Osztrák Köztársaság © kurtán sándor 2012. Ausztria Államszerkezet: föderáció (9 tagállam) Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gazdaságpolitika alapjai
Advertisements

 nov. 4-én fogadták el  szeptemberében lépett hatályba  Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása  Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért.
A Fortepan fotómúzeum képeiből mazsoláztam.
Pártok és pártrendszerek Magyarországon
Az Európai Unió szervezeti felépítése
Központi bankok kialakulása, hazai fejlődés és hatályos szabályozás
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
Szépművészeti Múzeum 1928 Gellért szálloda.
6. Témakör: A Magyar Köztársaság államszervezete
EU alapismeretek E-Learning.
Diktatórikus rendszerek, II.
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III.
Az Európai Unió és Magyarország
A Fortepan fotómúzeum képeiből mazsoláztam.
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A nácizmus Németországban. ( )
1)A SZÖVETSÉGI ÁLLAMBERENDEZÉS ORSZÁGUNKBAN V.rész A LEGÚJABB KORI HAZAI ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS ÁLLAMISÁG TÖRTÉNETE.
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Forradalmak az első világháború végén – a német forradalom
Földünk a második világháború után
Politológia előadás A Pártrendszerek. Politológia előadás A Pártrendszerek.
A francia kormányzati kohabitáció sajátosságai Működésképtelen rendszer vagy ideális kormányzati szisztéma? Hegedűs Márk Politológia szak 2011 OTDK.
Átalakulás – Az európai zöld pártok és struktúrájuk viszonya a klasszikus bázisdemokratikus elvekhez Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest,
1 intézményes érdekegyeztetés © kurtán sándor 2011 a politikatudomány alapjai
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Politológia 6.előadás Politikai intézmények I. A törvényhozás működése.
Pártok és pártrendszerek
Politikai rendszerek típusai I. Demokráciák és diktatúrák
A hazai iskolai könyvtárak fejlődéstörténete
EU II..
Csáki Zoltán Országos Széchényi Könyvtár Digitális folyóiratok tartalomjegyzékeinek feldolgozása az OSZK-ban (EPAX projekt) NETWORKSHOP 2008.
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
1 Szociális párbeszéd az EU-ban © kurtán sándor 2011.
1 Ph. Schmmiter, G.Lehmbruch és a korporatizmus © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
1 2 érdekérvényesítés érdekegyeztetés az Európai Unióban 2. alapfogalmak © kurtán sándor 2011.
1 Érdekegyeztetés és mediáció az Európai Unióban 4. az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011.
1 Korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban.
1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban munkaadói szervezetek az EU-ban.
1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban munkavállalói szervezetek.
1 szociális párbeszléd magyarországon © kurtán sándor 2010 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
alkotmány – állam- és kormányformák
1 az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011 mediáció és érdekegyeztetés az eu-ban
1 az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Budapest, szeptember A villamos energia közszolgáltatás helyzete és szerepe Magyarországon Fő kérdések, aktualitások 2.
Káli Csaba: Egy gróf az emigrációban. Teleki Béla naplója
Az Európai Unió szervezeti felépítése
AZ EURÓPAI UNIÓ.  AZ EU VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRE MAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓMAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓ.
Készítette:Makra Betti Dátum:
Holland Királyság © kurtán sándor 2012.
Az őszirózsás forradalom
A nemzetiségi statisztika forrásai Lencsés Ákos KSH Könyvtár.
Erdőművelés Tanszék Selmecbánya – Sopron
A magyarországi pártrendszerek változásai a 20. században
Az Európai Unió intézményrendszere
AUSZTRIA VJ. Demokratikus korporatizmus A paritásos Bizottság felépítése Ausztriában Formális döntések Informális döntések Előzetes döntések Közgyűlés.
Bevezetés a jog- és államtudományokba
Az egypártrendszer létrejötte
A kormányzati rendszerek
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Németország közigazgatása
A magyar kormányzati rendszer
Franciaország közigazgatása
A politikai rendszerek tipológiája I.
Előadás másolata:

Osztrák Köztársaság © kurtán sándor 2012

Ausztria Államszerkezet: föderáció (9 tagállam) Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris

Fontosabb történeti dátumok 1918 Az 1.Köztársaság megalakulása 1920 Alkotmány elfogadása 1934 Polgárháborús helyzet 1938 Ausztria Németország része lesz 1945 Ausztria ismét önálló állam (2.Köztársaság) 1955 A négy megszálló hatalom elhagyja az országot 1995 Ausztria belép az EU-ba

Politikatudományi kronológiai tagolás as évek: „osztrák modell” 1980-as évektől: „westernizáció” (Anton Pelinka)

Az „osztrák modell”  Jelentős államosítások a gazdaságban  Szociális partnerség (korporatizmus) (korlátozott kapitalizmus)  Politikai táborok (pillarizáció)  Elitkonszenzus (SPÖ-ÖVP)  Korlátozott politikai versengés (korlátozott demokrácia)

„Westernizáció ”  Privatizáció  Szociális partnerség „kifutó modell” (Emmerich Tálos)  Táborok eróziója  Pártrendszer átalakulása  nagyobb fokú versengés

A 2. köztársaság címere, 1945-

Babenbergerek címere, 14. század

Kiscímer,

Az 1. Köztársaság első címere,

A 1. köztársaság címere,

A rendi állam címere,

A 2. köztársaság címere, 1945-

Az osztrák politikai rendszer alapstruktúrája SZÖVETSÉGI ELNÖK SZÖVETSÉGI TANÁCS (BUNDESRAT) (62 fő) NEMZETI TANÁCS (NATIONALRAT) (183 fő) 6 évre 4 évre TARTOMÁNYI PARLAMENTEK

Szövetségi elnökök, Karl Renner (SPÖ) Theodor Körner (SPÖ) Adolf Schärf (SPÖ) Franz Jonas (SPÖ) Rudolf Kirchschläger (pk.) Kurt Waldheim (ÖVP) Thomas Klestil (ÖVP) Heinz Fischer (SPÖ) 2004-

Kormányok 1. CiklusÉvNoMiniszterelnökPártok száma RENNER I.ÖVPSPÖKPÖ FIGL I.ÖVPSPÖ FIGL II.ÖVPSPÖ FIGL III.ÖVPSPÖ RAAB I.ÖVPSPÖ RAAB II.ÖVPSPÖ RAAB III.ÖVPSPÖ RAAB IV.ÖVPSPÖ GORBACH I.ÖVPSPÖ GORBACH II.ÖVPSPÖ KLAUS I.ÖVPSPÖ KLAUS II.ÖVP KREISKY I.SPÖ KREISKY II.SPÖ KREISKY III.SPÖ1

Kormányok 2. CiklusÉvNoMiniszterelnökPártok száma KREISKY IV.SPÖ SINOWATZ I.SPÖFPÖ VRANITZKY I-SPÖFPÖ VRANITZKY II.SPÖÖVP VRANITZKY III.SPÖÖVP VRANITZKY IV.SPÖÖVP VRANITZKY V.SPÖÖVP KLIMA I.SPÖÖVP SCHÜSSEL I.ÖVPFPÖ SCHÜSSEL II.ÖVPFPÖ(BZÖ) GUSENBAUER I.SPÖÖVP FAYMANNSPÖÖVP2

Kormányzati típusok aránya,  Nagykoalíció: 64 %  Kiskoalíció: 11 %  Egypárti: 26 %

Kormányok - összesítés Parlamenti ciklusok száma Kormányok száma Kancellárok száma

A három „tábor”  szociáldemokrata  keresztényszocialista/keresztény- demokrata  német-nemzeti

A három „tábor” és a pártok 1888: SDAP : SPÖ 1893: CS : VF : ÖVP 1870: DT. BEW. 1920: GVP 1934:  NSDAP 1949: VdU ’57:FPÖ

A pártrendszer 2012-ben SPÖ (1888) ÖVP (1945) FPÖ (1955) Die Grünen (1986) BZÖ (2002)

A 2008-as választás végeredménye Színmagyarázat: fekete ÖVP-többség piros: SPÖ-többség narancs: BZÖ-többség kék: FPÖ-többség

Választási rendszer 1. szint (43 regió) Hagenbach-Bischoff 2. szint (9 tartomány) 4%+Hagenbach-Bischoff 3. szint (1 szövetségi) 4%+d’Hondt

Választási eredmények,

Az ÖVP és az SPÖ együttes parlamenti mandátumaránya,

Az osztrák pártrendszer dinamikája, (Wolfgang C. Müller nyomán) Mérsékelt pluralizmus Mérsékelt pluralizmus Kétpártrendszer Predomináns pártrendszer

Szociális partnerség MUNKAADÓK MUNKAVÁLLALÓK GK MK OSZSZ MéAK KORMÁNY

A szociális partnerek GK: Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer) MK: Mezőgazdasági Kamara (Landwirtschaftskammer) MéAK: Munkások és Alkalmazottak Kamarája (Kammer für Arbeiter und Angestellte) OSZSZ: Osztrák Szakszervezeti Szövetség (Österreichischer Gewerkschaftsbung/ÖGB)

Szociális partnerség : a döntéshozatal szintjei Formális döntés: Tényleges döntés: (informális) Előzetes döntés: Paritásos Bizottság teljes ülése Elnöki előmegbeszélés BérbizottságÁrbizottság Gazdasági és Szociális Ügyek Bizottsága

Az osztrák politikai döntéshozatal két fókuszpontja (Anton Pelinka nyomán) PARLAMENTARIZMUSSZOCIÁLIS PARTNERSÉG pártokSZEREPLŐKérdekszövetségek verseny a szavazatokértJÁTÉKSZABÁLYOKmegegyezés, kompromisszum többségiDÖNTÉSI MÓDSZERkonszenzus kényszer a nyilvánosságra JELLEMZŐ VONÁStendencia az intimitásra törekvés a népszerűség KÖVETKEZMÉNYnépszerűtlenség lehetősége súlypont:nem-gazdasági politikamezők TÁRGYKÖRÖKsúlypont: gazdasági mezők politikamezők

A szociális partnerek és a pártok kapcsolata GK MKOSZSZ MéAK ÖVP SPÖ