Közgazdasági elméletek története 2. Előadás szeptember 26. Adam Smith

Irodalmi előzmények Rossz lábon állt a vers-zenével, Untig skandálhatunk neki: Jambus? choreus? botfülével Meg nem különböztetheti. Mit ér Theokritos, Homeros? Ő Adam Smith-szel jut ma célhoz; A gazdaságtan bölcse lett S arról mond mély itéletet: Az állam jólétben s erőben Hogy nő meg és hogy boldogul, S hogy még aranyra sem szorul, Ha van nyerstermelése bőven. Az apja erre csak legyint, S földjét zálogba adja 1. fejezet, 7. szakasz

Irodalmi előzmények XXV A habit rather blamable, which is That of despising those we combat with, Common in many cases, was in this The cause of killing Tchitchitzkoff and Smith; One of the valorous "Smiths" whom we shall miss Out of those nineteen who late rhymed to "pith;" But 't is a name so spread o'er "Sir" and "Madam," That one would think the first who bore it "Adam." Canto the seventh

Életrajzi mozzanatok A skót gyökér (Watt & Hume stb.) Glasgow (erkölcsfilozófia), majd Oxford 1746-tól két év otthoni önképzés; előadássorozat – természetjog 1751-től professzor Glasgowban 1759 Moral Sentiments Franciahon ; évi 300 fix

Munkája Homo Eoconomicus Helvetius hatása – az etika vallási-feudális maradványoktól való megszabadítása Az emberek egyenlősége Természetes rend

Illusztrálása Mandeville doktor … millió szegénynek munkát adott a fényűzés, s gőgtől nyert élést nem kevés. Irigység, hívság, karba kart, fellendítették az ipart, s az állhatatlanság hibája ételbe, bútorba s ruhába, e nevetséges gyengeség lett hajtója a kereskedésnek. (13. o.) Mandevile, B. (1714): A méhek meséje avagy magánvétek – közhaszon. Magyar Helikon, 1969.

Smith: „It is not from the benevolence of the butcher, the brewer, or the baker, that we expect our dinner, but from their regard to their own self-interest. We address ourselves, not to their humanity but to their self-love, and never talk to them of our own neccessities but of their advantages." (1776; 1937, p.14)

Laissez faire Munka (!) és áruk szabad mozgása; bírálja monopóliumokat és a gyarmatok kizsákmányolását Földek szabad adásvétele Ipar és belkereskedelem szabályozásának eltörlése Szabad külkereskedelemi politika (antimerkantilista)

Értékelmélet Res tantum valet quantum vendi potest (használati és csereérték, Dean, 1983, 53. o.) Előzmények: Barbon, Hutcheson (im., 50. o.) Párhuzam a kínálattal és a kereslettel A piaci ár három meghatározó tényezője Smitht valójában az ár elmélete érdekelte, s nem az érték mibenléte

Értékelmélet - árelmélet Tényleges és természetes ár Munkabér + profit + földjáradék A korábbi ritkaság-hasznosság alapú magyarázat → termelési költség típusú Az érték „egyedüli pontos mértéke:” az áruban megtestesült munka (Deane 1983, 57.o.)

Kellemes hétvégét!