A kazároktól a volgai bolgárokig

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ahol az élet vize árad, Tiszta, mint a kristály,
Advertisements

A világ csodái. A világ csodái Machu Picchu Machu Picchu az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban – a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb.
Ókori mezopotámiai régészeti leletek
Európa fogalma, fekvése, határai
Mezopotámiai régészeti leletek
Kínai terméstörténet.
Maja teremtéstörténet
Képzeld el az esőt nedvességét a bőrödön, átfolyik a bőrödön és összekeveredik a tested vizeivel.
EUROPA A DUNA hosszában A Duna, mint a második legnagyobb folyó földrészünkön(az els ő a Volga) kilométer hosszan nyújtózik. A Fekete-erd ő ben.
Ősmagyarok a Kaukázus előterében?
7. A volgai nagy kavarodás
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
A Szaltovói kultúra/2 A magyar érdeklődés kibontakozása (vázlat)
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben
A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév
Volgai bolgárok, kámai magyarok
Magyar őstörténet 2013/2014, 2. félév
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
A Szaltovói kultúra/4 Csoportok és alcsoportok
1. FELADAT- APRÓHIRDETÉSEK
Cserey - Goga iskolacsoport KRASZNA
FÖLDRÉSZEK.
A B C D
A Balaton földrajza.
ÁTKELÉS A VÖRÖS TENGEREN
Honfoglalás Tk, oldal.
Hálát adok Neked mennyei Atyám,
Európa fogalma, fekvése, határai
Olaszország.
ÖRDÖGSZIGET.
Mert ha az egynek bűn(be)esése folytán a halál uralomra jutott az által az egy által, sokkal inkább uralkodnak majd az életben az egy Jézus Krisztus által.
Egyesült Királyság zászlaja: Egyesült Királyság címere:
1Mózes2,16-17; Jób1,6-22 Ter 2, Az Úristen parancsot adott az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert.
Nagy Beáta,Pap Kálmán,Kasza Angéla Mária és Szűcs Emese
DUNA A MAGYARORSZÁGI SZAKASZA ÉS DUNAPARTI MAGYAR VÁROSOK.
Etelköz és/vagy Levédia? A Szubotca/Szubbotyici-csoport
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
Zemplénagárd.
Ott függ a néma bárány: A vére földre hull, Míg dúl körül az ármány, S a tömeg zúg vadul. Szent arcát ütleg éri, és hull reá a vád, S ő szelíd hangon.
A Szaltovói kultúra/2 Csoportok és alcsoportok
Kazárok Dagesztánban, költözés északra az arab háborúk miatt
Don-kubáni magyar őshaza?
A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév
9. Dél-uráli (udmurtiai, tatárföldi, baskíriai) régészeti kultúrák
3. A Kijevi Rusz és a magyarok Magyar őstörténet 2015/2016, 2. félév.
Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
A Szaltovói kultúra/4 A magyar érdeklődés kibontakozása (vázlat)
11. A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
Etelköz és/vagy Levédia? A Szubotci-horizont
Vándorlás a kelet-európai pusztán
A Szaltovói kultúra/2 Csoportok és alcsoportok
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
10. Dél-uráli (udmurtiai, tatárföldi, baskíriai) régészeti kultúrák
Ahol az élet vize árad, Tiszta, mint a kristály,
Magyar őstörténet 2016/2017, 1. félév
A Szaltovói kultúra/3 A kultúra általános jellemzése
11. A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
Magyar őstörténet 2018/2019, 1. félév
32. FOLYÓK.
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben
Európa földrajzi helyzete, határai
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben
11. A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév
A sztyeppi kultúrkör hatása az erdőövi finnugor népekre
A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév
Alánok a Kaukázusban („magyaros” leletekkel)
Előadás másolata:

A kazároktól a volgai bolgárokig A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév

Burdas A kazároktól a volgai bolgárokig (a Volga jobb partján) Burdas földje a hazar s bulkar között fekszik; köztük s a kazárok között tizenöt napi távolság van. A kazár királynak engedelmeskednek; tízezer lovas vonul közülük harcba. … Földjük kiterjedt; erdőkben laknak; a bulkar s a bağanakiya ellen támadásokat intéznek; kitartóak és erélyesek. … Kellemes arcuk, tekintetük és testük van. … Ha egy lány közülük felserdül, az engedelmességet apjának felmondva azt a férfit szemeli ki magának, akit akar, míg végre a kérő (a lány) apjához megy, megkéri a kezét és feleségül veszi tőle, ha ugyan (a lány) akarja. (←Mordvin szokás?) Vannak tevéik, marháik és sok mézük. Vagyonuk java részét menyétbőrök képezik. Kétféle fajtájuk van: az egyik a halottakat elégeti, a másik eltemeti. A föld egyik síkságát lakják, erdőik fájának legnagyobb része hilinğ. Vannak szántóföldjeik is. … Országuk kiterjedése hosszában és széltében tizenkét nap.

A besenyőktől a volgai bolgárokig (a Volga bal partján) Mağgariya A bağanakiya országa s a bulkariya közé tartozó ’skl vidékei között van a mağgariya határai közül a legelső határ. A mağgariya a törökök egyik fajtája. Főnökük mintegy húszezer főnyi lovascsapat élén nyargal. A főnökük neve kndh. E név királyuk címe, mert a rajtuk uralkodó férfi neve Ğlh s a mağgariya közül mindenki arra fülel, amit harc és védelem dolgában, valamint egyebekben ğlh-nak nevezett főnökük parancsol nekik. Sátraik vannak; a fűvel s a termékenységgel együtt vándorolnak. Országuk kiterjedt, annak egyik határa a Rum-tengeréig terjed. E tengerbe két folyó szakad; az egyik a Ğayhun-nál nagyobb; lakóhelyeik a két folyó között terülnek el. Amint a tél beáll, mindegyikük a két folyó közül a hozzá legközelebbfekvő felé igyekszik, s azt a telet ott tölti, halakat fogdosva benne. Téli tartózkodási helyük ott a legmegfelelőbb a részükre. A mağgariya országa fában és vízben bővelkedik, földjük nedves: sok szántóföldjük van.

volgai bolgárok burtaszok Lugovszkoje Itil

Lugovszkoje (Galkin, L. L Lugovszkoje (Galkin, L. L.: Nomadischer Grabfund von jenseits der Volga. ActaArch 1983, 379–383.) Lelőhely: Szaratovi terület, Rovnói járás Lelőkörülmények: korábbi kurgánba másodlagosan beásva T: NY-DNY–K-ÉK

Lugovszkoje

Szubotca Lugovszkoje Bolsije Tigani

A szamarai Volga-könyöknél

Szamara környéki leletek/1 – Nyemcsanka, 116 km (8 –10. sz.) Türk Attila 2010: 290. kép)

Szamara környéki leletek/2 – Palimovo Türk Attila 2010: 294. kép)

Zsinórdíszes edények a Szamara könyéki lelőhelyekről Türk Attila 2010: 293. kép)