Szinger Veronika szinger.veronika@tfk.kefo.hu HANGTAN Szinger Veronika szinger.veronika@tfk.kefo.hu

A hangtan tárgya: A beszédfolyamatok, vagyis az elhangzó beszédnek a vizsgálata. A hangokkal (a legkisebb, tovább már nem osztható, de azért elemezhető nyelvi egységek) foglalkozik, de illetékességi körébe tartozik a szupraszegmentális tényezők (a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a szünet stb.), valamint a hangnál nagyobb egységek (a szótag, a szó) elemzése; vizsgálja továbbá a beszédhangok egymásra hatását is.

A fonetika felosztása I. Általános Speciális Alkalmazott II. Artikulációs ~ Akusztikai ~ Percepciós ~ Neuro ~

A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése a tüdő a gégefő a toldalékcső (garat-, orr- és szájüreg) a központi idegrendszer

Zárállás Zöngeállás Suttogó állás H-állás Fúvó állás Lélegző állás A gége hangképző tevékenységével kapcsolatban a következő hangszalag- (és kannaporc-) állásokat különböztetjük meg Zárállás Zöngeállás Suttogó állás H-állás Fúvó állás Lélegző állás

A BESZÉDHANGOK CSOPORTOSÍTÁSA

A magánhangzó Olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből

A nyelv vízszintes mozgása szerint: Magas vagy elöl képzett magánhangzók: e, ё-é, ö-ő, ü-ű, i-í Mély vagy hátul képzett magánhangzók: á, a, o-ó, u-ú

A nyelv függőleges mozgása szerint: Legalsó nyelvállású: á Alsó nyelvállású: a, e Középső nyelvállású: ё-é, ö-ő, o-ó Felső nyelvállású: i-í, ü-ű, u-ú

Az ajkak működése szerint: Ajakkerekítéses magánhangzók: a, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű Ajakkerekítés nélküli magánhangzók: á, e, ё-é, i-í

A mássalhangzók Olyan beszédhangok, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik

A hangszalagok működése szerint: Zöngések: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, z, zs, v Zöngétlenek: c, cs, f, h, k, s, sz, t, ty

A képzés helye szerint: 1. Ajakhangok A két ajak képezi az akadályt: b-p, m A felső fogsor és az alsó ajak képezi az akadályt (ajak-fog hangok): v-f

A képzés helye szerint: 2. Foghangok A nyelv hegye a felső elülső fogak belső részén, illetőleg kissé hátrább képezi az akadályt (elülső foghangok): d-t, n, z-sz, dz-c, l, r A nyelv hegye még hátrább képezi az akadályt (hátulsó foghangok): zs-s, dzs-cs

A képzés helye szerint: 3. Szájpadláshangok Elülső szájpadláshangok: gy-ty, ny, j, (ly) Szájpadláshangok: g-k 4. Gégehang: h

A képzés módja szerint: 1. Zárhangok Felpattanó zárhangok: b-p, d-t, g-k Orrhangú zárhangok: m, n, ny 2. Réshangok Réshangok: v-f, z-sz, zs-s, j, h Oldalsó réshang: l

A képzés módja szerint: 3. Zár-rés hangok: dz-c, dzs-cs, gy-ty 4. Pergőhang: r

A lágyszájpad és a nyelvcsap működése szerint Orrhangok (nazális hangok): m, n, ny Szájhangok (orális hangok)

A BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA

A magánhangzótörvények A hangrend vagy a magánhangzó-harmónia törvénye Az illeszkedés törvénye (a hangrend törvényének kiterjesztése a toldalékokra)

A mássalhangzótörvények 1. Hasonulás a) Részleges hasonulás A zöngésség szerinti részleges hasonulás A képzés helye szerinti részleges hasonulás b) Teljes hasonulás Írásban jelöletlen Írásban jelölt

A mássalhangzótörvények 2. Az összeolvadás 3. A rövidülés 4. A kivetés

A mássalhangzók és a magánhangzók egymásra hatása 1. Igazodás 2. Hiátustörvény

A szupraszegmentális tényezők Hangsúly Hanglejtés Beszédtempó Ritmus Szünet Junktúra Hangerő Hangszínezet