Infravörös spektroszkópiai analitikai módszerek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Advertisements

Műszeres kémiai analitikai módszerek és alkalmazásaik
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Készítette: Fehértói Judit (Z0S8CG)
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Színképek csoportosítása (ismétlés)
Molekula-tulajdonságok
Szilárd anyagok elektronszerkezete
Műszeres analitika vegyipari területre
Hullámoptika.
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldolgozás tudománya)
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldologozás tudománya)
A spektrométerek működése, tulajdonságai Fizikai kémia II. előadás 8. rész dr. Berkesi Ottó.
Spektroszkópiáról általában és a statisztikus termodinamika alapjai
Műszeres analitika vegyipari területre
Hősugárzás.
Hősugárzás Radványi Mihály.
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
11. évfolyam Rezgések összegzése
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
Elektromágneses színkép
FT-IR spektroszkópia Kovács Attila
Tételjegyzék a 2006/7 tanév tavaszi félévére 1.Gerjesztett állapotok keletkezése és dezaktiválódása – a Jablonski diagramm. 2.Fontosabb vizsgálati módszerek.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
6.5 Infravörös színképek.
5. OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA A két tömegpontból álló harmónikus oszcillátor.
15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Röntgenanalitikai módszerek
HS-GC-MS Hámornik Gábor Koványi Bence Simó Zsófia Szabó Eszter
FT-IR spektroszkópia Kovács Attila
Lézerspektroszkópia Előadók: Kubinyi Miklós Grofcsik András
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
1 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
Adatnyerés a)Térkép b)Helyi megfigyelések c)Digitális adatbázis d)Analóg táblázatok, jelentések e)Távérzékelés.
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
Auger és fotoelektron spektrumok –az inelasztikus háttér modellezése Egri Sándor Debreceni Egyetem, Kísérleti Fizika Tanszék ATOMKI.
Elektrongerjesztési (UV-látható) spektroszkópia
Készítette: Páncsics Nikolett Témavezetők: dr. Gergely Gréta Lukács István Endre Nagy Áron.
Spektrofotometria november 13..
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Optomechatronika II. Vékonyrétegek - bevonatok
UV -látható spektroszkópia.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Színképfajták Dóra Ottó 12.c.
Műszeres analitika vegyipari területre
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
A FONTOSABB MÓDSZEREK:
Nagyfeloldású Mikroszkópia Dr. Szabó István 12. Raman spektroszkópia TÁMOP C-12/1/KONV projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel.
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
CO2 érzékelők Lőkkös Norbert (FFRQJL).
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Válogatott fejezetek az anyagvizsgálatok területéről
Molekula-spektroszkópiai módszerek
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Analitikai Kémiai Rendszer
DEe >> DEvib >> DErot
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
Félvezető fizikai alapok
Előadás másolata:

Infravörös spektroszkópiai analitikai módszerek Kémiai elemzések (min. és menny.) általános módszere: Jelképző folyamat keresése M(inta) + R(eagens)  (kölcsönhatás, reakció)  M(inta)’ + R(eagens)’  változás(ok) mérése … Analitikai Jel: J = f (ci), J = f (c), J = f (c) Reagens: anyag (reaktáns) avagy elektromágneses (EMS) hullám. Infravörös spektroszkópiai analitikai módszerek: Infravörös-sugárzás lehet-e reagens? R=IR és/vagy R’=IR’, ha l, n állandó; R’ =R±DR, ha l, n nem állandó, és éppen DR=IR” esik az IR-tartományba (Raman-spektroszkópia) 0.lépés: Minőségi azonosítás, megbizonyosodás az adott komponens jelenlétéről 1.lépés: Kalibrációs görbe: J = f (ci, ismert) kimérése 2.lépés: Mérés és visszakövetkeztetés (a kalibrációs görbe inverz használata) ci = f-1(J) , az inverz-függvényképzés akkor és csak akkor lehetséges, ha a kalibrációs görbe szigorúan monoton függvénye a koncentráció(k)nak.

Fourier transzformációs infravörös spektroszkópia (FTIR) IR-tartományok: közeli IR (NIR, kombinációk+felhangok): 12820 - 4000cm-1 (780 nm-2,5 mm) analitikai IR (karakterisztikus rezgések) : 4000 - 400 cm-1 (2,5 – 25 mm) távoli IR (FIR, rácsrezgések): 400 - 40 cm-1 (25 – 250 mm) Kölcsönhatások: elnyelés, tükröződés, diffúz reflexió/szóródás, törés, teljes visszaverődés, áteresztés Spektrum: x = hullámszám (wave number) n = 1/l ill. =n/c (cm-1) (vele egyenesen arányos fotonenergia E=hn=h /l= hcn és a frekvencia n), és fordítottan arányos a hullámhossz l) y = transzmittancia: T = I/I0 (T%=T x 100 (%)) abszorbancia: A = - lg T [közvetlenül intenzitás (sugárforrásé, mintáé, referenciáé) közvetve moláris abszorpciós tényező e] ~ T(%) ~ ῦ CHCl3 A (-) ῦ

Rezgések, rezgések gerjesztése és az IR-elnyelési sávok Kovalens kötésű egységekké (molekulákká, összetett ionokká) összekapcsolódva – harmónikus rezgőmozgásokat végezve: pontszerű testek (mi) – atomok (Mi g/mol) ki rugóállandójú rugókkal összekötve (kovalens kötés erősség, rendűség), Hook-tv. A kovalens egységek rezgési saját (v. normál)frekvenciái, és azok száma 3N-6, ill. 3N-5 (lineáris molekulák esetén), ha N atom van az egységben. Normálrezgés (minden atom azonos frekvenciával fázisban/szinkronban rezeg)  ugyanilyen frekvenciájú fotonnal gerjeszthető magasabb energiaszintre, nagyobb amplitudóra  Elnyelési sávok a spektrumban Kötések, funkciós csoportok karakterisztikus rezgései, ha a bizonyos kötés mentén ezen rezgés amplitudójához képest a többi kötés amplitudója elhanyagolhatóan kicsiny (kétatomos-modellszerű), vagy a rezgés egyébként jellegzetes képet mutat és jellegzetesen jól behatárolható, típusosnak tekinthető hullámszám-tartományban jelentkezik (egyébként ujjlenyomat tartománybelinek tekintjük a ca.1500-1000 cm-1 alatti rezgéseket): jellegzetes vegyérték- v. kötésnyújtási) rezgés, n nagyobb hullámszámúak) jellegzetes deformációs. vagyis kötésszög változási rezgések, pl. síkban (kaszáló, ollózó), ill. síkra merőlegesen (bólogató, torziós), d kisebb hullámszám Anharmonicitás  kísérő sávok; egyidejűleg ,ill. némely kvantáltan nagyobb energiával bekövetkező gerjesztések  felhangok, kombinációs sávok: alaprezgések többszörösei, kombinációi; szimmetria okokból eltűnő, többszörös, vagy degenerált rezgések; Sávintenzitás: átmeneti/gerjesztési valószínűségtől, a rezgés során bekövetkező dipólusmomentum változástól függ. Karbonil n(C=O) sávok általában intenzívek!

IR spektroszkópia alkalmazásai Minőségi analízis: azonosítás, elemzés minden vegyületnek, még a kristályos polimorf módosulatoknak is, (eltérő kristályszimmetriák, kristálytani pozíciók, kristályrácsbeli környezetek/erőtérek miatt) kissé más az IR spektruma: pl. CaCO3 Szerkezetmegállapítás, -megerősítés: a funkciós csoportok jellemző sávjai (csoportrezgések) alapján Mennyiségi analízis Lambert-Beer törvény alapján: csúcsmagasság (abszorbancia): A = e l c, ahol c, az adott komponens koncentrációja, l, az optikai fényút, e, az adott komponens moláris abszorpciós együtthatója sávterület (integrált abszorpbancia) felhasználásával: aragonit kalcit

FT-IR spektrométer (alapja a Michelson-féle interferométer) Fényforrás: Globár izzó (SiC), Nernst izzó (Zr-, Y-, és Er-oxidok keveréke), Cr-Ni tekercs Diafragmák (rések): B-stop, J-stop Fényosztó: vékony Ge-, Si-, vagy polietilén tereftalát film megfelelő hordozón Detektor: piroelektromos (deutero-triglicerinszulfát, DTGS); fotovezető cella (HgCdTe2, MCT (N2(l)) Számítógép, plotter, színes nyomtató He-Ne lézer

A Fourier-transzformációs (FT) mérés előnyei Számítógéppel vezérelt mérés, inferogramok gyors felvétele/ digitális gyors FT-transzformáció/ spektrumgyűjtés/raktározás; spektrum-összevetés Gyors mérés: egy interferogram/spektrum kész 1-2 s alatt (vö. 1h!) Kimutatás/mérés alsó határai (LLD,LLM): N-szeres spektrumakkumulációval (Signal/Noise=jel/zajszórás=) =N-szeres javulás! Felbontás: 4- 0.001 cm-1-ig Számítógépes spektrumértékelés: Nagyítás/zoom/transzmittancia határok Alapvonal-kijelölés/korrekció Spektrumok összerajzolása/összevetése Sávterület integrálás /meghatározás Átlapoló sávok felbontása - görbeillesztéssel: - (dekonvolúcióval)

Méréstechnikák I. Szilárd fázis: Gyengített teljes reflexió (ATR) Mintaelőkészítéssel: transzmissziós üzemmódban pasztilla (KBr, CsI, polietilén) Nujolos (ásványolaj)szuszpenzió Filmként/rétegként átvilágítva Mintaelőkészítés nélkül: reflexiós technikák, mikroszkóp, ATR Gyengített teljes reflexió (ATR) Diffúz reflexió (DRIFT)

Méréstechnikák II. Folyadékfázis Gázfázis: film két ablak között (0.005-0.01 mm): tiszta folyadékok folyadékcella (0.02-1.0 mm): oldatok ! Oldószerelnyelés ! ATR (gyengített teljes reflexió) módszer: vizes oldatok, tiszta folyadékok (ZnSe vagy gyémánt kristállyal) kis optikai úthossz: oldószersávok nem zavarnak ! kisebb érzékenység ! Gázfázis: gázcella: 10 cm - 300 m, tükörrendszerrel hosszabbítva a fényutat

Differencia spektroszkópia Nagy jelentőségű többkomponensű minták esetében. Kritérium: komponensek nem léphetnek kölcsönhatásba egymással, mert akkor elcsúsznak a sávok Kis intenzitás: rossz jel/zaj viszony a különbségspektrumban (Régi készülékek: hullámszámskála stabilitás) Pasztillás technika esetében gondos mintaelőkészítés szükséges: inhomogenitásokon szóródás – spektrumban változnak az intenzitásarányok Christiansen effektus sávtorzító hatása többfázisú mintáknál

Műanyagipar Szerkezeti tulajdonságok (végcsoportok, láncelágazások, konfiguráció, konformáció) Szennyezők, adalékanyagok, monomer maradékok azonosítása és mennyiségének meghatározása Technológiai folyamatok nyomonkövetése (vulkanizálás, polimerizálás, degradálás) Külső tényezők (nyomás, hőmérséklet, sugárzás, kifáradás, időjárási viszonyok) hatásának vizsgálata

Textilipari alkalmazások komponensek minőségi és mennyiségi analízise ATR: felület ill. belső összetétel vizsgálata Vizsgálandó komponensek kioldása: oldat mérése: vigyázat oldószerelnyelés ! bepárlási maradék mérése pasztillában ill. Nujolos szuszpenzióban ATR kristály felületén filmképzés

PVC adalékok vizsgálata különbség spektroszkópiával Ütésálló PVC Adalék: fumársav észter + butadién Referencia sávok a kivonáshoz: 600 cm-1-nél Különbség spektrum: kb. 25% többlet az A(!) mintában

Félvezetőipar I. Si felületi B-P-szilikát bevonatának ellenőrzése B- és P-szilikátok rezgései az 1300-1500 cm-1 tartományban Átlapoló sávok: pontos mennyiségi analízishez sávfelbontás kell

Félvezetőipar II. Si oxid és karbidszennyezettségének meghatározása Különbség spektroszkópia szükséges Oxid sávja 1100 cm-1-nél: jól felismerhető, értékelhető Karbid sávja 610 cm-1-nél: csak a különbségspektrumban jelenik meg