Agrárgazdaság és a mai vidék viszonya és mai konfliktusai Dr. Buday-Sántha Attila egyetemi tanár

1. Korunk jellemzője, hogy leértékeli az agrártermelést.  Fejlett világban intenzív agrártechnológiák, élelmiszer bőség  Világ kettészakadt → fizetésképtelen → fizetőképes – túlkínálat – kínálati piac – éles verseny  Kínálati piac következménye – Mezőgazdasági termékek árai csökkennek – Nemzetgazdasági GDP-ben elfoglalt arány csökken EU-15: 1,5 % Mo : 3,2-3,6 % – A foglalkoztatás csökken EU-15 4 % Mo : 4,7 %

2. Korunk jellemzője, hogy az élelmiszer ellátás tucatnyi nemzetközi kereskedelmi szervezet, üzletlánc kezébe került. Magyarország 2007 : 625 ezer termelő → 7 ezer feldolgozó → 12 üzletlánc → Fogyasztó Tőkearány Az agribusiness egyes fázisai 10 legjelentősebb vállalatának nettó árbevétele (Ft) és részesedése szektorának összes árbevételéből (2002) Forrás: Juhász Anikó (szerk.): Piaci erőviszonyok alakulása a belföldi élelmiszerpiac szereplői között. Agrárgazdasági tanulmányok. AKI sz. 38. o.

Következmény : Mezőgazdasági termelői árak elszakadtak Nemzetközi manipuláció Megoldás : Koncentráció – 5 legnagyobb kiskereskedelmi részesedése a fogyasztási cikk forgalomból erősen koncentrált: 80 % felett : Svédország, Írország, Finnország, Dánia, Belgium, Luxemburg 61 – 80 % : Franciaország, Spanyolország, Németország 60 % alatt : Olaszország, Egyesült Királyság, Görögország

Piaci helytállás feltétele: VERSENYKÉPESSÉG  Versenyképesség = hatékonyság 2008 Mo: 1 euro = 82 cent, EU : 1 euro = 70 cent  Versenyképesség feltétele: – Megfelelő termelési méret (Mo magángazdaság : 4 ha; szőlő: 0,4 ha; gyümölcs: 0,6 ha) – Korszerű technológia – Képzett szakember ( 90 % 8 osztály )

 Hamis állítás: Kistermelés versenyképes: Kistermelés sem a tőke sem a technológia sem a szakértelem terén nem versenyképes Kistermelés foglalkoztat: igen, de milyen életszínvonalat biztosít. Nagyüzem foglalkoztatás jobb, mert: – diverzifikálni tudja a termelési szerkezetet – belső vertikumokat – tárolás – feldolgozás, piaci előkészítés – tud kiépíteni.

3. Korunk jellemzője : mezőgazdaság foglalkoztatása csökken. – Feldolgozás a fejlett országokba koncentrálódik és erre épülnek rá a kereskedelmi láncok – Fejlődőkre: a nyersanyag-termelés és legfeljebb az elsődleges feldolgozás marad.

MAGYARORSZÁG HELYZET E  Növényi alapanyagtermelő (búza, kukorica, olajos magvak)  Állattenyésztés – Kertészet – feldolgozás Nyugat-Európában koncentrálódik  Agrárgazdaság nemzetgazdasági szerepe  Agribusiness – stabilizáló 2. Agrárgazdaság vidéki szerepe : – Az adott területhez legszervesebben kapcsolódó gazdasági ágazat – Megfelelő életminőséget és gazdasági hátteret jelentő kultúrtáj fenntartása – Nemzeti keretek között legjobban ellenőrizhető minőségű élelmiszer előállítása – Eredményes működés esetén gazdasági stabilizáló szerepe van

 Mi nem a feladata: vidéki népesség általános foglalkoztatása 3. Mezőgazdaság jövőbeni lehetőségei Feltételei: – Termelés koncentrációjával, technológia fejlesztésével, szervezettségének növelésével a foglalkoztatás fenntartása Ennek lehetősége: – Intenzív kertészet, állattenyésztés – Termőterületek jobb hasznosítás (erdő, víztárolók) – Centralizált vagy helyi energiatermelés – Közbiztonság növelése

4. Nincsenek csodák  Biotermelés  Hungarikumok – mangalica, szürkemarha  Versenyképesség a feltétel : – Magyarország a mezőgazdaság és az élelmiszeripar privatizálásával hihetetlenül hátrányos helyzetbe hozta magát  Az EU-támogatások nincsenek összhangban a magyar helyzettel Nagyobbak a gazdaságok Tőkeerősek Jól felszereltek Integráltak

 5. Mezőgazdaság és a vidék konfliktusai – EMVA – közel 50 % – Vidék infrastrukturális fejlesztése a mezőgazdaság érdeke – A vidéki életforma átalakulása – állattenyésztés kiszorul a településekről