2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926)
Matematikai fogalmak
Az operátor
Az operátor Függvény: mennyiséget rendel mennyiséghez. Az operátor (általánosan): egyik halmaz elemeit rendeli egy másik halmaz elemeihez. Függvényoperátor: függvények halmazának elemeit rendeli egy másik függvényhalmaz elemeihez. (függvényt rendel függvényhez.) A kvantummechanikában a függvényoperátorokat nevezzük röviden operátoroknak.
Az operátorok jele: Független változók, amelyek az operátorban és az egymáshoz rendelt függvényekben is szerepelnek „kalap”
Például
Például Alkalmazzuk a fenti operátort!
Például Alkalmazzuk a fenti operátort! Eredmény:
Alkalmazzuk az operátort másik függvényre!
Alkalmazzuk az operátort másik függvényre! Eredmény:
Alkalmazzuk az operátort egy harmadik függvényre!
Alkalmazzuk az operátort egy harmadik függvényre! Eredmény:
Nézzünk egy többváltozós operátort is!
Nézzünk egy többváltozós operátort is! Alkalmazzuk az f(x,y) = x2y2 függvényre!
Nézzünk egy többváltozós operátort is! Alkalmazzuk az f(x,y) = x2y2 függvényre! Eredmény:
Operátor sajátérték-egyenlete
Operátor sajátérték-egyenlete változóit együtt röviden -val jelöljük Például helyett csak sajátfüggvény A sajátérték-egyenlet megoldása C sajátérték (konstans)
Sajátérték-egyenlet: a ()-en az operátor által kijelölt műveletet végrehajtva visszakapjuk a () függvényt a C konstanssal szorozva
A sajátérték-egyenlet megoldásai: 0(), 1(), 2(), sajátfüggvények és a rendre hozzájuk tartozó C0, C1, C2 sajátértékek
A sajátérték-egyenlet megoldásai: 0(), 1(), 2(), sajátfüggvények és a rendre hozzájuk tartozó C0, C1, C2 sajátértékek Másképp fogalmazva: A 0() - C0, 1() - C1, 2() - C2 sajátfüggvény - sajátérték párok
Példa sajátérték-egyenletre operátor sajátérték-egyenlete
Példa sajátérték-egyenletre operátor sajátérték-egyenlete Megoldások:
Példa sajátérték-egyenletre operátor sajátérték-egyenlete Megoldások: f0(x) = ex, C0 = 1
Példa sajátérték-egyenletre operátor sajátérték-egyenlete Megoldások: f0(x) = ex, C0 = 1 f1(x) = e2x, C1 = 2
Komplex számok Tartalmazzák az i imaginárius egységet Jelölésük: a + ib valós rész képzetes rész
Komplex szám abszolút értéke Komplex szám konjugáltja a + ib konjugáltja a - ib Komplex szám abszolút értéke |a + bi|2 = (a + ib) (a - ib)
Komplex szám konjugáltja a + ib konjugáltja a - ib Komplex szám abszolút értéke |a + bi|2 = (a + ib) (a - ib) = = a2 + iab - iab + b2 = a2 + b2 Mindig valós!
Komplex függvények F(x,y) = V(x,y) + iW(x,y) alakban felírható függvények Két valós függvényt tartalmaznak: V(x,y) és W(x,y)
Teljes analógia a valós számokkal!
A komplex függvény konjugáltja komplex konjugált Jele: fölül vonás
A komplex függvény abszolút értéke Jelöljük a változókat -val! A függvény és komplex konjugáltjának szorzata az abszolút érték négyzete. Valós függvény!
A kvantummechanika axiómái 1. axióma. Alapmennyiségek 2. axióma. Sajátérték-egyenlet 3. axióma. Állapotfüggvény 4. axióma. Időbeli folyamatok 5. axióma. Várható érték 6. axióma. Hullámfüggvény előjele (l. atomok elektronszerkezete)
1. axióma Alapmennyiségek.
A fizikai mennyiségek: • Természeti állandók (fénysebesség vákuumban, elektron töltése, elektron tömege ) •• Alapmennyiségek (távolság, idő, tömeg, töltés, hőmérséklet, fényerősség) ••• Leszármaztatott mennyiségek
vagy 3 dimenziós térben 3 távolság (x,y,z) A klasszikus mechanika alapmennyiségei: Távolság (d) vagy 3 dimenziós térben 3 távolság (x,y,z) helyvektor Idő (t) Tömeg (m) A többi mennyiséget ezekből származtatjuk le!
A kvantummechanika alapmennyiségei: Távolság (d) / Helyvektor Idő (t) Tömeg (m) Töltés (q) Impulzus ( )
Távolság (d) / Helyvektor Az x,y,z helykoordináták és az helyvektor jelentése ugyanaz, mint a klasszikus fizikában.
Idő (t) Az idő jelentése ugyanaz, mint a klasszikus fizikában.
Tömeg (m) Az elemi részecskék (elektron, proton, neutron) tömege természeti állandó (me, mp, mn), a többieké ezek összege. Pl.: m(23Na mag) = 11mp + 12mn A tömeg a kvantummechanikában konstans! (Nem függ a többi fizikai mennyiségtől!)
Töltés (q) A mikrorendszerek mozgásában alapvető szerepe van a töltésnek. Ezért a kvantummechanika mennyiségei között szerepel a töltés. Az elemi részecskék töltése is természeti állandó, az elektroné -e, a protoné +e, a neutroné 0. A többi részecskéé ezek összegeként adódik. A töltés is konstans a kvantummechanikában!
Impulzus ( ) A kvantummechanikában az impulzus is alapmennyiség. Az impulzus, és a vele összefüggésben álló rendszerek kvantáltak. Az impulzus különleges definíciója az eszköz ahhoz, hogy a kvantált fizikai mennyiségeket megfogalmazzuk.
Az impulzus a klasszikus mechanikában Vektor! másik neve: lendület
Az impulzus a kvantum- mechanikában Az impulzus 3 komponensének operátorok felelnek meg:
Az impulzus a kvantum- mechanikában Az impulzus 3 komponensének operátorok felelnek meg: ; ; .
Az impulzus a kvantum- mechanikában Az impulzus 3 komponensének operátorok felelnek meg: ; ; . (Planck-állandó)
Tömör formában: , nabla vektor ahol
A többi kvantummechanikai mennyiséget úgy állítjuk elő, hogy a klasszikus mechanikában használatos kifejezésekbe behelyettesítjük a fenti módon értelmezett alapmennyiségeket.
Példa: Energia, Hamilton-függvény Klasszikus mechanika: T: kinetikus E V: pot. E
Előkészület a kvantummechanikára: T összefügg az impulzussal! V csak a helykoordináták függvénye, ezek a mennyiségek nem változnak a kvantummechanikában. V = V(x,y,z)
Kvantummechanika: Az 1.axióma szerint:
skalárszorzat
A Hamilton-operátor (egy részecskére)
Példa Impulzusmomentum Klasszikus mechanika Kvantummechanika
2. axióma Sajátérték-egyenlet
Az 1. axióma szerint a kvantált fizikai mennyiségekhez operátorokat rendelünk. Ilyenek: impulzus (alapmennyiség) kinetikus energia teljes mechanikai energia impulzus momentum Hogyan kapjuk meg ezen mennyiségek lehetséges értékeit?
2. axióma Egy kvantált mennyiségnek, amelynek az operátora a lehetséges értékeit az operátor sajátérték-egyenletéből számított C = C0, C1, C2 ... sajátértékek adják meg. Megjegyzés: Az egyenletet megoldva megkapjuk az egyes sajátértékekhez tartozó () = 0(), 1(), 2()... sajátfüggvényeket is
Példa Energia: A Hamilton-operátor sajátértékei A sajátérték-egyenlet a Schrödinger-egyenlet: , ahol kin. E. pot. E.
Megjegyzés: a kvantumkémiai irodalomban minden helykoordinátáktól függő fizikai mennyiséget operátorként tüntetnek fel. Olyanokat is, amelyek nem kapcsolódnak az impulzushoz, és így nem is kvantáltak. Pl.: Potenciális energia Dipólusmomentum
Az m tömegű részecske Schrödinger-egyenlete
3. axióma Állapotfüggvények
3. axióma Az N számú részecskéből álló rendszer állapotát a állapotfüggvény jellemzi.
x1,y1,z1 1. részecske helykoordinátái … xN,yN,zN N. részecske helykoordinátái t idő
megjegyzés: röviden
Az állapotfüggvény alkalmazása: A részecskék eloszlását számítjuk ki belőle, egy adott térrészre integrálva:
A 3. axióma tagadást is tartalmaz: Nem lehet pontosan megadni, hogy a kvantummechanikai rendszer részecskéi egy adott pillanatban hol tartózkodnak, csak valószínűségeket lehet megadni! A klasszikus mechanikában a részecskék pályája számítható!
4. axióma Időbeli folyamatok
4. axióma „Időtől függő Schrödinger-egyenlet” Összekapcsolja az időben változó rendszer állapotfüggvényét és Hamilton-operátorát
Az időben állandó (stacionárius) rendszerre ebből az egyenletből levezethető, hogy állapotfüggvénye megegyezik a Hamilton-operátor sajátfüggvényével!
5. axióma Várható érték
Vannak olyan kvantált mennyiségek, amelyek sajátfüggvényei megegyeznek a Hamilton-operátoréval, azaz 0, 1, 2,… állapotfüggvényekkel, és vannak, amelyeké nem egyezik meg.
Ha közösek a sajátfüggvények, akkor a rendszer 0, 1, 2,… állapotfüggvényekkel jellemzett állapotaiban az energia rendre E0, E1, E2,… és a másik kvantált mennyiség értéke rendre C0, C1, C2,….
Ezek az az E-val egyidejűleg mérhető mennyiségek!
Ha nem közösek az állapotfüggvények, (az E-val egyidejűleg nem mérhető mennyiségek), akkor a másik kvantált mennyiség értéke az egyes állapotokban bizonytalan, de várható értéke megadható.
5. axióma Az E-val egyidejűleg nem mérhető mennyiség várható értéke az n-ik állapotban: a Hamilton operátor sajátfgv.-e az n-ik állapotban.
1929: L. W. De Broglie, 1892-1987 1932: W. Heisenberg, 1901-1976 1933: E. Schrödinger, 1887-1961 1933: P. A. M. Dirac, 1902-1984 1945: W. Pauli, 1900-1958