6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
Advertisements

„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Minőség elejétől a végéig Abranet ™. ABRANET  •ABRANET TM egy új típusú porelszívásos csiszolóanyag.
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
2. Forgácsolás modellezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
5.4. MARÁS A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok A marás
Volumetrikus szivattyúk
FINOMMEGMUNKÁLÁSOK.
Alapvető tömörfa megmunkálás
Elektromos alapismeretek
Műveletek logaritmussal
Koordináta transzformációk
FÉLVEZETŐ-FIZIKAI ÖSSZEFOGLALÓ
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
Alhálózat számítás Osztályok Kezdő Kezdete Vége Alapértelmezett CIDR bitek alhálózati maszk megfelelője A /8 B
Elektronikai Áramkörök Tervezése és Megvalósítása
© Gács Iván (BME) 1/36 Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése.
Bevezetés Hegesztő eljárások Fémek hegeszthetősége
Tűrések, illesztések Áll: 34 diából.
Anyagok forgácsolhatósága Forgácsoló erő szükséglete
Volumetrikus szivattyúk
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
Pázmány - híres perek Pázmány híres perek.
A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
6. Előadás Merevítő rendszerek típusok, szerepük a tervezésben
Darupályák tervezésének alapjai
Kőműves anyagismeret Agyagtermékek.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
A CSONTOK BIOMECHANIKÁJA
dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém
szakmérnök hallgatók számára
2. FOGAZATOK MEGMUNKÁLÁSA III.
4.1. Megmunkálási módok és mozgásviszonyok
1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
3. Külső hengeres felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal
Szerszámanyagok A szerszámanyagokkal szemben támasztott követelmények
Finommegmunkálások határozotlan élű szerszámok
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
Köszörülés rugalmas (flexibilis) köszörűszerszámokkal
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
6. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ SZERSZÁMMAL
Megmunkálási eljárások I.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
Hegesztés Bevezetés.
Frank György, Berzsenyi Dániel E. Gimnázium, Sopron
Forgácsoláselméleti alapok
Bipoláris technológia Mizsei János Hodossy Sándor BME-EET
MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Ideális folyadékok időálló áramlása
Csapágyak-1 Csapágyakról általában Siklócsapágyak.
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
POROK SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
Határozatlan integrál
Az elektromos áram.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
A POR SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA. A mérésekről általában A szemcsenagyság számszerű megadása a lehetséges nagy mérettartomány és igen különböző tulajdonságok.
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 2. Előadás
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
A szerszámanyagok kiválasztása
Forgácsolás szerszámai
Forgácsolás szerszámai
FINOMFELÜLETI MEGMUNKÁLÁSOK
Előadás másolata:

6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL

6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal forgácsoló élek száma élgeometriája az éleknek a munkadarabhoz viszonyított helyzete Alkalmazzák Köszörülési, csiszolási, fényesítési stb. műveletek végrehajtására Gyűjtőfogalom: „ abrazív megmunkálások”

6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal Lehet: szabad szemcse kötött szemcse A köszörűszemcse működésének lehetséges módozatai ( a szemcse behatolási módjai) KÖTÖTT SZEMCSE SZABAD SZEMCSE Pálya Erő Térfogat Energia Szalagköszörülés Rövidlöketű dörzsköszörülés Fényesítés Löketes köszörülés Tükrösítés Anyagsugaras csiszolás Mágneses polírozás Koptató csiszolás Ultrahangos csiszolás Köszörülés állandó sebességgel Abrazív vágás Hosszúlöketű dörzsköszörülés

Köszörülés Legősibb anyagleválasztási eljárás, ie. 2000-ben üveget csiszoltak; 1360.-ban Nürnbergben 60 köszörűs Olyan határozatlan élű szerszámmal végzett (forg.) megmunkálás, amelyben szerves vagy szervetlen kötőanyagban ágyazott, statisztikus rendezettségben lévő szemcsék karcolással végzik a forgácsleválasztást széles körben elterjedt megmunkáló eljárás elsősorban befejező megmunkálás, de a korszerű nagyteljesítményű szerszámok és gépek alkalmasak előkészítő és nagyoló műveletekhez

Köszörülés OEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos) OEPK

Köszörülés OEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos)

Köszörülés BEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Beszúró palástköszörülés

Köszörülés – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok BEPK Beszúró palástköszörülés Ferde beszúró eljárással Egyenes koronggal Ferde koronggal

Áteresztő csúcsnélküli Köszörülés – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Csúcsnélküli köszörülés CNK Áteresztő csúcsnélküli CNKA Beszúró csúcsnélküli CNBK Vr

Köszörülés FK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok furatköszörülés

Köszörülés FK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok furatköszörülés Csúcsnélküli furatköszörülés

Köszörülés SK KPSK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok síkköszörülés korongpalást KPSK

Köszörülés KHSK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok síkköszörülés KHSK koronghomlok

Köszörülés - Szerszámok Határozatlan élű szerszámok mindig szemcsékből állnak, tehát szemcse anyagokról van szó Szemcse Leválasztja a forgácsot Kopik, törik Levegőpórus Befogadja a forgácsot Bevezeti a HKF – et kiviszi a forgácsot kiviszi a törmeléket Kötőanyag összetartja a szemcséket kopik, törik

Köszörülés - Szerszámok PÓRUSOS PÓRUS NÉLKÜLI kötőanyag kötőanyag A köszörűkorongok szerkezete PÓRUSOS PÓRUS NÉLKÜLI kötőanyag kötőanyag szemcse szemcse levegő pórus A köszörülés szerszámait (kötött szemcséjű köszörűtesteket) Szemcseanyag Szemcsenagyság Keménység Szerkezetszám (koncentráció) Kötőanyag Alak és főméretek jellemzik Koncentráció: hordozó réteg szemcsetartalma 100%, ha 4,4 karát/cm3, ez a térfogat 25%-a 1 karát = 0,2 g 100%-nál nagyobb is lehet

Köszörülés VK + VB + Vp = 100% VK + VB = 100% - Szerszámok Szemcse térfogat : VK Kötőanyag térfogat : VB Pórus térfogat : Vp Térfogati egyenletek : VK + VB + Vp = 100% VK + VB = 100%

Köszörülés Elsősorban: korund sziliciumkarbid köbös bórnitrid Szemcseanyag (a forgácsolóél anyaga) Elsősorban: korund sziliciumkarbid köbös bórnitrid műgyémánt

Köszörülés Szemcsenagyság Aprítással létrehozott köszörűszemcsék alakja szabálytalan mértani test Méretét, nagyságát szitálással határozzák meg Két szitalyuk méret szükséges egyik átengedi másik: amely már nem engedi át a szemcséket Osztályozó szita: egy hüvelykre (25,4 mm) eső szitanyílásának száma adja a konkrét értéket 25,4 mm 25,4 mm Szitaszámmal: 6 240-ig Ülepítés: 240 1000-ig Szuperkemény: szintén a szita, de szitanyílás mikrométerben megadott mérete Pl.: 100/80

Köszörülés Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása Ft erővel jellemezzük azt az erőt, amely a szemcsét éppen kitöri a kötőanyagból működése közben Függ: - a kötőanyag minőségétől - a kötőanyaghidak méreteitől Kemény Ft nagy Lágy Ft kicsi

Köszörülés Ft - nagy Ft - kicsi A : nagy A : kicsi Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása Él: sok Ft - nagy A : nagy Kemény- korong lágykorong Ft - kicsi A : kicsi Él: kevés

A pórustérfogat állandósága mellett: Köszörülés Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása A keménységet kétféleképpen lehet szabályozni: VK + VB = 100 - Vp A pórustérfogat állandósága mellett: A szemcsetérfogat állandósága mellett VB + Vp = 100- VK Betűvel jelöljük (Norton skála). 26 keménységi fokozat van A - tól Z- ig Keménység és korongtulajdonság A keménység Z profiltartósság önélező képesség

Köszörülés VK 2%-os csökkenésével 12 a legritkább 12 Szerkezetszám A szemcsék egymástól való távolságát és a levegőpórusok nagyságát fejezi ki. A Vk szemcsetérfogattal szabályozzák. 0-12-ig jelöljük pl: 5,7 62% A térfogati egyenlet alapján a pórustérfogat: Vp = 100 – (VK + VB) Legsűrűbb: a szemcsék összeérnek, VK a térfogat 62%-a VK 2%-os csökkenésével 12 a legritkább 38% 12 Ritka korong, nagy pórusok Sűrű korong, Kis pórusok

Köszörülés Kötőanyag Leggyakoribb kötőanyagok: Szilikát kötés S A köszörűszemcséket a kötőanyag fogja össze megfelelő szilárdságú , forgácsolásra alkalmas szerszámmá Kötőanyag Leggyakoribb kötőanyagok: Szilikát kötés S Szilárdsága kicsi;raktározhatósága korlátozott; Nagy felületű és/vagyvékony alkatrészek Ahol a hőfejlődést ki kell küszöbölni Gumi kötés R Jó anyagleválasztó képesség;igen jó fényesítő hatást Finom érdességet biztosít. Ütésálló. rugalmas Dinamikus igénybevételre Vágás (vágó korongok) Műgyanta kötés B Kötési szilárdság kisebb, mint a kerámiáé Jó anyagleválasztás, hidegköszörülés mellett Nagyobb kopás, rövidebb éltartam Sellak kötés E Ritkán alkalmazzák víztaszító Magnezit kötés Mg Vízszívó Szárazköszörülés előtt ki kell járatni érzéketlen a folyadékra, nagyon rideg ; Alkalmazott korongok 60%-a; Keramikus kötés V vcmax =35-60 m/s vcmeg =60 m/s vc =100 m/s vcmeg =45 m/s Vágókorong: vc =80 m/s vc =25 m/s

Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok Nagysebességű karcolás Meglévő érdességet forgácsoljuk A szemcsék ~ 12%-a aktív

Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok Rm=60 µm Rm=6 µm Nagy negatív γ =~ - 70 Nagy mélyítő (passzív) erő Legtöbbször α = ~ 0 erős súrlódás, hőképződés, szikra

Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok rövid hosszú közepes Lg – érintkezési ív

Köszörülés - Technológiai adatok BEPK OEPK OEPK BEPK

Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok KPSK KHSK

Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok

Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok