Asszociációs (micellás) kolloidok (vizes rendszerek)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az abszorpció Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok,
Advertisements

Fluid-fluid határfelületek, a felületi feszültség
 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Oldatok témakör.
Az “sejt gépei” az enzimek
Wilhelmy- és Langmuir-típusú filmmérlegek
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Homogén rendszerek- ELEGYEK- OLDATOK
Zsírsavak Növényi/állati eredetű zsírok/olajok fő alkotórészét képező karbonsavak Szénlánca: hosszabb nyílt láncú el nem ágazó telített.
Lipidek – zsírszerű anyagok
KOMPLEX CUKORRENDSZEREK
,,Az élet forrása”.
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Aszociációs kolloidok, micellaképződés
A Molekularács A környezetünkben lévő anyagok nagy része molekulákból épül fel. 1 részük szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Megfelelő hőmérsékleten.
A HIDROGÉN.
KOLLOID OLDATOK.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
Készítette Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
BIOKÉMIAI ALAPOK.
Abszorpció Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok,
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A sejtmembrán és sajátoságai
Szappanok és mosószerek tisztító hatása
A határfelületi jelenségek szerepe a kolloid diszperziók viselkedésében, kinetikai stabilitásában A fáziskolloidok termodinamikailag nem stabilak, csak.
Asszociációs (micellás) kolloidok (vizes rendszerek)
FELÜLETI HÁRTYÁK (oldhatatlan monomolekulás filmek) Amfipatikus molekulákból létesül -Vízben való oldhatóság csekély -Terítés víz-levegő határfelületen.
(Mikrokalorimetria) q: immerziós hő
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM SB 2001 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
A többlet lehet pozitív és negatív is!!!
Géntechnikák Laboratórium
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM BSc 2007 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
A lipidek.
A víz.
Koaguláció. Kolloid részecske és elektrosztatikus mezője Nyírási sík (shear plane): ezen belül a víz a részecskével együtt mozog Zéta-potenciál: a nyírási.
Koaguláció.
Oldószermodellek a kvantumkémiában A kémiai reakciók legnagyobb része oldószerben játszódik le (jelentőség) 1. Az oldószermodellek elve 2.
7. Folyadékok és elegyek.
Halmazállapot-változások
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az oldatok.
A sejtalkotók I..
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
KOLLOID OLDATOK.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Anyagi rendszerek leírása, oldatok összetétele II. Szerkesztette:dr. Kalmár Éva és Dr. Kormányos.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
A fehérjék biológiai jelentősége, felépítése, tulajdonságai Amiláz molekula három dimenziós ábrája.
Halmazállapot-változások
Kölcsönhatás, oldatok, mólsúlymeghatározás Vázlat
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Szervetlen vegyületek
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
Wilhelmy- és Langmuir-típusú filmmérlegek
Fizikai kémia I. az 1/13. GL és VL osztály részére
A folyadékállapot.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
OLDATOK.
Folyadék halmazállapot
Híg oldatok tulajdonságai
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

Asszociációs (micellás) kolloidok (vizes rendszerek) A micellát alkotó molekulák felépítése: apoláris (―) + poláris (●) molekularész térben elkülönülve (amfipatikus v. amfifil molekula) Vizes oldatokban Termodinamikailag stabil kolloid rendszer; dinamikus egyensúly.

Asszociációs (micellás) kolloidok c.m.c. vagy CM: kritikus micellaképződési koncentráció Vizes oldatokban

Micella képző anyagok Tween Dodecil-betain Gemini-tenzidek (szimmetrikus felépítésűek)

Anionos gemini tenzidek S. K. Hait and S. P. Moulik: Gemini surfactants: A distinct class of self-assembling molecules, CURRENT SCIENCE, 82, (9) 1101,,2002

Természetes felületaktív anyagok Lecitin (tojássárgája, majonéz) Epesav Koleszterin Zsírok emulgeálása

A felületaktív anyagok jellemzése: HLB-szám A hidrofil-lipofil karakter (a molekula polaritásának) jellemzése a HLB-számmal HLB-szám 20 A vízben való oldhatóság nő (Dirk Schmaljohan nyomán) Eredetileg nemionos tenzidekre: 0 – 20, később ionosakra is: 0 - 40

A felületaktív anyagok jellemzése: HLB-szám Számítható a molekulát felépítő csoportok HLB-számából. A poláris csoportok száma (+), az apoláris csoportoké (-) előjelű. CSOPORTOK HLB-szám Poláris csoportok (hidrofil) COO- Na+ 19,1 Észter 2,4 Hidroxil 1,9 Hidroxil (szorbitán) 0,5 Apoláris csoportok (hidrofób) CH, CH2, CH3, =CH - 0,475

Előfordulhat, hogy olyan HLB-számú tenzidre van szükség, amely megfelelő formában nem áll rendelkezésre. Ilyenkor egyszerű keverési szabály alkalmazásával megkísérelhető annak “előállítása” A és B tenzidek megfelelő arányban történő összekeverésével:

A micellaképződés oka : 1) Molekuláris kölcsönhatások : 2) Konfigurációs entrópia 1) Entalpia változás: a felszabaduló vízmolekulák erős H-kötéseket alakítanak ki Az apoláris láncok kölcsönhatása elhanyagolható (gyenge diszperziós vonzás). 2) Esetenként endoterm a micellaképződés: entrópia kontroll! Nő a konfigurációs entrópia micellaképződés során: az apoláris láncok konformációs állapotainak száma nagyobb a micella belsejében. Az egyedi molekulák apoláris láncait mintegy kifeszíti a vízburok! A kritikus micellaképződési koncentráció értelmezése: tömeghatás törvénye, fázisszeparációs modell

A kritikus micellaképződési koncentráció jelentősen függ a molekula polaritásától, valamint szerkezetétől, az ionerősségtől, egyes adalékanyagoktól és a hőmérséklettől: A cmc-t csökkentik: Az apoláris lánc hosszának növekedése A fejcsoport polaritásának csökkenése (a nemionos tenzidek cmc-je egy nagyságrenddel is kisebb lehet!) Idegen anyagok (pl. elektrolit, alkohol) jelenléte Ionerősség növekedése (különösen ionos tenzidek esetén: árnyékoló hatás, nemionos tenzideknél kisózó hatás) A hőmérséklet komplex módon hat: 1. „Szétziláló˝ hatás 2. oldhatóságot befolyásoló hatás (ebben van különbség az ionos és nemionos tenzidek között!) Míg az ionos tenzidek oldhatósága a hőmérséklet növelésével szerény mértékben nő (Krafft-jelenség), addig a nemionos tenzideké csökken (felhősödési jelenség)

Krafft-jelenség, Krafft-hőmérséklet (ionos tenzidekre jellemző) A jelenség: a felületaktív anyag oldhatósága drasztikusan megnő egy bizonyos hőmérséklet felett (Krafft-hőmérséklet, ill. tartomány). A Krafft-hőmérséklet alatt az oldott anyag mennyisége nem elegendő a micellaképződéshez. Az oldhatóság azonban fokozatosan nő az ionos fejcsoportok hidratálhatóságának növekedése miatt. A Krafft-hőmérsékleten a rendszer eléri a cmc-t, ezért az oldhatóság drasztikusan megnő. A micellák oldhatósága jelentősen nagyobb, mint az egyedi molekuláké! Na-alkil-szulfátok Krafft-hőmérséklete a C-atom szám növekedésével nő:

Felhősödési jelenség, felhősödési hőmérséklet (nemionos tenzidekre jellemző) A jelenség: elegendően tömény, nemionos tenzidek vizes oldata a hőmérséklet növelésével egy bizonyos, szűk hőmérséklet tartományban (felhősödési hőmérséklet) befelhősödik (opalizál, ill. zavaros lesz). A jelenség teljesen reverzibilis és jellemző a tenzid felépítésére, szerkezetére. A kereskedelmi termékeken a HLB-szám mellett a másik jellemző paraméter a felhősödési hőmérséklet. Ok: a nemionos tenzidek oldhatósága csökken a hőmérséklet növelésével (a polietilén-oxid láncok hidratálhatósága csökken). Nagymicellák keletkeznek, amelyek jelentősen szórják a fényt. Szolubilizáció (micellában való oldás) Vízben nem vagy alig oldódó anyagok (pl. szalicilsav) micellákat tartalmazó rendszerekben oldatba vihetők. A micella apoláris belseje apoláris oldószerként viselkedik, “bekebelezi” a vízben oldhatatlan anyagokat. Jelentősége: mosás, gyógyszerformálás

Hengeres és lemezes micellák (folyadék kristályok) A micellák típusai Kis- és nagymicellák A kismicellák (gömb alakúak) a cmc környezetében keletkeznek, míg a nagymicellák jóval nagyobb tenzid koncentrációknál. Nagymicellák Hengeres és lemezes micellák (folyadék kristályok) Egyéb molekuláris asszociátumok: vezikulák, liposzómák, biológiai membránok

Egyéb molekuláris asszociátumok: vezikulák, liposzómák, biológiai membránok víz víz Egy- és többlamellás vezikula, ill. liposzóma Lipid molekulákból Mint gyógyszer-hordozók jelentősek. Víz- és olaj-oldható anyagokat is hordozhatnak. Fokozatos hatóanyag leadás is biztosítható.

A sejtmembrán modellje

Nemvizes közegű asszociátumok Víznyomok jelenléte a nemvizes közegben elősegíti a reverz micella keletkezését. H2O

Nanorészecskék előállítása redukcióval Mikroemulzióban, fordított micellában (nanoreaktorok) Nemvizes közegben pl. oktán, víz, butanol, CTAB, FeCl3, NaBH4 Fe nanorészecskék VÍZ