Vallások és civilizációk 2. Előadás A társadalmi evolúció menete

A kulturális evolúció lényege A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi egységei (mémek) vannak, Örököljük, és átörökítjük, a másolással és tanulással, A kultúra mutációja = a mémek változása, rendszeresen hoz létre változásokat, Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd használhatóságuktól függően használjuk és tovább adjuk, vagy elfeledjük, A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget befolyásoló A kultúra evolúciója = a közösség mintaösszetétele változik, és új konstrukciók jönnek létre

A kulturális evolúció mechanizmusai Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban többnyire tudatos. Keresik, várják, és terjesztik) Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás, formális tanulási folyamat) Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a találmánya „elvándorol” és másutt is használni kezdik – könyvnyomtatás, vagy a fényképezés) Memetikai sodródás (a kis populációkban a véletlenszerű változások hatása megnő – pl. az elvándoroltak) Memetikai „szex” (kultúrák találkozása és egymást megtermékenyítő hatása)

A Pangloss szindróma Pangloss jelszava = Ez a világ, minden lehetséges világ legjobbika. Ezt a nézetet figurázta ki Voltaire Az evolúció az adott körülmények között leghatékonyabb megoldásokat választja ki. Az evolúciós adaptációk – a biológiában és a társdalomben is – ennek alapján a tökéletesek kell legyenek. Ugyanakkor a környezet változásával ami adaptív volt, az mal-adaptívvá, ami nem adaptív az adaptívvá válhat

A környezet szerepe az evolúcióban A környezet vet fel problémákat, és ítéli meg, hogy jól oldottuk-e meg. A környezet szisztematikus nyomása tereli az organizmusokat bizonyos megoldások (adaptációk) felé. A biológiai evolúció világában szelekciós nyomás létezik (pl. meleg, hideg, víz, szárazság), amely meghatározott megoldások (szervek, vagy viselkedés) irányába nyomja az organizmusokat. A kultúra világában az evolúciós nyomás többnyire a már létrehozott kulturális konstrukciók következménye (pl. demográfiai robbanás, vagy kereskedelem), és a környezet változása újabb konstrukciók felé vezeti a közösségeket A kultúra világában a mutáció többnyire nem véletlen. Keresik a megoldást (kísérlet, elmélet, próbálkozás)

Az emberszabásúak „kultúrája” Eszköz-készítés és eszköz-használat Kultúra-szerű hagyományok Az altruizmus és a szolidaritás elemei Territorialitás, és a csoportok közötti vetélkedés A másod-rendű intencionalitás jelei A csoportos nevelés jelei (collective breeeding)

Az ember kialakulásának fordulópontjai

Koponya-méret:cm³ 1400 1200 1000 700 500 300 200 ma 5 millió 4 millió 3 millió 2 millió 1 millió Holloway et al. Annual Review Anthropoloy. 2006? 10. oldal A másik …..

MacLean, P. D. (1990): A „három-agy” modell A 2. „emelet”: a főemlős lény agya Az 1. „emelet”: Az emlős (rágcsáló) agy A „földszint”: A hüllő agy

A félelem-érzet létrejöttének kettős útja Joseph LeDoux: The emotional brain Racionális mérlegelés a prefrontális cortex „Magas út” Lassú, de a helyzethez jobban illeszkedő, és mérlegelő Érzelmi ingerek a thalamusban Amygdala „Alacsony út” Gyors, és „ösztönszerű”, de gyakran hibázik Stimulus Érzelmi válasz Racionális válasz

Mitől függ, hogy a „postázó” hova küldi a levelet? 1. Veszélyesség: a helyzet fenyegető volta, a kockázat súlyossága, vagy csupán enyhébb aggodalomra okot adó jellege, 2. Sürgősség: a jelzés azonnali választ, sürgős beavatkozást és akciót igényel, vagy az azonnali reakció halasztható, van idő a megfontolásra és a mérlegelésre, 3. Bizonytalanság: A jelzés ismeretlen, és szokatlan jelenségre utal,, vagy szokásos, már előfordult, és ismert jelenségre tájékoztat, 4. A módszer rendelkezésre állása: döntéshez a módszer ismert és kipróbált, 5. Az érintettség: a fenyegetés és a kockázat közvetlenül érinti a személyt és családját, vagy csupán a nagyobb, fontosnak tekintett, de távolabbi és diffúzabb közösséget életére hat. 6. Fontosság, és visszavonhatóság: A döntés kihat az egész életre, és visszavonhatatlan, vagy nem fontos, és visszavonható

Az élőlények: evolúciósan programozott lények Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat módosíthatja. A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák) A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat a kultúra fogalmaiként vagy kulturális intézményekben rögzítődik. Az „újraprogramozás”, a tanulás, vagy a fogalmi rendszer változásán keresztül és/vagy új intézmények „barkácsolása” útján vezet a viselkedés megváltozásához.

„Ki vagy mi” a programozó? A meghatározódás szintje: Sok minden meghatározódik a gének által Sok mindent a környezet határoz meg. A valóságban a kettő együtt meghatározó, és elválaszthatatlanok. (kicsit úgy, mint a téglalap területe) A meghatározódás jellege: 1. Dinamikus: nem egy gén, hanem a gén-hálózat együtt, 2. Visszacsatolt: a gén befolyásolja a környezetet, a környezet befolyásolja a genetikai adottságot, 3. Folyamatos: a fogantatástól, a felnövekedésig („fetal-programming” és később is), 4. Komplex: a gének és a társadalmi környezet kölcsönhatása átfedik egymást és összefonódnak.

A majom-ember átalakulás jellemzője Az átalakulás folytonos, de a különbség minőségi. Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben megmutatkozó jellemző, és ehhez kapcsolható időpont, amely meghatározható volna határ-pontként. A legtöbb, a társadalom fejlődése szempontjából lényeges intézménynek és konstrukciónak megvan a gyökere. Így a „állam”, a „politika”, a „tulajdon”, az „eszköz-készítés”, a kommunikáció, a „hagyományok”, és a pro-szociális értékek „előképei” azonosíthatók. A környezet kihívásai „vezérelték” az emberszabásúak egy csoportját kulturális válaszokat adni a kihívásokra.

Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség (nóvum) Az emberré válás 2.5 millió 1.5-1 millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 200-150 ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia Szimbolikus Forradalom 120-80 ezer 60-40 ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

Az emberré válás „forradalmai” Emberré válás – ez még a humán-etológia korszaka Modern ember – EAK – és az evolúciós pszichológia- korszaka Szimbolikus – a kulturális evolúció fontossá válik (itt jelenik meg a beszéd) Neolit - (itt jelenik meg a kultúra a maga teljességében + egyenlőtlenség, hatalom, hierarchikus közösség) Intézményi forradalom - (itt jelenik meg az állam, és minden + írás, és egyre fejlettebb fogalmi gondolkodás)

A viselkedés hierarchikus szabályozó-rendszerének szintjei 1. Az emberré válás szintje = reflexszerű, „kattan-indít” reakció 2. A modern ember kialakulásának szintje = „ráérez” a megoldásra, és ösztönszerűen cselekszik, (+ némi mérlegelés) 3. A szimbolikus forradalom szintje = felismeri a társadalom által kidolgozott jelzést, azonosítja az értelmét, és viselkedését ehhez alakítja, 4. A neolit forradalom szintje = a tapasztalatok, és az ősöktől tanult szabályok alapján létrehozott szabályoknak megfelelően mérlegel, és viselkedik, 5. Az intézményi forradalom szintje = a körülményeket elemzi, az tudomány modelljeit alkalmazza, információt gyűjt, körültekintően mérlegel és a következményekkel számol.

Az ember Matrjoska modellje Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje A mentális modulok szintje A humán etológia szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy

Mit jelent a „kattan-indít” reakció? Ez egy etológiai viselkedési program, amelyet még az állati múltból örököltünk, Egy un. kulcs-inger váltja ki, és megállíthatatlanul végighalad a programon A pillanatnyi körülményekre kevéssé tekintettel, de gyorsan működik A faj hosszú idő alatt felhalmozódott, és sikeresnek bizonyult tapasztalatát rögzíti genetikailag, és/vagy a kezdeti tapasztalatok által megformáltan.

A modern ember születésének forradalma Az egyenletesen növekvő agyméret 200 ezer évvel ezelőtt eléri maximális (1400 cm²) méretét és stabilizálódik Létrejönnek az EP mentális moduljai Felértékelődik a csoport (a növekvő fejméret miatt életképtelenül születünk, energia-igényes, és fontos a tapasztalat elsajátítása) Kezd kiformálódni az etnocentizmus, Fejlődik az eszköz-használat és készítés, Az agyméret stabilizálódása miatt a kultúra kifejlesztése irányában fejlődünk tovább

A modern ember forradalma - az evolúciós adaptáció környezete A kiváltott magatartás minták Kis, 20-30 fős csoportok, ellenséges környezetben Etnocentrikus szindróma Vadászat-gyűjtögetés, egymásra utaltság Elvárjuk a kölcsönösséget, Követjük a tekintélyt Állandó vándorlás Szolidaritást magasra értékeljük Folyamatos fenyegetettség, a környezetnek való kiszolgáltatottság Idegen környezetben szorongunk, és agresszívek leszünk Sok éhezés Szeretjük a cukrot és a húst Az emlékezet által megőrzött ismeretnek nagy értéke Az öregek szerepe nagyon fontos

Mit jelent a „mentális modul” szint? Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett – körülményei által felvetett problémákra kialakított viselkedési formák, Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei, A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk, Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és rendre meghatározott választ generál

Mit is jelent a preferencia? Bateson kísérletében az irodában dolgozók önkéntes alapon fizettek az elfogyasztott tejért. A fizetés mértéke a melléket ábrán látható összefüggést követett: attól függően, hogy milyen képet (virágot vagy figyelő szemeket) helyeztek el a szobában eltérő módon alakult a „befizetett” pénz mennyisége

A szimbolikus forradalom szakasza 135-100 ezer között megjelennek az első szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok, gyöngyök, és festés), Kiterjedten használni kezdik a tüzet az élelem, és a tárgyak elkészítéséhez, 60 ezertől szobrocskák, barlangi festés, ruházat, ékszerek – egyéni és a közösségi identitás jelzésére, Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nők között (vadászó, gyűjtögető közösségek) Megjelenik 90-50 ezer között kifejlett beszéd Megnő az átlag-életkor, kialakul a „nagyszülők” nemzedéke – fontos szerepük az ismeret átadásában Megnő a közösség mérete (40-ről, 80-ra), de még nem tudják „kezelni”: a csoportok rendre szétválnak, és megkezdik a föld benépesítését (80-40 ezer között meghódítják az 5 kontinenst)

A szimbolikus forradalom mágikus kultúrája Megjelennek a vallás első jelei: hit a természetfeletti lényekben, az őket befolyásoló rituálék kialakítása (mágia), és vallásos élmény megszerzése Temetkezés és az élet fordulópontjainak megünneplése Lassan kialakuló társadalmi különbségek, amely azonban még egyéni tulajdonságokhoz kapcsolódik A beszéd segítségével átadott szabályok, és szerepek, Megjelenik a norma, amely a társadalmi szabályokat előírja A környezet megtelik a kultúra elemeivel, és az jellemző lesz a közösségre Egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció

Mit jelent a „szimbolikus szabály” szintje? A naggyá nőtt – és mérlegelésre is képes - agy már nem biológiai jelek után kutat, hanem szimbólumokat keres, amikor azt kell eldönteni ki legyen a házastárs, a főnök, kit szeress és kitől óvakodj, Szimbólumok tájékoztatnak arról, kik a barátok, ki a főnök, kinek mi a csoportban a szerepe, kitől kell óvakodni, A szimbólumok segítenek eligazodni az életben, de ezeket már meg kell tanulni, használatuk során mérlegelni és értékelni kell, Ezeket az információkat részben szóban, a nyelv segítségével adják tovább, és a szimbólumokhoz narratívák tartoznak (Pl. eredet mítosz, vagy varázslás)

A neolit forradalom szakasza A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza (25-18 ezer között) A földművelésre (állattenyésztésre) való áttérés 14-12 között indul meg, de időben eltolódva 10 egymástól független térségben megy végbe, A közösség mérete 200-400-ra nő, letelepülés, Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszerű az összehangolás kulturális eszközei (rituálék, szabályok, hierarchia, hatalom, a vallás kezdetei) A környezetben „idegen” közösségek léteznek, közösen kell használni eszközöket, A közösségeken belül egyenlőtlenségek, hatalmi szerkezet, és a kulturális univerzáliák kiépülése

Mit jelent a „kulturális elemek” szintje? A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált mémek, A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák fokozatosan kezdenek szétválnak erkölccsé, és törvénnyé, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra-sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb.

A kulturális univerzálék modellje A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi mémjei, és mém-komplexumai, amelyek „kifeszítik” a társadalmat. Az antropológusok öt csoportját különböztetik meg: 1. Termelés 2. Reprodukció (család, rokonsági viszonyok, szexuális szokások) 3. Családi gazdaság 4. Politikai-gazdasági viszonyok (döntés-hozatal, tulajdon, 5. Viselkedési szuperstruktúra (szimbólumok, mítoszok, vallások, tabuk, normák stb.)

Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Temetkezési rituálék Tulajdon és tulajdon jog Álomfejtés Sport Személynevek Tisztaság elmélet Szexuális tilalmak Boldogság-elképzelések Törvények, normák Uralmi forma Testdíszek Pubertás kori szokások Büntető-szankciók Státus-differenciálás Szerszám készítés Tűzgyújtás Szülészet Család Vallási rituálék Rokonsági csoport Demográfia Zene Partner szerzés Tánc A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat. Díszítő-művészet Ünnepek Életkor mint rendező elv Orvoslás Etika Viccek Öröklési szabályok Etikett Vendégszeretet Munkamegosztás Gyógyítási hiedelmek Étkezési idők Nyelv Művelődés Kereskedelem Játékok Incestus tabu Mágia Naptár Folklór Látogatások Köszöntés formák Főzés Higiénia Jövendőmondás Kozmológia Gesztusok Lakás formák Gyász Hit a természetfeletti lényekben Mitológia

A letelepülés evolúciósan adaptív környezete A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro-szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség A genetikai, és norma alapú pro-szocialitás elégtelen Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

A lehetséges javak átalakulása a letelepedés után Csökkenti-e mások fogyasztása a közöset? A levonhatóság csekély A levonhatóság nagy Nehéz a kizárás Könnyű-e másokat kizárni a fogyasztásból? COMMON-POOL JAVAK KÖZÖS JAVAK Könnyű a kizárás VÁMOLHATÓ JAVAK MAGÁN JAVAK

A viselkedés szabályozása a letelepedés után Az ösztönzés/kényszerítés jellege Társadalmi és hatalmi nyomás Gazdasági érdek Intézmény A TÖRVÉNY ÉS A HATALOM PIAC Az ösztönző megtestesítője Egyén ERKÖLCS ÉS SZOKÁSOK EGYÉNEK SZERZŐDÉSEI

Az intézményi forradalom A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze, és azokat utak, kereskedelmi kapcsolatok, és hatalmi viszonyok kezdik összekötni), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, politika, szervezetek, stb.). A társadalmak szellemi újratermelés önálló és főállású „értelmiségi” csoportra hárul, A gondolkodás világában is megjelennek az összetett intézmények (vallás, ideológia, tudomány, művészetek)

Mik is az intézmények? Az intézmények: szabályok, szerepek, rítusok, és ösztönzők – rendszerszerűen alkalmazott jutalmak, és büntetések - viszonyok, szellemi alkotások (mítoszok, és elméletek) emberek, építmények és tárgyak együttesei. Legfontosabb típusai: az állam, a magántulajdon, a piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, a politika, a szervezetek (hadsereg, termelés szervezetei), Ettől kezdve életünk az intézmények keretei között zajlik. Születésünket megelőzően, és halálunk után is intézmények vesznek körül A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg, egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a siker vagy a kudarc az intézmények hatékonyságától függ

Mit jelent az „intézményi” szint? Az intézmények a korábban létrejött kultúra-elemekből „barkácsolt”, konkrét adaptív funkciót betöltő rendszerek, amelyek alapvetően formálják a viselkedést Szerepek, szimbólumok, szabályok, a kultúra anyagi és szellemi elemeiből felépülő, viselkedést irányító rendszerei, Ekkortól életünk ezen intézmények keretei között zajlik: állam, politika, ideológia, vallás, hatalom, piac stb. Ezek a környezetet stabillá és kiszámíthatóvá teszik, Működésük ráépül a korábbi szintekre, de itt már az egyén mérlegel, amikor az intézményi hatást tekintetbe veszi A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg, egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a siker vagy a kudarc az intézmények hatékonyságától függ

A civilizációk keletkezése Időszámításunk előtt 4000-2500 között került sor a világtörténelem sorsdöntő eseményeire: létrejöttek az első városok. A 2. mezőgazdasági forradalom, az intenzív mezőgazdaság - az itatás és az öntözés általánossá válik – lehetővé tette a népesség nagyarányú növekedését. Ezzel együtt, részben ennek hatására a társadalmak rétegződtek, A városok nemcsak méreteiket tekintve voltak nagyok, hanem bonyolult szerkezetűek is voltak. 2500 körül Mezopotámiában, Egyiptomban, és az Indus völgyében, majd Kínában jönnek létre az első városi civilizációk.

Az Oaxaca völgybeli és a Hawaii fejlődés lépései Oaxaca völgybeli modell A Hawaii fejlődés modell 1. Ad-hoc ünnepek Letelepült életmód 2. Kukorica-termesztés Egyszerű templom 3. Letelepedés, egyenlőtlenség Kiemelkedő elit 4. Szervezett ünnepek Adóztatás és kényszer-munka 5. „Férfiak háza” Öröklődő hatalom 6. Bekerített falú, Hatalmi terjeszkedés 7. Öröklődő hatalmi elit Nagyobb templom 8. Hatalmi terjeszkedés Állam 9. Templom Rituális kontroll a termelésen 10. Állam Központi templom 11. Kalendárium

A civilizáció – legfontosabb összetevői Új technológiák, pl. fazekasság, vagy fémművesség kialakulása A művészetek, és az írás kifejlődése. Összetett társadalmi intézmények létrejötte, szervezett vallás és oktatás, szemben más társadalmak kevésbé kialakult hagyományaival. Fejlett mezőgazdasági technikák a földművelésben, állati erő alkalmazása, öntözés, csatornázás, és emiatt magas hozamok. A népességnek egyre növekvő része – akik nem az élelemszerzésnek szenteli idejét - más foglalatosságra szakosodik, kereskedelem, kézműipar, és szellemi tevékenységek. A gazdasági vállalkozások összetett formáinak kifejlődése, a kereskedelem kiszélesedése, a pénzhasználat és a piac létrejötte. A birtokolt javak nagyobb arányú felhalmozódása. Városok kialakulása. Társadalmi hierarchia – amely osztályokra tagolt - kialakulása. Ez általában állam alapú társadalom, amelyben az uralkodói csoportot hivatalnoki réteg támogatja. A politikai hatalom a városokban összpontosul, és a legfontosabb döntések, illetve vagyoni javak intézményes birtoklási joga az uralkodói csoport kezébe kerül.

A „városi forradalom” Eltérő időpontokban, de egymástól függetlenül több helyen létrejön. Sok egyedi jellemzővel, de bizonyos közös minta szerint szerveződik. A civilizációk olyan helyen jönnek létre, ahol lehetőség nyílik elegendő élelem megtermelésére, vagy beszerzésére, ezáltal pedig viszonylag kis helyen összezsúfolt nagyszámú ember élelmezésére, illetve olyan nem élelemszerzésre irányuló tevékenységek támogatására, amelyet elsősorban a papok, uralkodók, kereskedők, és kézművesek végeztek. A világ hat „őscivilizációja” (amelyek egymástól függetlenül jöttek létre) Mezopotámia, Egyiptom, Indus völgye, Kína, Közép-Amerika, és Peru ) alapvetően az intenzív mezőgazdasági termeléstől függöttek.