Zsolnay Porcelángyár 1974-től ismét a Zsolnay nevet viseli. 1853-ban Zsolnay Miklós (1800-1880) kőedénygyárat alapított Pécs mellett, felújítva a lukafai kisüzemet. Egy évvel később fia, Ignác (1826-1880) nevére íratta az üzemet, ami leginkább építészeti terrakotta, háztartási edények és vízvezetékcsövek gyártásával foglalkozott. Az 1860-as években a gyár csődközelbe került, ekkor lépett be csendestársként Zsolnay Vilmos, Ignác öccse. A fellendülést ettől az időponttól számíthatjuk, hiszen Zsolnay Vilmos folyamatosan növelte az üzem területét, munkásainak számát, a legtöbb munkafolyamatot gépesítette, ám tevékenységi körében megmaradt az ipari cikkek (kályhák, szigetelők, elektrotechnikai cikkek, csövek, kőedények, építészeti kerámiák) mellett. 1868-as angliai tanulmányútja után fordult a díszmű- és luxuscikkgyártás felé. Kísérletezni kezdett különféle máztechnikákkal: kidolgozta a porcelánfajansz, a magas tüzű, színes zománctechnikát, redukciós lágyporcelán-mázakat készített, fagyállóvá tette az építészeti kerámiáit, amit pirogránitnak nevezett el. Legjelentősebb találmánya egy különleges redukciós máz és fémlüszter technika, az "eozin-máz". Zsolnay Miklós (1857-1922) már gyermekkorától apja mellett dolgozott a gyárban, akinek halála után átvette a gyár vezetését. Ezen időszak alatt érte el a porcelángyár hazai és nemzetközi sikereinek csúcsát. 1911-ben örökbe fogadta nővéreinek (Teréznek és Júliának) gyermekeit, hogy biztosítsa számukra az örökösödést. Így keletkeztek a Mattyasovszky-Zsolnay és a Sikorski-Zsolnay kettős családnevek. 1921 után a gyár elveszítette nyersanyagbányáinak jelentős részét és a világválság következtében a piaci feltételek is jelentősen átalakultak. Mindezek miatt a fő profil az ipari porcelán előállítása lett. Az üzemet 1948-ban államosították, , ettől kezdve már csak kizárólag ipari porcelánt készítettek, a díszműgyártás csak 1953-tól indult újra. 1974-től ismét a Zsolnay nevet viseli. Zsolnay Vilmos (1828-1900) A gyár udvara
Zsolnay kerámiák
HÍRES MUNKÁK
Zsolnay kerámia: Neptun tál 1865-70 körül Magasság: 38cm
Zsolnay kerámia: Fácános fali tál 1870-80 körül M: 48cm
Zsolnay kerámia: Nagy virágmintás padló váza 1870-80 körül M: 68cm
Zsolnay kerámia: Áttört falú kis váza 1880-90 körül M: 9cm
Zsolnay kerámia: Kancsó sárkányos füllel 1880 körül M: 16cm
Zsolnay kerámia: Kínáló tál 1890 körül M: 14 x 40cm
Zsolnay kerámia: Váza pár 1890 körül M: 32cm
Zsolnay kerámia: Korai eozinos váza, Perzsa mintával 1892-96 között M: 28cm
Zsolnay kerámia: Hullámos kis váza 1896-1900 körül M: 8cm
Zsolnay kerámia: Kaspó vadász jelenettel 1910 körül M: 22cm
Zsolnay kerámia: Pillangós kaspó 1915 körül M: 15cm
Zsolnay kerámia: Jézus falikép 1900 körül, M: 35 x28cm
Zsolnay kerámia: Anonimus 1910-18 körül M: 17 cm
Zsolnay kerámia: Gyertyatartó 1910-18 körül M: 23cm
Zsolnay kerámia: Váza 1910-18 körül M: 24,5cm
Zsolnay kerámia: Oroszlán pár 1915 körül
Zsolnay kerámia: Váza vadászó Diana jelenettel 1902-1910 körül
Zsolnay kerámia: Névjegytartó tál 1925-30 körül M: 18,5 x 42 cm
Zsolnay kerámia: Dísztál figurális férfi és női alakkal 1910 körül M: 25 cm hossz 34 cm magasság
Zsolnay kerámia: Váza ezüst tetővel 1925-35 körül
Zsolnay kerámia: Vízmerítő nő 1925-45 között M: 9 x 16cm
Zsolnay kerámia: Pillangó 1925-30 körül M: 5,5 cm Sz.:9,6 cm
Zsolnay kerámia: Furulyázó 1966 M: 21cm
Zsolnay kerámia: Bohóc 1960 körül M: 17 x17cm
Zsolnay kerámia: Csellózó fiú 1960-61 M: 22cm
ZSOLNAY, az ÉPÜLETEKEN
Postapalota
Zala György szobrász műtermes villája
Fővárosi Állat- és Növénykert Főbejárat, elefántos ház
Műcsarnok
A kecskeméti Cifra palota
Magyar Iparművészeti Múzeum
Magyar Állami Földtani Intézet
Pécsi Nemzeti Színház
A Mexikói Szépművészeti Múzeum teteje
V É G E johny