A 2014-ben esedékes szakértői vizsgálat Országos Statisztikai Tanács 

Előzmény  1  – a CoP érvényesítésének első szakértői vizsgálata  jó eredményt mutató területek  a statisztikai adatok védelme kiváló, erős szakmai függetlenség, a tájékoztatás pártatlan és objektív, megfelelően erős a felhatalmazás az adatgyűjtésre  a KSH HSSz-en belüli koordinációs szerepe erősítendő  fejlesztési célú ajánlások  a minőségbiztosítási rendszer fejlesztése  az elkezdett fejlesztési programok sikeres lezárása, bevezetése  a Sttv. felülvizsgálata  az OST funkciójának áttekintése  a statisztikai közlemények széleskörű érthetőségének fokozása  a felhasználói igények folyamatos mérése  éves előrehaladási jelentést adtunk az Eurostat-nak és az ESGAB-nak is

A szakértői vizsgálat célja és alanyai  2  cél  az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének való megfelelés vizsgálata a nemzeti statisztikai hivatalokban (Eurostat is) + a nemzeti statisztikai szolgálatoknál  a nemzeti statisztikai hivatalok nemzeti statisztikai szolgálaton belüli koordinációs szerepkörének és az együttműködés hatékonyságának felmérése  az előrehaladás értékelése  végeredményben az európai statisztikai rendszer hitelességének erősítése, egyfajta minőségbiztosítás  minden olyan intézményre kiterjed, amelyik európai statisztikát állít elő  fókuszban a nemzeti hivatalok  az európai statisztikát előállító hazai intézmények

A szakértői vizsgálat maga  3  alapdokumentumok  Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe (2011-es, felülvizsgált változat)  ESR minőségbiztosítási keretrendszere (QAF: Quality Assurance Framework)  a szakértői vizsgálat fázisai  NSH-k önértékelése  kérdőív a Gyakorlati Kódex ismérveire építve (kb. 80 oldal, 380 kérdés)  kérdőív a koordináció és nemzeti statisztikai rendszer hatékony működésének mérésére (20 oldal, 60 kérdés)  a nemzeti statisztikai szolgálat tagjainak önértékelése (light peer review)  kérdőív a Gyakorlati Kódex ismérveire építve (egyszerűsített, rövid verzió)  nem kell bizonyítékot szolgáltatni, dokumentáltságot igazolni!  a kitöltött önértékelő kérdőívek és egyéb dokumentumok előzetes kiküldése a szakértőknek  ezek az anyagok segítik kialakítani a vizsgálat súlypontjait  egyéb dokumentumok: a 2006-os szakértői látogatás anyagai, az éves előrehaladási jelentések, ESGAB jelentések, felhasználói elégedettségmérés, intézményi stratégia, munkaprogramok, átfogó jelentések (pl. EDP-jelentés), stb…..  szakértők helyszíni vizsgálódása a tagországokban  a helyszíni látogatás dokumentumok tanulmányozását, a dokumentumokban rögzített eljárások és a gyakorlat összhangjának vizsgálatát és sok személyes konzultációt fog jelenteni  felülvizsgálati jelentés  akcióterv összeállítása

A vizsgálat sajátosságai, főbb jellemzői – 1.  4  a Gyakorlati Kódex minden elvének és ismérvének érvényesülését vizsgálni fogják  a es szakértői vizsgálat során csak néhány elv (1-6., 15.) érvényesülését vizsgálták  kiemelt szempont a koordináció és a hatékony működés vizsgálata is  kérdések helyett állítások  3 válaszkategória („nem felel meg” / „igen, részben megfelel” / „igen, teljesen megfelel”)  „kérem, részletezze” kötelezően kitöltendő szöveges mező  erősségek és gyengeségeket kell megadni minden elvhez + a bevált gyakorlatokat és az innovatív tevékenységeket is le kell írni + az előző vizsgálat óta megtett intézkedéseket is, ha vannak ilyenek (utóbbiaknak nyilván összhangban kell lennie az éves jelentések tartalmával)  minden állításnak igazolhatónak kell lennie  a folyamatok dokumentáltsága nagyon fontos, bizonyíték kell!  aktualizálás, pótlás, fordítás  a rendszerszerű folyamatot, működést és nem pusztán a rendszerek létét vizsgálják!

A vizsgálat sajátosságai, főbb jellemzői – 2.  5  audit jelleg  módszeres, dokumentált folyamatok létének vizsgálata; bizonyítékot gyűjt, objektív értékelést ad  független szakértők; egységes elvek mentén készített jelentés  a felülvizsgálók a látogatásra már célzott vizsgálati szempontokkal érkeznek  az évente küldött jelentések tartalmát, helytállóságát is ellenőrizni fogják  két szakstatisztika (népszámlálás és környezetstatisztika) folyamatait, termékeit külön áttekinti az audit??  a jelentés  megjegyzésekkel lehet kiegészíteni, de nem tárgyalási alap, vagyis a következtetéseket befolyásolni nem lehet  módosítás kizárólag csak akkor, ha a megállapítások helyességét, pontatlanságát tényszerű bizonyítékok cáfolják  nem cél a tagországok rangsorolása  erősségekre és gyengeségekre koncentrál, a jó gyakorlatokat kiemeli  a jelentés nyomán intézkedési tervet kell majd készíteni

A koordinációról  6  a koordináció hatékonyságának mérése a cél  a koordináció több vetületben is értelmezhető  tagállam – Eurostat  KSH-HSSz  KSH-n belül  a koordináció hatékonyságának megítélésében nem hagyható figyelmen kívül a nemzeti statisztikai rendszer felépítését, a jogi környezet  12 javasolt indikátor a koordináció mérésére

A szakértői vizsgálat ütemterve – 1.  7  június  a felülvizsgálat módszertanának kialakítása, bemutatása a PG-nek  július 15.-i hét  tesztvizsgálat Szlovákiában  szeptember 9.-i hét  tesztvizsgálat Izlandon  december  az audit módszertanának és az önértékelő kérdőív véglegesítése  a látogatások menetrendjének rögzítése

A szakértői vizsgálat ütemterve – 2.  8  február  önértékelő kérdőív kitöltése az NSH-kban  egyéb információk átadása a helyszíni látogatásokhoz  március  önértékelés az egyéb statisztikai szervezetekben  a szakértők felkészülés a látogatásokra  április  a szakértői látogatások kezdete a tagállamokban  a látogatás előtt 3 hónappal értesítik a tagállamot a nemzeti koordinátoron keresztül  kb. 1 hét a helyszíni látogatás időtartama

Hol tartunk most? – európai színtér  9  szlovák pilot tapasztalatai  NSI-k részére összeállított önértékelő kérdőív  a kérdőív túl részletes és duplikációkat tartalmaz, szükséges az egyszerűsítés. Túlzott terhet jelentett az állítások igazolására az angol nyelvű bizonyítékok összeállítása  a koordináció, a hatékonyság mérésére szolgáló kérdőív  használható a tervezett kérdőív  a statisztikai szolgálat tagjai részére összeállított önértékelő kérdőív  további egyszerűsítése szükséges  a látogatások tervezett időtartama és ütemezése  az 5 nap elegendő lehet, a napirend tervezet viszont átgondolandó  EU tender a szakértői vizsgálat elvégzésére  a szakértői vizsgálat pontos ütemezését is tartalmazza  DGINS konferencia és ESRB ülés - szeptember  a 2014-ben induló felülvizsgálat utolsó vitája, majd a kérdőívek és segédanyagok, az eljárás véglegesítése

Hol tartunk most? – Magyarország  10  KSH munkacsoport megalakult  feladatterv készült; a feladatok csoportosítása, ütemezése megtörtént  a KSH-ra vonatkozó önértékelő kérdőívet előzetesen kitöltöttük  intézkedéseket fogalmaztunk meg  felülvizsgáltuk az Eurostat részére korábban megküldött hazai intézmények listáját  kértük annak módosítását  hivatalos értesítés a HSSz tagok számára az előttünk álló auditról  kapcsolattartó kijelölése

Köszönöm az együttműködést Varga Zoltán  Elnöki főosztály előre is…