Áruforgalom és gazdálkodás II. Kereskedelem Szakmacsoport Áruforgalom és gazdálkodás II. A készletezés Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

Az áruforgalmi folyamat elemei Kereskedelem Szakmacsoport Az áruforgalmi folyamat elemei  a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása a szállítók kiválasztása az áruk megrendelése az áru átvétele az ellenérték kiegyenlítése

A készletezés Kereskedelem Szakmacsoport  Árubeszerzés: az értékesítéshez szükséges árumennyiség biztosítása.  Árukészlet: a forgalom lebonyolításához szükséges árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos technikai műveletek és gazdálkodási feladatok összessége.

A készletezés technikai műveletei Kereskedelem Szakmacsoport A készletezés technikai műveletei = árutárolás. Milyen műveletekből áll? beérkezett áruk elhelyezése áruk kezelése áruk védelme

A beérkezett áruk elhelyezése Kereskedelem Szakmacsoport Hol? raktárban eladótérben

A beérkezett áruk elhelyezése Kereskedelem Szakmacsoport Hogyan? áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása készletek áttekinthetőek kedvező helykihasználás árumozgatáshoz elegendő hely biztonságos munkakörülmények

A beérkezett áruk elhelyezése Kereskedelem Szakmacsoport Áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása A termékek tulajdonságainak figyelembevételével: elkülönítve (élelmiszer – vegyi áru) hőmérséklet (hús, tejtermék stb.) páratartalom (papír) biztosítása Nem megfelelő tárolás  minőségi károsodás  veszteség (selejt v. árengedmény)

A beérkezett áruk elhelyezése Kereskedelem Szakmacsoport Áttekinthető raktári rend Miért fontos? a kereskedők könnyebben eligazodnak  gyorsabb árukihelyezés (minőségmegőrzési idő!) Hogyan? a csomagolás felirata jól látható

A beérkezett áruk elhelyezése Kereskedelem Szakmacsoport Kedvező helykihasználás Tárolási módok: - tömbtárolás (rakodólap, konténer): azonos, nagy tömegű áruk - soros tárolás (állványok): mély választékú áruk. Minden árucsomag könnyen elérhető. Cél: adott helyen a lehető legtöbb áru áruk elkülönüljenek jó megközelíthetőség

A beérkezett áruk elhelyezése Kereskedelem Szakmacsoport Az árumozgatás zavartalanságának biztosítása Hogyan? árumozgató gépek (kézikocsi, béka, targonca stb.) elférjenek a közlekedési utakon a közlekedési utak ne keresztezzék egymást az áru útja a lehető legrövidebb legyen

A beérkezett áruk elhelyezése Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése Biztonságos munkakörülmények áruk stabil rögzítése biztonságos létra ékszerek használata tilos! csúszásmentes cipő, stb.

Az áruk kezelése gyorsan romló áruk átválogatása Kereskedelem Szakmacsoport Az áruk kezelése gyorsan romló áruk átválogatása eltarthatósági idő figyelemmel kísérése áruk tisztántartása

Az áruk védelme Mi ellen? betörés, lopás, tűz, állati kártevők Kereskedelem Szakmacsoport Mi ellen? betörés, lopás, tűz, állati kártevők Tűzveszélyességi osztályok: A (fokozottan tűz- és robb.vesz.), B (tűz- és robb.vesz.), C (tűzvesz.), D (mérsékelten tűzv.) E (nem tűzv.)  poroltó, no cigi

nagy készlet > optimális > kis készlet A készletgazdálkodás Kereskedelem Szakmacsoport Cél: se több, se kevesebb készletet ne tartsunk annál, mint amennyit a zavartalan forgalom lebonyolítása igényel. = optimális készlet nagy készlet > optimális > kis készlet problémák

Készlettípusok kurrens készletek: keresett, gyorsan értékesíthető Kereskedelem Szakmacsoport kurrens készletek: keresett, gyorsan értékesíthető inkurrens készlet: nehezen eladható, kevésbé keresett

A készletek számbavétele és nyilvántartása Kereskedelem Szakmacsoport A készletek számbavétele és nyilvántartása Mennyiségben és értékben megállapítható időtartamra (átlagkészlet) vagy időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan.

A készletek számbavétele és nyilvántartása Kereskedelem Szakmacsoport A készletek számbavétele és nyilvántartása Mennyiségben és értékben megállapítható időtartamra (átlagkészlet) vagy időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan.

Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Nyitókészlet (NyK): az időszak elején megállapított készletnagyság Zárókészlet (ZK): az időszak végén mért készletnagyság  Ezek átlaga: átlagkészlet (K)

Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

Az átlagkészlet Ha az időszakon belül több időpont készletadatát ismerjük, kronologikus átlagot számítunk  pontosabb eredményhez jutunk

Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, május 1-jén 1.480.000.- Ft, június 1-jén 1.420.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, május 1-jén 1.480.000.- Ft, június 1-jén 1.420.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Áruforgalmi mérleg Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet

A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Az egyenlet átrendezésével kiszámolható: Nyitókészlet: NyK = E + ZK – B Zárókészlet: ZK = NyK + B - E Beszerzés: B = E + ZK – NyK Eladás: E = NyK + B –ZK A mértékegység lehet mennyiség (kg, l, stb.), vagy érték (Ft, €).

A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Pl.: Ha egy élelmiszerboltban március 1-jén 200 kg kristálycukor volt készleten, a hónap folyamán beszereztek 500 kg-ot és értékesítettek 450 kg-ot, akkor a március 30-i zárókészlet: 200 kg + 500 kg – 450 kg = 250 kg

A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból  Értékben: beszerzési ár VAGY eladási ár Pl.: Egy bolt márc. 1-jei készlete étolajból: Vénusz 80 liter Floriol 120 liter Beszerzés: Vénusz 400 liter Floriol 620 liter Értékesítés: Vénusz 440 liter Floriol 600 liter

A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Beszerzési ár: Vénusz 220 Ft/l Floriol 240 Ft/l Eladási ár: Vénusz 248 Ft/l Floriol 268 Ft/l Milyen értékű étolajkészlettel rendelkezik a bolt márc. 31-én beszerzési áron eladási áron?

A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból ZK = NyK + B – E Beszerzési áron: Vénusz (80 l + 400 l – 440 l) x 220 Ft = 40 l x 220 Ft = 8800 Ft Floriol (120 l + 620 l – 600 l) x 240 Ft = 140 l x 240 Ft = 33.600 Ft Összes zárókészlet beszerzési áron: 8800 + 33.600 = 42.400.- Ft

A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Eladási áron: Vénusz 40 l x 248 Ft = 9.920 Ft Floriol 140 l x 268 Ft = 37.520. Ft Összes zárókészlet eladási áron: 9.920 + 37.520 = 47.440.- Ft  Könyv (könyvelés) szerinti érték

A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással Leltározás: a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével  tényleges érték  megállapítható, hogy van-e eltérés a tényleges és a könyv szerinti érték között. - tényleges<könyv szerinti  leltárhiány - tényleges>könyv szerinti  leltártöbblet

A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással A leltározás folyamata: Előkészítés Lebonyolítás A leltáreredmény megállapítása A leltárfelelősség megállapítása A leltárkülönbözetek elszámolása

A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 1. Előkészítés leltározást végző személyek kijelölése határidők kitűzése

A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 2. Lebonyolítás = az áruk megszámolása, mérése (vonalkód-leolvasóval) Leltárfelvételi ív: időpont árucikk megnevezése, azonosító száma (VTSZ), mennyiségi egysége megszámolt / mért mennyiség beszerzési ár / fogyasztói ár leltárérték (mennyiség x ár)

A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással Leltározási jegyzőkönyv: a leltározás kezdetének és befejezésének időpontja a leltározásban résztvevők neve, aláírása a leltározás bizonylatainak sorszáma, neve

A készletek nagyságának megállapítása leltározással 3. A leltáreredmény megállapítása Leltárhiány okai: romlás, lopás, súlyvesztés, gondtalan tárolás. Forgalmazási veszteség: áruk jellegétől, értékesítés módjától, körülményeitől függ. (Magas romlási veszteség pl.: zöldségek, gyorsan romló áruk; önkiszolgáló értékesítésnél magas lopás; eladótér átláthatósága csökkenti a veszteséget) Leltártöbblet okai: vásárlók megkárosítása, nyilvántartás pontatlansága

A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 4. A leltárfelelősség megállapítása A forgalmazási veszteségen felüli részt a leltárhiányért felelős dolgozók kötelesek megtéríteni.

A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 5. A leltárkülönbözetek elszámolása Ha a leltárkészlet eltér a könyv szerinti készlettől, a nyilvántartásokat a tényleges készlet szerinti adatokra kell módosítani.

A készlet és a forgalom összefüggése Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése A készletek forgási sebessége a készletek és a forgalom viszonyát fejezi ki. forgási sebesség fordulatokban: adott időszak forgalma hányszorosa az átlagos készlet értékének = a készletet hányszor kellett pótolni az adott időszak forgalmának lebonyolításához.

A készlet és a forgalom összefüggése Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése forgási sebesség napokban: az átlagkészlet hány napi átlagos forgalomnak felel meg = átlagosan hány nap telik el a készlet beszerzésétől annak értékesítéséig.

A készlet és a forgalom összefüggése Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése K = átlagkészlet n = az időszak napjainak száma. Éves adatoknál 360 nap, havi adatoknál 30 nap. E = forgalom (eladás)