció ~ 483 millió éve: Hexapoda radiáció Pancrustacea radiáció: kambrium során csak Pentastomida és Branchiura váltak ki később

A Hexapoda-evolúció meghatározó állomásai: Szárnyatlan rovarok megjelenése (növények szárazföldre lépésével együtt) Szárnyak kialakulása (első szárnyas rovar fosszília a karbonból, 380 mió éve) Összehajtható szárnyak megjelenése (a szárny megjelenése után nem sokkal, a karbonban; szűk terek, pl. járatok benépesítése) Endopterygota rovarrendek megjelenése (karbon-perm határán, utána: nagy rovarrend radiációk) Permi kihalási esemény (számos óidőbeli primitív szárnyas rovarrend eltűnése) Virágos növények radiációja (kréta, új forrás, számos rovarnál új táplálkozásmód, kapcsolat a növényi életmenettel)

„Palaeoptera” „Polyneoptera” endopterygoták A hajtogatható szárny M D szárnyas szubimágó legnagyobb kládok M – Monocondylea D – Dicondylea A – Apterygota

Entognatha klád (? Vitatott!): Szájszervek a fejtok belső részén erednek, kívülről nem láthatók „Parainsecta”: nem monofiletikus Protura Collembola Diplura Rendek, de egyes vélemények szerint osztály-szintű különbségekkel! Ectognatha klád Szájszervek a fejtok külső részén erednek, kívülről láthatók Insecta: monofiletikus minden további Hexapoda rend

Monocondylea Dicondylea Ectognatha klád: alosztályok Archaeognatha rend minden más rend mandibula – fejtok: egy ízületi pont mandibula – fejtok: két ízületi pont 2 ízületi pont femur – tibia: egy ízületi pont femur – tibia: két ízületi pont

Dicondylea klád (alosztály) Apterygota klád: továbbra is elsődlegesen szárnyatlan rovarok egyetlen ma élő rend: Zygentoma

Szárnyak kialakulása: Pterygota klád valódi szárnyas rovarok, elsődlegesen szárnyasak Szárnyak kialakulása: 1. hipotézis: paranotális lemezekből 2. hipotézis: végtagokból (láb csípőíze) Az utolsó közös Pterygota rovarős hipotetikus szárnyerezete (archedyction) C – szegélyér Sc – szegélyalatti ér R – sugárér M – középér Cu – könyökér A – anális ér

Neoptera „Palaeoptera” mai képviselői: szitakötők és kérészek Nem monofiletikus, tehát nem klád! mai képviselői: szitakötők és kérészek ezeken kívül: több, legkésőbb a permi kihalás során eltűnt kezdetleges rovarrend Közvetlen reülőizmokkal történő repülés még: fátyolkáknál! Neoptera Monofiletikus csoport Repülés: Szárnyak mozgatása közvetetten,tor izomzatával Repülőizmok: finomabb mozgások

pteralia – A rovarszárny ízületei Neoptera klád: szárny tövénél szklerotizált területek lehetővé teszik a szárny hajlítását és a testre vízszintesen történő ráfektetését álkérészek (Plecoptera) az első Neoptera mai képviselői pteralia – A rovarszárny ízületei

Paraneoptera klád (öregrend) nincs cercus levezetett csoportok folyadékkal táplálkoznak (állati és növényi nedvek) szájszervek: szúró-szívó jellegűek (szipóka, rostrum kialakulása), csak a legősibbeknél rágó típusúak ajaktapogatók kicsik (< 3 ízből) clypeus megnagyobbodik (cybarium-pumpa, szívóerőt biztosítja a folyadék felszívásához) fatetvek (Psocoptera), tetvek (Phthiraptera), hólyagoslábúak (Thysanoptera), szipókás rovarok (Hemiptera)

posztembrionális fejlődés: teljes átalakulás Endopterygota klád (Holometabola) posztembrionális fejlődés: teljes átalakulás szárnykezdemények nem láthatók a lárváknál! a bábállapot során alakulnak ki (endopterygota rovarok) exopterygota rovarok: az egymást követő lárvastádiumok során látható a szárny megjelenése majd növekedése (azon valódi szárnyas rovarok tulajdonsága, amelyek nem teljes átalakulással fejlődnek)

Phylogeny of holometabolous insects (Wiegmann et al. 2009)

Nagy rovar radiációk: Bogarak (~ 300 mió éve) Kétszárnyúak Hártyásszárnyúak pl.:

Egy példa a rovarrenden belüli radiációra: a Diptera homlokréses legyek kerek bábrésűek szárnyerezet redukció legyek Időskála (mió év) Egy példa a rovarrenden belüli radiációra: a Diptera (Wiegmann és mtsai 2011)

Rend Fajszám A legnagyob fajszámú rendek a középidő során radiáló holometabol csoportok között találhatók: Bogarak Lepkék Hártyásszárnyúak Kétszárnyúak doi: 10.1098/rspb.2009.2299