6.1. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ MEREV SZERSZÁMMAL
6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal forgácsoló élek száma élgeometriája az éleknek a munkadarabhoz viszonyított helyzete Alkalmazzák Köszörülési, csiszolási, fényesítési stb. műveletek végrehajtására Gyűjtőfogalom: „ abrazív megmunkálások”
6.1. Forgácsolás határozatlan élű merev szerszámmal Lehet: szabad szemcse kötött szemcse A köszörűszemcse működésének lehetséges módozatai ( a szemcse behatolási módjai) KÖTÖTT SZEMCSE SZABAD SZEMCSE Pálya Erő Térfogat Energia Szalagköszörülés Rövidlöketű dörzsköszörülés Fényesítés Löketes köszörülés Tükrösítés Anyagsugaras csiszolás Mágneses polírozás Koptató csiszolás Ultrahangos csiszolás Köszörülés állandó sebességgel Abrazív vágás Hosszúlöketű dörzsköszörülés
Köszörülés Legősibb anyagleválasztási eljárás, ie. 2000-ben üveget csiszoltak; 1360.-ban Nürnbergben 60 köszörűs Olyan határozatlan élű szerszámmal végzett (forg.) megmunkálás, amelyben szerves vagy szervetlen kötőanyagban ágyazott, statisztikus rendezettségben lévő szemcsék karcolással végzik a forgácsleválasztást széles körben elterjedt megmunkáló eljárás elsősorban befejező megmunkálás, de a korszerű nagyteljesítményű szerszámok és gépek alkalmasak előkészítő és nagyoló műveletekhez
Köszörülés OEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos) OEPK
Köszörülés OEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Oldalelőtolásos palástköszörülés (hosszelőtolásos)
Köszörülés BEPK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Beszúró palástköszörülés
Köszörülés – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok BEPK Beszúró palástköszörülés Ferde beszúró eljárással Egyenes koronggal Ferde koronggal
Áteresztő csúcsnélküli Köszörülés – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok Csúcsnélküli köszörülés CNK Áteresztő csúcsnélküli CNKA Beszúró csúcsnélküli CNBK Vr
Köszörülés FK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok furatköszörülés
Köszörülés FK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok furatköszörülés Csúcsnélküli furatköszörülés
Köszörülés SK KPSK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok síkköszörülés korongpalást KPSK
Köszörülés KHSK – Megmunkálási (köszörülési) mód, mozgásviszonyok síkköszörülés KHSK koronghomlok
Köszörülés - Szerszámok Határozatlan élű szerszámok mindig szemcsékből állnak, tehát szemcse anyagokról van szó Szemcse Leválasztja a forgácsot Kopik, törik Levegőpórus Befogadja a forgácsot Bevezeti a HKF – et kiviszi a forgácsot kiviszi a törmeléket Kötőanyag összetartja a szemcséket kopik, törik
Köszörülés - Szerszámok PÓRUSOS PÓRUS NÉLKÜLI kötőanyag kötőanyag A köszörűkorongok szerkezete PÓRUSOS PÓRUS NÉLKÜLI kötőanyag kötőanyag szemcse szemcse levegő pórus A köszörülés szerszámait (kötött szemcséjű köszörűtesteket) Szemcseanyag Szemcsenagyság Keménység Szerkezetszám (koncentráció) Kötőanyag Alak és főméretek jellemzik Koncentráció: hordozó réteg szemcsetartalma 100%, ha 4,4 karát/cm3, ez a térfogat 25%-a 1 karát = 0,2 g 100%-nál nagyobb is lehet
Köszörülés VK + VB + Vp = 100% VK + VB = 100% - Szerszámok Szemcse térfogat : VK Kötőanyag térfogat : VB Pórus térfogat : Vp Térfogati egyenletek : VK + VB + Vp = 100% VK + VB = 100%
Köszörülés Elsősorban: korund sziliciumkarbid köbös bórnitrid Szemcseanyag (a forgácsolóél anyaga) Elsősorban: korund sziliciumkarbid köbös bórnitrid műgyémánt
Köszörülés Szemcsenagyság Aprítással létrehozott köszörűszemcsék alakja szabálytalan mértani test Méretét, nagyságát szitálással határozzák meg Két szitalyuk méret szükséges egyik átengedi másik: amely már nem engedi át a szemcséket Osztályozó szita: egy hüvelykre (25,4 mm) eső szitanyílásának száma adja a konkrét értéket 25,4 mm 25,4 mm Szitaszámmal: 6 240-ig Ülepítés: 240 1000-ig Szuperkemény: szintén a szita, de szitanyílás mikrométerben megadott mérete Pl.: 100/80
Köszörülés Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása Ft erővel jellemezzük azt az erőt, amely a szemcsét éppen kitöri a kötőanyagból működése közben Függ: - a kötőanyag minőségétől - a kötőanyaghidak méreteitől Kemény Ft nagy Lágy Ft kicsi
Köszörülés Ft - nagy Ft - kicsi A : nagy A : kicsi Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása Él: sok Ft - nagy A : nagy Kemény- korong lágykorong Ft - kicsi A : kicsi Él: kevés
A pórustérfogat állandósága mellett: Köszörülés Keménység (kötéskeménység): a szemcsének a kötőanyagból való kitöréssel szembeni ellenállása A keménységet kétféleképpen lehet szabályozni: VK + VB = 100 - Vp A pórustérfogat állandósága mellett: A szemcsetérfogat állandósága mellett VB + Vp = 100- VK Betűvel jelöljük (Norton skála). 26 keménységi fokozat van A - tól Z- ig Keménység és korongtulajdonság A keménység Z profiltartósság önélező képesség
Köszörülés VK 2%-os csökkenésével 12 a legritkább 12 Szerkezetszám A szemcsék egymástól való távolságát és a levegőpórusok nagyságát fejezi ki. A Vk szemcsetérfogattal szabályozzák. 0-12-ig jelöljük pl: 5,7 62% A térfogati egyenlet alapján a pórustérfogat: Vp = 100 – (VK + VB) Legsűrűbb: a szemcsék összeérnek, VK a térfogat 62%-a VK 2%-os csökkenésével 12 a legritkább 38% 12 Ritka korong, nagy pórusok Sűrű korong, Kis pórusok
Köszörülés Kötőanyag Leggyakoribb kötőanyagok: Szilikát kötés S A köszörűszemcséket a kötőanyag fogja össze megfelelő szilárdságú , forgácsolásra alkalmas szerszámmá Kötőanyag Leggyakoribb kötőanyagok: Szilikát kötés S Szilárdsága kicsi;raktározhatósága korlátozott; Nagy felületű és/vagyvékony alkatrészek Ahol a hőfejlődést ki kell küszöbölni Gumi kötés R Jó anyagleválasztó képesség;igen jó fényesítő hatást Finom érdességet biztosít. Ütésálló. rugalmas Dinamikus igénybevételre Vágás (vágó korongok) Műgyanta kötés B Kötési szilárdság kisebb, mint a kerámiáé Jó anyagleválasztás, hidegköszörülés mellett Nagyobb kopás, rövidebb éltartam Sellak kötés E Ritkán alkalmazzák víztaszító Magnezit kötés Mg Vízszívó Szárazköszörülés előtt ki kell járatni érzéketlen a folyadékra, nagyon rideg ; Alkalmazott korongok 60%-a; Keramikus kötés V vcmax =35-60 m/s vcmeg =60 m/s vc =100 m/s vcmeg =45 m/s Vágókorong: vc =80 m/s vc =25 m/s
Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok Nagysebességű karcolás Meglévő érdességet forgácsoljuk A szemcsék ~ 12%-a aktív
Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok Rm=60 µm Rm=6 µm Nagy negatív γ =~ - 70 Nagy mélyítő (passzív) erő Legtöbbször α = ~ 0 erős súrlódás, hőképződés, szikra
Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok rövid hosszú közepes Lg – érintkezési ív
Köszörülés - Technológiai adatok BEPK OEPK OEPK BEPK
Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok
Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok
Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok KPSK KHSK
Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok
Forgácsolási viszonyok Köszörülés - Technológiai adatok Forgácsolási viszonyok