Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

A SZIVÁRVÁNY.
Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Optikai kábel.
Középiskolai Fizikatanári Ankét – Kaposvár, 2009 Kolláth Zoltán (MTA KTM CsKI, MCSE)
MUNKA, ENERGIA.
PowerPoint animációk Hálózatok fizikai rétege
LED fotobiológia Schanda János és Csuti Péter Pannon Egyetem
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Vízminőségi jellemzők
Szennyezőanyagok légköri terjedése Gauss típusú füstfáklya-modell
Műszeres analitika vegyipari területre
Hullámoptika.
Készítette: Heinczinger Zorán 14/B
Az anyag belső szerkezete
Élelmiszeripari műveletek
Kolloidok, felületek Kolloid rendszerek:
Optikai szálak Nagy Szilvia.
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
KOLLOID OLDATOK.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
Készítette Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Ülepítés A folyadéktól eltérő sűrűségű szilárd, vagy folyadékcseppek a gravitáció hatására leülepednek, vagy a felszínre úsznak. Az ülepedési sebesség:
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
A határfelületi jelenségek szerepe a kolloid diszperziók viselkedésében, kinetikai stabilitásában A fáziskolloidok termodinamikailag nem stabilak, csak.
17. RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
A kolloid részecskék kölcsönhatásai, kinetikai stabilitás
15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben
FELÜLETI HÁRTYÁK (oldhatatlan monomolekulás filmek) Amfipatikus molekulákból létesül -Vízben való oldhatóság csekély -Terítés víz-levegő határfelületen.
A mikrofázisok közötti taszító és vonzó kölcsönhatások: DLVO-elmélet
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Lézerspektroszkópia Előadók: Kubinyi Miklós Grofcsik András
Kalmár Dániel DP51IG Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
A duál-polarimetrikus mérések alapelve, a paraméterek meteorológiai alkalmazása Horváth Gyula, Nagy József Meteorológiai Tudományos Napok 2004 november.
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
Hőtan.
A fénysugár eltérülése
A hang terjedése.
A talaj pórustere aggregátumokon belüli aggregátomok közötti hézagok hézagok összessége összeköttetésben vannak egymással mérete folytonosan változik.
Raman spektroszkópia hn0 hn0 hn0 hn0 hn0 hn0 hnS hnAS
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
A dinamika alapjai III. fejezet
FÉNY ÉS ELEKTROMOSSÁG.
Miért veszélyes a lézerfény a szemre?
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Egyenes vonalú mozgások
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Légköri hatások a műholdas távérzékelésben, reflektív tartomány Nem minden fény éri el a felszínt És nem minden visszaverődő éri el a műszert. Extinkció.
A problémakör vázlatosan:
Műszeres analitika vegyipari területre
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
TÁMOP /1-2F Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam Illóolajok minőségét jellemző fizikai és kémiai mutatószámok és.
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
100-as szög méreteinek gyakorisága (n = 100) db mm Gyakoriság grafikon (adott méretű esetek db.)
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Áramlástani alapok évfolyam
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Közönséges (a) és lineárisan poláros (b) fény (Niggli P. után)
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
Hőtan.
Előadás másolata:

Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben Módszerek Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben Centrifugálás (tájékoztatásul) Diffúzió mérése (tájékoztatásul) Ozmózisnyomás mérése

Fényszórás Isz I0 I Látható fény csak akkor szóródik, ha a rendszer optikailag inhomogén, és az eltérő törésmutatójú helyek kiterjedése kolloidális méretű. τ: zavarossági koefficiens (turbiditás) d: rétegvastagság Ha nincs abszorbancia és reflexió: Méret növekedésével az oldalirányokban kilépő fény mennyisége először nő, majd csökken: belső interferencia + makroszkopikus reflexió

Rayleigh-szórás: mikrofázisokra Fényszórást leíró modellek osztályozásának alapja: Részecske mérete Részecske és a közeg törésmutatójának különbsége Törésmutató különbség oka Rayleigh-szórás: mikrofázisokra méret (átmérő) < 0,1 λ, a törésmutatók különbsége nagy, amely a fázishatároknál jelentkezik (Rayleigh-tartomány) II. Debye-szórás: makromolekulás oldatokra méret < 0,1 λ, a törésmutatók különbsége kicsi (koncentráció fluktuációk miatt, Debye-tartomány) III. Mie-szórás: durvább mikrofázisokra (néhány 100 nm-es részecskék)

“l” a szórócentrum és a megfigyelő távolsága Rayleigh-szórás (egyetlen részecskére) pontszerű fényforrás és a közeg kontinuum A szórt fény intenzitása: Lord Rayleigh (1842-1919) V2 (r6) 1/ λ 4 n = nr / nk “l” a szórócentrum és a megfigyelő távolsága Szórás csak akkor, ha van törésmutató különbség A szóródás a részecske térfogatával négyzetesen nő Az szórt fény intenzitása (és polarizáltsága!) irányfüggő (SUGÁRTEST) A kisebb hullámhosszú fénysugarak jobban szóródnak (ég színe) Levegő: I=I0/e d=100 km Sűrűség fluktuáció miatt!

Sugártest Isz I0 I I0 Isz Vertikálisan polarizált 0° 0° Polarizálatlan Polarizálatlan 0° 0° Eredő intenzitás Isz Horizontálisan polarizált 90° Teljes polarizáció 90°–os irányban

MÉRETMEGHATÁROZÁSRA TÚL ÉRZÉKENY, inkább koncentráció meghatározásra alkalmas A: állandó V: egyetlen részecske térfogata Több részecskére: db/cm3 Ha nincs valós abszorbancia, akkor a turbiditás helyett látszólagos abszorbanciát (Ab) is mérhetünk, amelyből a turbiditás számítható (Ab = τ/2,3).

Turbiditás arányos a koncentrációval és fordítottan arányos dπ/dρ-val: Tájékoztatásul Debye-szórás: makromolekulák moltömegének meghatározása Turbiditás arányos a koncentrációval és fordítottan arányos dπ/dρ-val: H= f( λ, a közeg törésmutatója és az oldat törésmutatójának inkrementuma); konstans; ρ: tömegkoncentráció (kg/m3); π: ozmózis nyomás Ideális esetben:

Azaz ρ 0 M meghatározható (tömegátlag) Tájékoztatásul Nem ideális: B: meredekség (második viriál együttható) Azaz ρ 0 M meghatározható (tömegátlag) A gyakorlatban nem turbiditást mérnek, hanem szórt fény intenzitást (90°-nál), melyből meghatározzák a redukált szórás intenzitást.

K: rendszerre jellemző optikai állandó Tájékoztatásul A gyakorlatban nem turbiditást mérnek, hanem szórt fény intenzitást (90°-nál), melyből meghatározzák a redukált szórás intenzitást. l: detektor távolsága a v szórótérfogattól K: rendszerre jellemző optikai állandó Nagyobb molekulákra (0,1-1 λ) a mennyiséget 0°-os szögre is extrapolálni kell (Zimm-diagram) a sugártest torzulása miatt

Tájékoztatásul Mie-szórás esetén a sugártest torzul, bonyolult összefüggések alapján, de pontosan lehet méretet meghatározni

Hogyan mérjük? Cella: termosztálva, IM folyadékkal töltve

Sztatikus fényszórás Dinamikus fényszórás Diszperziókra: 400 nm - 2000 nm (és a Debye-tartományban makromolekulákra) Egy adott irányba szórt intenzitás időátlagát mérjük A szórás függ a részecskék méretétől és alakjától. Nagyobb koncentrációknál belső szórás, nagy részecskeméreteknél részecskén belüli interferencia Dinamikus fényszórás 5 nm - 5 μm A szórt fény intenzitásában bekövetkező fluktuációkat mérjük. A fluktuációk a részecskék Brown-mozgásából származnak. Lézer Doppler effektus, adott frekvenciával modulálva egy lézersugarat a részecske elmozdulása következtében fáziseltolódás: jel Tulajdonképpen diffúziós együttható eloszlást mérünk Méreteloszlás számítása

o o Stationary particles Moving particles Laser beam with a given frequency o Change in frequency: Doppler effect Stationary particles Moving particles (determined at Imax/2) o Photon correlation spectroscopy (PCS) or quasi-elastic light scattering (QELS)