Mit árulnak el ezek az eredmények?

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

A napfogyatkozas Készítete Heinrich Hédi.
ÚJ EMLŐRÁKTÜNETEK.
A környezetszennyezés forrásai
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
Lehetnek számunkra hasznosak a mikrobák?
A légkör összetétele és szerkezete
4 négyzetes kérdés Készen vagy? B A
1-2.óra: Bevezetés a biológiába
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár.
A mosómedve.
Folyók, Hol-tenger és érdekességek
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Az önző gén Richard Dawkins.
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Szintetikus mosószerek Eutrofizáció
Készítette: Bajkó Balázs Hullár Péter
Populációk tájban: Habitat-szelekció és metapopulációk
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
Rosacea.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Hogyan értékelhető a tájváltozás?
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
Az Ökológia biotikus és abiotikus tényezői
Népesség és társulás Az ökológia alapjai.
Környezetértékelési módszerek
A levegőburok anyaga, szerkezete
Készítette: Dalkó Soma 7.a
Miskolci Egyetem Informatikai Intézet Általános Informatikai Tanszé k Pance Miklós Adatstruktúrák, algoritmusok előadásvázlat Miskolc, 2004 Technikai közreműködő:
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
A négy évszak Készitette: Csiki Árpád Tanár: Iftenie Márta Ágnes Iskola:“Constantin Brâncuşi” Technologia Liceum Marosvásárhely, Victor Babes utca 11.
Az üvegházhatás és a savas esők
Matematikai alapok és valószínűségszámítás
1 - korai domináns fajok érzékenyebbek a zavarásra kísérlet megjelölt fajokkal, alacsony ár mellett, amikor erősen ki voltak téve szárazságnak és az ezt.
Tajga.
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
A harasztok törzse.
Eltérő táplálkozású növények
Az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológia
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
Szigyártó Erzsébet XI.B
Versengő társulások Mi történik egy olyan térbeli modellben, ahol sok stratégia létezik? Lokálisan csak a stratégiák kis hányada lehet jelen. => az evolúciós.
Globális fölmelegedés hatásai
A halottak feltámadása és az utolsó ítélet
AZ ÉV ÉLŐLÉNYEI
A leghidegebb mérsékelt öv
Trópusi sivatagok.
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Élőlények kölcsönhatása, élő környezeti tényezők
Szavannák.
Füves puszták.
Üledékes sorozatok tagolás - agyagindikátorok
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Bakteriális megbetegedések
A savas eső következményei
Környezetvédelem.
Készítette: Imre Dominik
Környezetvédelem.
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
TÁPLÁLÉKLÁNCOK ÉS ENERGIAÁRAMLÁS ЛАНЦЮГИ ЖИВЛЕННЯ І ПОТІК ЕНЕРГІЇ Megismerkedhetünk azzal, hogy mik a táplálékláncok, milyen élőlények alkotnak táplálékláncot,
ÖKOLÓGIA.
Zuzmók törzse.
Közösségek jellemzése
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Előadás másolata:

Mit árulnak el ezek az eredmények? 1. az elemzés által felfedett korrelációk valamely környezeti tényezővel specifikus hipotézisek alkotásához segítenek DE: korreláció nem egyenlő ok-okozati összefüggéssel 2. általánosabban: bizonyos környezeti tényező-együttes hatása alatt prediktálható közösség fordul elő

Ordináció, vízi gerinctelenek, Dél-Anglia patakok újra: specifikus környezeti tényező-együttes mellett prediktálható a közösség ha ismerem a pH  prediktálható a gerinctelen fauna ha ismerem a fajokat  prediktálható a pH

Klasszifikáció: az ordinációval ellentétesen azt feltételezi, hogy a közösségek diszkrét entitások/egységek eredmény: hasonló közösség-csoportok, hasonlóan a taxonómiai klasszifikációhoz - hasonló fajösszetételű fajok kerülnek egy csoportba

Határok problémája a közösségökológiában   - lehetnek éles határokkal elválasztható közösségek, ahol a fajok szomszédosak ugyan, de nem „folynak át” egymásba. Ha ilyen létezik is, nagyon ritka és kivételes. Látszólag: szárazföld – víz határvonal szárazföldön: savas és bázikus alapkőzetek legbölcsebb megállapítás: valószínű nincsenek, csak egyes közösségek világosabban meghatározhatóak mint mások...

ökológus jobban teszi ha az átmeneteket vizsgálja egyik közösségből a másikba, mintsem kartográfiai jellegű határvonalakat keresne Frederic Clements (1916): - közösség szuperorganizmus: fajok erősen kötődnek egymáshoz, evolúciós múltjuk során és a jelenben is

Gleason (1926) és mások: individualisztikus elv: koegzisztáló fajok közti kapcsolat egyszerűen a közös igény- és tolerancia hasonlóságok eredménye (és részben a véletlené). közösségek közti határoknak nem kell annyira élesnek lenniük és a faj-együttesek prediktálhatósága is kisebb Jelenlegi nézet: közelebb az individualisztikushoz. Gradiens analízis, ordináció és klasszifikáció azt mutatja, hogy adott hely, főleg fizikai jellegzetességei következtében többé-kevésbé prediktálható faj-együttesekkel rendelkezik. Persze, egy faj ott lehet más csoportban is ahol másak a környezeti tényezők.

sokat és sokan gyötrődtek a határok kérdésével → szinte fiziológiai kényszer határokat definiálni fontos kérdés, de nem alapvető jelentőségű   Közösségökológia: a szerveződés közösségi szintjét tanulmányozza és nem feltétlenül egy időben és térben körülhatárolható egységet

Közösségmintázatok időben: szukcesszió   - a fajok abundanciája nem csak térben, időben is változhat egy faj ott és akkor fordul elő, ahol: (i) képes eljutni az adott helyre (ii) ott megfelelő körülmények és források léteznek (iii) kompetítorok, ragadozók és paraziták nem zárják ki 

Nem: szezonális változások, évek között  hanem: szukcesszió, ami fajok populációinak nem-szezonális, direkcionális és folyamatos kolonizációs és kihalási folyamata egy adott helyen

Degradatív szukcesszió   - rövid idő alatt (hónapok, évek) bármilyen élettelen szerves anyagot (állati vagy növényi tetem, levedlett bőr, ürülék) mikroorganizmusok és lebontók lepnek el rendszerint sorban követik egymást, gyakran az egyik rész elfogyasztása nyitja meg az utat következők előtt = heterotrofikus szukcesszió – mivel heterotróf élőlények vesznek részt benne

Erdei fenyő levelek, gombák

- már a fán kezdődik: Coniosporium az élő levelek 50%-án - augusztusban, mikor a legtöbb levél lehull a levelek 40%-án van Lophodermium, Fusicoccum és Pullularia - több 80% - L (litter) réteg, 6 hónapig, Desmazierella és más fajok, fokozatosan emésztve és lágyítva a szöveteket F1 (fermentation) réteg - támadás belülről is (Desmazierella), kívülről: Sympodiella, Helicoma. 2 év múlva a levelek fizikailag is kezdenek elbomlani, a gombák mellet más támadók: Collembolák, tetvek és Enchytraeidae férgek

- F2 réteg, 7 év múlva: a levelek már nincsenek felismerhető állapotban és a biológiai aktivitás is nagyon lecsökken savas környezet (humusz) - ezek a gombák nem mutatnak antagonisztikus kapcsolatokat, a különböző stádiumok időzítése inkább az anyag állapotától függ. A gombák lágyítják és emésztik, megkönnyítve a detrituszevők behatolását. Valószínű az ezek által fogyasztott táplálék jórészt gombaszövet és nem tűlevél-anyag

Allogenikus szukcesszió   új élőhely jön létre: ha egy elefánt ürít, fáról lehull egy levél, kisemlős elpusztul érdekesebb: szubsztrátum keletkezik, amit zöld növények foglalnak el (→ autotrofikus szukcesszió) vagy más szesszilis szervezetek. Az élőhely ilyen esetekben nem degradálódik és nem tűnik el, csak elfoglalják. Autogenikus szukcesszió: biológiai folyamat eredménye Allogenikus szukcesszió: külső geofizikokémiai erők változása következtében

Fal folyó, Cornwall, Anglia

- azt hogy ez szukcesszió és nem egyszerűen rögzült zonáció, azt a talaj növénymaradványainak elemzése bizonyítja   Mi felelős a szukcesszióért? → elsődlegesen a hordalék lerakódás két biológiai folymat is: Deschampsia füvek és sás (Carex) csomókat növesztenek hangyabolyok azaz szukcesszió egy része lehet autogenikus is; a növényzet felgyorsíthatja a hordaléklerakódást

Autogenikus szukcesszió   - újonnan felszabadult földön, fokozatosan változó abiotikus behatások hiányában primér szukcesszió: nem befolyásolta előző közösség pl. újonnan képződött homokdűnék, lávafolyások, gleccser visszahúzódás szekundér szukcesszió: vegetáció eltávolítódott, de ott van a talaj, a magvak és spórák. pl. fák pusztulása vmilyen betegség, szélvihar, tűz, ledőlés miatt

primér szukcesszió – több száz év kövek a tengerparton – rövidebb, belefér egy ökológus életébe   térképek, korhatározás alapján becsülhető. Északi féltekén még mindig folyik az utolsó jégkorszak utáni rekolonizáció! facilitáció: korai fajok megváltoztathatják a körülményeket ill. forrásokat az élőhelyen, hogy új fajok megjelenését lehetővé tegyék primér szukcesszióban jelentős

Glacier Bay, Alaszka

Szukcesszió folyamata: - csupasz földön először: mohák és sekély gyökerű Dryas fűfajok - füzek (Salix), előbb kisebbek majd bokrosak - éger (Alnus crispus) lép be, 50 év múlva akár 10 m magasak lehetnek - ezt később elárasztja a sitka fenyő (Picea sitchensis) → sűrű vegyes erdő, amibe még belép a kanadai fenyő (Tsuga heterophyla) és T. mertensiana

első kolonizálók: megváltoztatják a talaj összetételét Dryas és éger: légköri nitrogént megkötő szimbionták éger: savasít, pH leesik 8-ról 5-re az 50 év alatt a sitka fenyő ezt a nitrogént használva lepi el a az éger erdőt ahol meggyűl a víz, lapos a talaj: Sphagnum mohák, nagyon savasítják a talajt végső állapot kialakulása a könyezeti feltételektől függ

Tengerpart, Kalifornia – algafajok kolonizációja

- először: zöldalgák (Ulva) - először: zöldalgák (Ulva). Ősszel és télen évelő vörösalga fajok: Gelidium coulteri, Gigartina leptohynchos, Rhodoglossum affine, Gigartina canaliculata 2-3 év múlva G. canaliculata domináns lesz, 60-90%-ban borítja a felületet. Zavarás hiányában ez a majdnem monokultúra megmarad, ellenállva minden más inváziónak inhibíció: - pionír fajok (pl. gleccser esetében) segítették a többi megjelenését - Ulva, ha jelen van gátolja a Gigartina fajok megtelepedését

Kísérlet Ulva eltávolítással:

Ulva: rövid életű, gyorsan nő és szaporodik a közép-szukcessziós vörösalga fajok gátolják a kései stádiumban megjelenő G. canaliculata-t → gyorsaság fontos Ulva: rövid életű, gyorsan nő és szaporodik évelő vörösalgák szezonálisak, lassabban nőnek és távol maradnak mindaddig amíg a pionír zöldalgáknak semmi bajuk nincs 2. előadás