A tőkés gazdaság és kereskedelem fejlődése Magyarországon

A reformkor törekvései A föld polgári tulajdonának megteremtése A szabad munkaerő létrehozása A hazai tőkés ipar és az önálló vámterület kialakítása A hitelélet fellendítése (takarékpénztárak, bankok) A kereskedelmi tőke felhalmozása nagykereskedők kezén, valamint a kereskedelmi tőke ipari vállalkozásokba áramlása, az ipari vállalkozások létrejötte

Megkésett tőkés fejlődés az 1848-1849-es szabadságharc után Az ipari forradalom előfeltételeinek kialakulása: A külföldi tőke beáramlása (vasútépítésbe, hajózásba, bányászatba, cukoriparba) Az infrastruktúra kialakulása: modern bankrendszer, vasúthálózat, hajózás Mezőgazdaság tőkés fejlődésének porosz útja Tőkés ipar kezdetei: vasöntödék, gépgyárak

Felgyorsuló tőkés fejlődés az 1867-es Kiegyezés után Periféria lévén a fejlődés sajátosságai: A külföldi tőke meghatározó szerepe, tőkebeáramlás Modern infrastruktúra kialakítása Bankrendszer: 5 nagybank dominanciája Biztosítási üzletág kiépülése Pest központú vasúthálózat kiépülése. 1880 MÁV létrejötte 1894 – Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Rt. Modern úthálózat, postai szolgálat, telefonszolgálat létrejötte

A századforduló gazdasága Magánmonopol kapitalizmus időszaka Az első és a második ipari forradalom összefonódása Villamossági ipar Autógyártás: Győri Vagongyár Fogyasztási iparágak: élelmiszeripar, textilipar, bőr-és papíripar Az századforduló után Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari országgá, félperifériává fejlődött. Jellemzője: duális gazdaságszervezet: kisipar – nagyipar, marad az agrártúlsúly A monopolkapitalizmus jellemzői: kartellek létrejötte, finánctőke létrejötte: ipari + banktőke + a nagybirtokos arisztokrácia tőkéjének összefonódása.

Trianon hatása a magyar társadalomra, gazdaságra A Monarchia az első világháborús vereség következtében megingott Magyarország a legkisebb, gazdaságilag, katonailag a leggyengébb, a legkiszolgáltatottabb állam lett Újrarendeződött az ország gazdasági szerkezete Új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki a korábbi egységes piac helyén

Magyarország a két világháború közötti időszakban Új nemzeti valuta: Pengő Fő feladata: a stabilizáció megteremtése Át kellett szervezni a belső és külső politikai és gazdasági kapcsolatokat A világgazdasági válság megtörte a fejlődést 1924-től rövid és hosszú lejáratú hitelek formájában érkezett be külföldi tőke: amerikai, angol, német és francia

A külkereskedelem sajátosságai Önálló külkereskedelmi politikát kellett kialakítani Ausztria központúság az Anschlussig 1934 gazdasági megállapodások: magyar – olasz – osztrák 1935-1936 Németország a legfontosabb kereskedelmi partner

A kor nagy magyar közgazdászai

Földes Béla (1848-1945)

Élete Születés: Lugoson, Krassó vármegye Tanulmányok: Budapest, Bécs, Lipcse – egyetem 1872 a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese Pedagógiai pályára lép: a Kereskedelmi Akadémia tanára 1874 Budapesti Tudományegyetem: magántanári képesítés Nagyváradi Jogakadémia 1882 ismét a Budapesti Tudományegyetemen tanít

Élete 1892 Nemzetgazdasági-és Pénzügytani tanszék 1917 az egyetem rektora 1893 az MTA levelező tagja – 1903-tól rendes tagja 1905 politikai pálya 1917 átmenetgazdasági miniszter 1918 végéig tagja a magyar képviselőháznak 1940-es évek: zsidó származása miatt mellőzik 1945 budapesti gettó

Munkássága Egyetemi hallgató: „A sociális kérdés” – munkapiac szabályozásának szükségessége Élete fő műve: „Társadalomgazdaságtan” Gazdaságpolitika Értekezések a valuta-és jegybankpolitikáról Rámutat a gazdaságpolitika, az általános politika és a nemzeti élet közötti összefüggésekre Pénzügytan Legfontosabb munkája: „Államháztartástan”

Munkássága Szociálpolitika és társadalompolitika 1936 „ A szociális igazság felé” Társadalomerkölcsi problémák elemzése és megoldása Statisztika Bűnügyi és demográfiai statisztikai kutatások Gazdaságstatisztika Tökéletesítette a statisztika módszerét Morálstatisztikai, demográfiai és gazdaságstatisztikai értekezések

Munkássága Gazdaságtörténet Gabonaárak alakulása Gabonaárak a házasságkötésekre, a halandóságra, a munkabérekre, a megélhetési költségekre gyakorolt hatását vizsgálta Ausztria és Magyarország „közös ügyei” A magyar közgazdaságtudományt megerősítette és továbbfejlesztette.

Heller Farkas (1877-1955)

Élete Tanulmányok: budapesti jogi kar 1898 tisztviselő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál, majd a Földművelésügyi Minisztériumban 1914 a Műegyetem „nyilvános rendkívüli tanára” A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke 1925-től szerkeszti a Közgazdasági Szemlét Az osztrák iskola követője 1948 a marxista Közgazdasági Egyetemnek csak az alkalmazottja lehetett 1949 megfosztják az MTA tagságától

Munkássága Első jelentős szakmai sikere: a határhaszon elméletéről írt könyve Agrár-és kereskedelempolitika és a tőzsdereform gyakorlati kérdéseivel foglalkozott 1919 közgazdaságtan tankönyvének első kötete Kvantitatív, korszerű elemzési eszközöket alkalmazó tanulmányok Élete fő műve: A közgazdasági elmélet története (1943) 1945 és 1947 Elméleti, ill. Alkalmazott közgazdaságtan tankönyv Figyelme olyan jelenségekre is kiterjedt, amelyeket a hagyományos közgazdaságtan képviselői elhanyagoltak A két világháború közötti időszak legkiemelkedőbb magyar közgazdásza

Navratil Ákos (1875-1952)

Élete Tanulmányok: jogi tanulmányok Pesten majd Berlinben 1902 magántanári képesítés közgazdaságtanból Tanári pályafutás: Kassai Jogakadémia, Kolozsvári Egyetem 1918-1948 Pázmány Péter Tudományegyetem tanára 1927-től az MTA levelező, 1939-től rendes tagja 1945-1946 az Akadémia igazgatótanácsának tagja

Munkássága 1895 első publikációja 1895 Smithről írott dolgozatával egyetemi pályadíjat nyer Legjelentősebb műve: „Közgazdaságtan” – I. kötet (1933), II. kötet (1939) A gazdasági élet tágabb értelemben vett jelenségeivel is foglalkozik: erkölcsi, jogi, szociálpolitikai és technikai természetű vonatkozások Elemi és másodlagos gazdasági jelenségek megkülönböztetése A két világháború közötti időszak egyik meghatározó jelentőségű közgazdásza

Gaál Jenő ( 1846-1934)

Élete és munkássága Műegyetemi tanár, politikus, az MTA tagja 1872-től az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara titkára, az Aradi Gazdasági Egyesület alelnöke 1878-1893 országgyűlési képviselő Konzervatív szemléletű gazdaságtörténeti, agrárpolitikai és szociálpolitikai munkát írt Néhány műve: A nemzetgazdaságtan rendszere(1899-1900), Gróf Széchenyi István nemzeti politikája(1903), Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén(1907), Birtokpolitika(1912)

Karvassy Ágoston (1809-1896)

Élete és munkássága Közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja 1830 jogi doktori oklevél Munkásságára elsősorban Adam Smith és Friedlich List tanai hatottak Ő írta az első magyar nyelvű közgazdasági és jogi tankönyvet Néhány műve: A magyar váltójog(1846), A közönséges váltórendszabály(1850), A közrendészeti tudomány(1862), Az alkotmány és igazságügyi politika(1862), A magyar váltójogi eljárás(1964), Az ausztriai általános polgári törvénykönyv(1870)