John B. FennKoichi Tanaka The Nobel Prize in Chemistry 2002 "for their development of soft desorption ionisation methods for mass spectrometric analyses.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tömegspektrometria alapjai
Advertisements

Készítette: Bráz Viktória
Galvánelemek és akkumulátorok
Alacsony hatáskeresztmetszetek mérése indirekt eljárásokkal Kiss Gábor Gyula ATOMKI Debrecen.
Elektron hullámtermészete
2010. augusztus 16.Hungarian Teacher Program, CERN1 Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by OTKA MB
SO 2, NO x felbontási hatásfokának vizsgálata korona kisülésben Horváth Miklós – Kiss Endre.
Elektromos alapismeretek
Folyadékok vezetése, elektrolízis, galvánelem, Faraday törvényei
Pozitron annihilációs spektroszkópia
Készítette: Móring Zsófia Vavra Szilvia
Töltött részecske sugárzások spektroszkópiai alkalmazásai
9. Fotoelektron-spektroszkópia
Tömegspektrométer mint folyadékkromatográfiás detektor
Tömegspektroszkópia (MS = mass spectrometry)
Szerkezetvizsgálat I. 2012/13.
Elektrotechnika 7. előadás Dr. Hodossy László 2006.
KOLLOID OLDATOK.
Kapilláris elektroforézis
Többdimenziós kromatográfia
Többdimenziós kromatográfia
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Soros kapcsolás A soros kapcsolás aktív kétpólusok, pl. generátorok, vagy passzív kétpólusok, pl. ellenállások egymás utáni kapcsolása. Zárt áramkörben.
Sugárzás-anyag kölcsönhatások
Dr. Csurgai József Gyorsítók Dr. Csurgai József
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
1 A napszélben áramló pozitív töltésű részecskék energia spektruma.
1 maghéj jelölése: nℓ j A j kvantumszámú héjon 2j+1 nukleon fér el. (Az egy héjon lévő nukleonok m j kvatumszámukban különböznek, m j –j-től + j-ig 2j+1.
14. TÖMEGSPEKTROMETRIA A tömegspektrometria alapjai
14. TÖMEGSPEKTROMETRIA A tömegspektrometria alapjai
TÖMEGSPEKTROSZKÓPIA Az ionizáció során a molekula gerjesztett állapotba kerül, és többlet energiája töredezési folyamatokat eredményez. Kötések felhasadásával.
A tömegspektrometria analitikai és szerkezetvizsgálati alkalmazásai
TÖMEGSPEKTROSZKÓPIA Az ionizáció során a molekula gerjesztett állapotba kerül, és többlet energiája töredezési folyamatokat eredményez. Kötések felhasadásával.
Kémiai baleset egy fővárosi gimnáziumban, öten megsérültek
Atomenergia.
 Selyemfonálra függesztünk egy alumíniumfonálból készített üreges hengert.  A henger nincs elektromosan töltve.  Elektromosan töltött rúddal közelítünk.
Mit tudunk már az anyagok elektromos tulajdonságairól
Hőtan.
ELVÁLASZTÁSTECHNIKA 1.
Többatomos molekulák Csak az atomok aránya adott a molekulán belül
Az anyagok részecskeszerkezete
Villamos tér jelenségei
A betatron Az időben változó mágneses tér zárt elektromos erővonalakat hoz létre. A térben indukált feszültség egy ott levő töltött részecskét (pl. elektront)
A termeszétes radioaktivitás
Alkalmazott kémia Általános-, szervetlen- és szerves kémiai alapismeretek áttekintése után olyan ismeretek nyújtása amelyek a készség és gyakorlat szintjén.
Jean Baptiste Perrin ( )
A dielektromos polarizáció
ELEKTROSZTATIKA 2. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
MALDI TOF TÖMEGSPEKTROMETRIA Az ionforrásMALDIMatrix Assisted Laser Desorption/Ionization Az analizátorTOFTime Of Flight A MALDI TOF tömegspektrométer.
Egyszerű ionok képződése
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Elektron Készítette: Vajda Lajos. Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt.
A MALDI TOF tömegspektrométer felépítése
A kvantum rendszer.
A negyedik halmazállapot: A Plazma halmazállapot
A „tér – idő – test – erő” modell a mechanikában A mechanika elvei Induktiv úton a Maxwell-egyenletekig Áram – mágneses tér Töltés – villamos tér A villamos.
PPKE-ITK I.Házi Feladat Megoldásai Matyi Gábor Október 9.
Az atommag alapvető tulajdonságai
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
Tömegspektrometria (MS) gyakorlat Bevezető előadás: Dr. Balla József
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
14. TÖMEGSPEKTROMETRIA A tömegspektrométerek fő részei. Az egyszeres fókuszálású tömegspektrométer működése Ionizációs módszerek 14.3.
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
Tömegspektrometria Anyagi sajátság: Gáz- vagy gőz állapotú komponens elktronsugárzás hatására bekövetkező specifikus fragmentálódása (töredezése). Jel:
Az elektromágneses indukció
Anyagvizsgálati módszerek
Atomenergia.
Analitikai Kémiai Rendszer
Molekulák A molekulák olyan kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atomot kovalens kötés tart össze. pl.: oxigén: O2; víz: H2O; ammónia: NH3;
Előadás másolata:

John B. FennKoichi Tanaka The Nobel Prize in Chemistry 2002 "for their development of soft desorption ionisation methods for mass spectrometric analyses of biological macromolecules" 14. TÖMEGSPEKTROMETRIA

14.1. A tömegspektrometria alapjai A tömegspektrometria műszerei A tömegspektrometria alakalmazása

14.1. A tömegspektrometria alapjai Izolált, ionizált részecskék tömeg-töltés arányuk szerinti elválasztása Angolul: Mass Spectrometry (MS)

Egyszeres fókuszálású készülék: Az ionokat először elektromos térben gyorsítják, majd mágneses térben elválasztják. A részecske tömege m, elektromos töltése e. U feszültséggel gyorsítjuk.

A kinetikus energia:

Homogén mágneses térbe kerül. (A mágneses indukció iránya merőleges a belépő töltés mozgásának irányára) Lorentz erő: e [As]: az ion töltése (az elemi töltés egyszerese, kétszerese, stb.) v [m/s]: az ion sebessége B [Tesla = N/Am = Vs/m 2 ]: a mágneses indukció

B: merőleges a papír síkjára A mozgás irányára merőleges erő körmozgásra készteti az ionokat (centripetális erő). Jobb-kéz szabály: hüvelykujj az áram irányába a többi kinyújtott ujj a mágneses tér irányába. Tenyerünk így az erő irányába mutat.

Töltött részecskék szétválása mágneses térben

A tömegspektrométer fő részei:

Az ionizáció módszerei a) Elektronütközéses ionizáció (pozitív gyökion) (negatív gyökion) A pozitív gyökionok stabilabbak. A tömegspektrometria csaknem kizárólag pozitív ionok szétválasztásával foglalkozik.

Fragmentáció Az ionok tovább bomlanak párhuzamos és konszekutív reakciókban

b) Kémiai ionizáció: nagy feleslegű reagens gáz (CH 4, NH 3, izobután). Elsősorban a reagens gázok ionizálódnak, ezek ütköznek a vizsgálandó molekulákkal. Főleg MH + ionok keletkeznek. Spektrum egyszerűbb.

c) Szekunder ion tömegspektrometria (SIMS, Secondary Ion Mass Spectrometry) Szilárd mintát Ar + ionokkal vagy O 2 + ionokkal bombáznak. A felületről atomok és ionok lépnek ki. A felület vizsgálatára szolgáló módszer.

d) Bombázás gyors atomokkal (FAB, Fast Atomic Bombardment) Nem illékony mintákra alkalmas. A mintát feloldják (pl. glicerinben). Semleges atomokkal (Ar, Xe) bombázzák Biológiai, gyógyszeripari minták vizsgálata

Detektor: elektronsokszorozó Katód az ionok detektálására érzékeny Nincs ablaka (nagy vákuumban van)

Felbontás: M a vizsgálat ion móltömege,  M az éppen még felbontott két csúcs közötti tömegszámkülönbség Pl. 500-as felbontás esetén az 1000-es és az 1002-es tömegszámú csúcsot külön jelzi, az 1000-es és az 1001-es tömegszámú csúcs egybeolvad.

14.2. A tömegspektrometria műszerei Csoportosítás a tömeganalizátor szerint: a) Egyszeres fókuszálású tömegspektrométer b) Kettős fókuszálású tömegspektrométer c) Kvadrupol tömegspektrométer d) Repülési idő tömegspektrométer

a) Egyszeres fókuszálású tömegspektrométer 14.1.

Spektrum: mágneses tér változtatásával vagy gyorsító feszültség változtatásával Felbontás: 100-tól néhány 1000-ig

b) Kettős fókuszálású tömegspektrométer Az ionok elválasztása két lépésben, elektromos térrel és mágneses térrel Felbontás: néhány tíz ezertől 100 ezerig

Kettős fókuszálású tömegspektrométer 14.2.

c) Kvadrupol tömegspektrométer Négy elektród (párhuzamos fémrudak) Közöttük halad az ionsugár. Két-két szemben lévő elektród mindig azonos potenciálon van. A potenciálnak váltóáramú és egyenáramú komponense is van.

Kvadrupol tömegspektrométer 14.3.

Az elektródok feszültsége az idő függvényében 14.4.

Adott feszültség-amplitúdók esetén egy bizonyos tömegtartományba eső ionok oszcillálnak. Még mielőtt belezuhannának az egyik elektródba, megfordul a polaritás. Így az ionok végigjutnak a rudak közötti üregen és elérik a kilépő rést. Az eltérő m/e-vel rendelkező ionok egyre nagyobb amplitúdóval oszcillálnak, és belezuhannak valamelyik elektródba.

Előnyök: gyors (nem a mágneses teret változtatjuk) m/e lineárisan változik a térerősséggel Felbontás: max 3000

d) Repülési idő tömegspektrométer (TOF: Time Of Flight) Az iongyorsítóban a különböző tömegű (de azonos töltésű) ionok azonos energiára tesznek szert: A nagyobb tömegűek kisebb sebességűek, a kisebb tömegűek nagyobb sebességűek lesznek.

Repülési idő tömegspektrométer Felbontás: néhány száztól néhány ezerig 14.5.

14.3. A tömegspektrometria alkalmazása a) Analitikai alkalmazás b) Szerves molekulák szerkezetvizsgálata c) Fizikai kémiai alkalmazás

a) Analitikai alkalmazás Móltömegek meghatározása Gázkeverékek kvantitatív analízise Nyomelemzés Elemanalízis Gázkromatográfiával kombinált tömegspektrometria (GC-MS) Izotóp-arány mérés

b) Szerves molekulák szerkezetvizsgálata A csúcsok típusai: Molekulacsúcs Fragmens csúcsok M +  A + +B Többszörös töltésű csúcsok Metastabil csúcsok (rövid élettartamú ionok)

Tiofén 14.6.

N-bután 14.7.

N-bután 1) molekulacsúcs m/e = 58-nál viszonylag kis intenzitású 2) m/e = 43-nál van a legvalószínűbb csúcs = 15, tehát egy metil-csoport hasadt le, C 3 H 7 + ionból származik 3) m/e = 59-nél kis csúcs, 13 C illetve 2 H természetes jelenléte miatt (szatelit csúcs) 4) m/e = 29 C 2 H 5 + de C 4 H is. 5) m/e = 25,5 51-es, 2-szeres töltésű ion.

c) Fizikai kémiai felhasználás Ionizációs energia (potenciál) meghatározása Ionizációs potenciál az a minimális energia, amely az ion képződéséhez szükséges. Az ionizáló elektronok energiájának függvényében mérjük az intenzitást.

Ionizációs hatásfok görbe 14.8.

További fizikai-kémiai alkalmazási területek: - Ionok, gyökök képződéshője - Kötési energiák - Reakciókinetikai vizsgálatok