4. Elmefilozófia

Az óra szerkezete Test-elme probléma Ki gondolkodik?

A test-elme probléma test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás sokszoros realizálhatóság A bíróság előtt védekezhetünk-e úgy, hogy nem mi (az elménk - hiteink, vágyaink, indítékaink) okoztuk a kés mozgását, hanem az izomsejtek összehúzódásai, az idegek tüzelései stb. funkcionalizmus

test-elme probléma

A probléma Rendelkezünk testtel és rendelkezünk elmével. A testünk anyagi természetű, és térbeli: kiterjedése van, hozzárendelhető a tér valamely konkrét pontjához. Az elménk szellemi természetű, és nem térbeli: térbeli kiterjedése, térbeli lokalizációja nem megadható. És mégis: szoros korreláció figyelhető meg test és elme között – a mentális változás fizikai változással jár együtt és viszont. Sőt: kauzális kölcsönhatásra utaló jelek figyelhetőek meg – ha fel akarom emelni az üveget (mentális esemény), akkor az üveg, a kezem révén, felemelkedik (fizikai esemény). Korreláció = együttjárás. Agy-elme korrelációs tézis: mentális események minden M típusára, amely megjelenik valamilyen „O” organizmusnak, létezik egy B fajtájú agy-állapot (M neurális korrelátuma) úgy hogy M akkor és csak akkor jelenik meg t időpillanatban O-nak, ha B is megjelenik O-nak t-ben. Vagyis minden, az organizmus számára megjelenő mentális esemény típusnak van egy neurális korrelátuma, amely mind szükségszerű mind elégséges a megjelenéséhez. Tehát minden organizmusra létezik egy elme-agy korreláció halmaz, amely minden egyes mentális eseményt lefed, melyre az organizmus képes. Ezek a korrellációk: Törvény-szerűek: a tény, hogy a fájdalom akkor észlelődik, amikor a megfelelő idegrostok (C-rostok, A-delta-rostok) aktiválódnak egy törvényszerű szabályosság, nem pedig véletlenszerű együtt-megjelenés. Ahol különbség van két tudatos mentális állapot között, ott különbségnek kell lennie a két megfelelő neurális állapot között is: legkisebb mentális változás is valamilyen specifikus agy-állapot-béli változással jár.

A központi probléma: a test-elme viszony Az elmefilozófia klasszikus problémája: a test-elme kettősség. Mi a különbség a testi és a mentális között? Episztemológiai szempontok: Nem-episztemológiai szempontok: direkt, azonnali tudás nem tériség privát, első-személyű hozzáférés racionalitás tévedhetetlenség intencionalitás közvetlenség Mi a testi? – triviális kérdésnek tűnik… Mi a mentális? – nem olyan triviális… direkt (azonnali) tudás: a tudat, hogy fáj a fogad azonnali, nem valamilyen bizonyítékon vagy következtetésen alapul. DE HONNAN TUDOD, HOGY FÁJ? – „csak tudod”: nincs bizonyíték – A „honnan tudod, hogy van egy lyuk a zápfogadban?” kérdés ezzel szemben bizonyítékon keresztüli tudásra utal.NEM CSAK : (Nem ugyanilyen direkt módon tudjuk azt, hogy előttünk a falon egy nagy vörös kör van???) privát, első-személyű hozzáférés: a fogfájásnál csak te vagy ebben a speciális direkt megismerési helyzetben, a piros körnél nem – van egy asszimetria az első és harmadik személyű hozzáférés között a mentálisnál, de nincs ilyen a fizikainál. (csak az aktuális mentálisnál, nem az emlékeknél pl.) tévedhetetlenség: ha azt hiszed, hogy fáj, akkor tényleg fáj; lehetetlen hamis hitekkel bírni saját fájdalmunkról.NEM MINDEN : (Nem minden mentális eseményre igazak ezek: pl. tényleg azt hiszem, hogy … most dühöt vagy féltékenységet érzek? fájdalmat érzek, vagy meleget?) közvetlenség: egy esemény közvetlen, hogy ha amikor az esemény megjelenik akkor szükségszerűen a személy tudja, hogy megjelenik – nincsenek rejtett fájdalmak. NEM CSAK : (Ez nyilván nem igaz a teljes mentálisra, mert az egész „tudattalan” rejtett – ez csak a tudatra igaz.) tévedh. & közvetl. => Az elme átlátszó, de csak egyetlen személynek. NEM MINDEN : (A propriocepció által a testünk fizikai állapotáról szerzünk direkt infókat; ez vajon átlátszó (tévedhetetlen és közvetlen) tudás???) nem-tériség: nem szükségszerű, hogy bármi, ami mentalitással rendelkezik, rendelkezzen fizikai kiterjedéssel is – kontingens tény, hogy így van. A mentálisnak nincs téri kiterjedése. (De: ugyanez igaz az absztrakt objektumokra is! A 16-os számnak sincs kiterjedése…) Intencionalitás: Képesek vagyunk reprezentálni a szituációt, amiben vagyunk. Reprezentációkkal rendelkezünk a környezetünkről, a lehetséges viselkedéseinkről, ezek lehetséges következményeiről. Hiteink, vágyaink valamire vonatkoznak. Mentális állapotaink ezen képességét – a valamire való vonatkozás képességét – nevezzük intencionalitásnak. Racionalitás: Mentális műveleteink általában célirányosak. A külvilág ingereire adott reakcióink se nem véletlenszerűek, se nem reflexszerűek, hanem egy adott cél elérését szolgálják. A cél elérésének érdekében tartalmaik alapján intelligensen manipuláljuk reprezentációinkat – vagyis racionálisan tervezünk. Tudatos tapasztalat: Nem csak reprezentáljuk a külvilágot, és manipuláljuk ezeket a reprezentációinkat, hanem meg is tapasztaljuk őket – tudatos tapasztalataink „milyenségekkel” telítettnek mutatják a reprezentált világról. Vagyis nem csak automatikusan reprezentáljuk a környezetünket, hanem ezzel egyszerre valamilyennek meg is éljük azt. De: mi a közös bennük? Milyen közös tulajdonságok teszik mind a szenzoros kvalitatív állapotokat, mind az intencionális állapotokat mentális jelenségekké? Ez nyitott kérdés…

A központi probléma: a test-elme viszony A mentális tartomány megkülönböztető jegyei: intencionalitás (hitek, vágyak) racionalitás (döntés, tervezés) tudatos tapasztalat (kvalitatív állapotok) Intencionalitás: Képesek vagyunk reprezentálni a szituációt, amiben vagyunk. Reprezentációkkal rendelkezünk a környezetünkről, a lehetséges viselkedéseinkről, ezek lehetséges következményeiről. Hiteink, vágyaink valamire vonatkoznak. Mentális állapotaink ezen képességét – a valamire való vonatkozás képességét – nevezzük intencionalitásnak. Racionalitás: Mentális műveleteink általában célirányosak. A külvilág ingereire adott reakcióink se nem véletlenszerűek, se nem reflexszerűek, hanem egy adott cél elérését szolgálják. A cél elérésének érdekében tartalmaik alapján intelligensen manipuláljuk reprezentációinkat – vagyis racionálisan tervezünk. Tudatos tapasztalat: Nem csak reprezentáljuk a külvilágot, és manipuláljuk ezeket a reprezentációinkat, hanem meg is tapasztaljuk őket – tudatos tapasztalataink „milyenségekkel” telítettnek mutatják a reprezentált világról. Vagyis nem csak automatikusan reprezentáljuk a környezetünket, hanem ezzel egyszerre valamilyennek meg is éljük azt. De: mi a közös bennük? Milyen közös tulajdonságok teszik mind a szenzoros kvalitatív állapotokat, mind az intencionális állapotokat mentális jelenségekké? Ez nyitott kérdés…

A központi probléma: a test-elme viszony Mi a test és az elme viszonya egymással? Mindennapi tapasztalataink két összeegyeztethetetlen csoportja: a mentális tartomány és a fizikai tartomány ellentétes tulajdonságú kölcsönhatásban áll A mentális és a fizikai tartomány ellentétes tulajdonságú: a test jellemzői nem érvényesek az elmére és viszont. Pl.: Descartes szerint a test alapvető tulajdonsága a kiterjedés (vö.: az elmének nincs kiterjedése), míg az elme alapvető tulajdonsága a gondolkodás (vö.: a test nem gondolkodik). A mentális és a fizikai tartomány kölcsönhatásban áll: mindennapi tapasztalat, hogy mentális állapotok okozhatnak fizikai változást és viszont. Mentális→fizikai: annak a gondolatomnak az eredményeképpen, hogy inni szeretnék a teámból, a bögre a számhoz emelkedik. Fizikai→mentális: a méhcsípés fájdalomérzetet okoz.

különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás A test-elme probléma test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus

Megoldás 1: Dualizmus Descartes: szubsztancia dualizmus az elme természete: gondolkodás az anyag természete: térbeli kiterjedés Descartes (szubsztancia dualizmus): „két különböző szubsztanciából állunk – immateriális elméből (lélekből) és materiális testből” Szubsztancia: független létező, tulajdonságokkal bír, kapcsolatokat létesít. (Példa: asztal vs. mosoly) Az alkalmazott ontológia (szókészlet): objektum ami tulajdonságokkal rendelkezik és relációkban vesz részt (tulajdonság + reláció = attribútum)

Megoldás 1: Dualizmus A szubsztancia dualizmus állításai: A világban kétféle egymástól független létező (szubsztancia) van: anyag és elme Az anyag alapvető tulajdonsága a térbeli kiterjedés. Az elme alapvető tulajdonsága a gondolkodás. Az anyag és az elme között kölcsönhatás áll fenn.

Megoldás 1: Dualizmus Kölcsönhatás → interakcionista dualizmus. A heterogenitás problémája: Az elme és az anyag teljesen különböző fajta létezők. Teljesen különböző fajta létezők nem lehetnek hatással egymásra. (3) Tehát az elme és az anyag nem lehet hatással egymásra. Descartes válasza: (2) nem igaz. Ha Descartes fenn akarja tartani azt az állítást, hogy az anyag és az elme kölcsönhat egymással, akkor el kell ismernie, hogy különböző fajta létezők hatással lehetnek egymásra.

különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás kauzális kölcsönhatás A test-elme probléma test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus kauzális kölcsönhatás

Probléma: Kauzális kölcsönhatás Erzsébet, pfalzi hercegnő:

Probléma: Kauzális kölcsönhatás Erzsébet, pfalzi hercegnő: Az elmének nincs kiterjedése. Az anyag mozgását csak kiterjedéssel rendelkező objektumokkal való érintkezés okozhatja. (3) Vagyis az elme nem okozhatja testek mozgását. Descartes válasza: (2) nem igaz. Probléma Descartes válaszával: Nem ad számot arról a folyamatról, ami révén az elme hatással lehet a testre. Ha Descartes elismeri, hogy különböző fajta létezők hatással lehetnek egymásra, akkor meg kell küzdenie Erzsébet érvelésével. A heterogenitás (különbözőség) problémájának pontosítása: Ha az elme nem rendelkezik kiterjedéssel, akkor hogyan okozhat változást a kiterjedéssel rendelkező (anyagi) objektumok mozgásában? Descartes válasza: A(z arisztotelészi értelemben vett) gravitációs erő sem rendelkezik kiterjedéssel, mégis hatással van a testek mozgására. Probléma: Még ha el is fogadjuk a hasonlatot, hogyan képzeljük el az elme hatását a testre? Mi a mechanizmusa?

különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás kauzális kölcsönhatás A test-elme probléma test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás

Megoldás 2: Azonosság Elmélet Kauzális érvelés: Premissza (1): A mentális okoknak vannak fizikai okozatai. Premissza (2): Minden fizikai okozatnak van fizikai oka. Premissza (3): A mentális okok fizikai okozatai nincsenek mind túldeterminálva. Konklúzió: A mentális okok azonosak fizikai okokkal. Premissza (1): Elismeri a mindennapos megfigyelést, miszerint bizonyos elmeállapotainknak vannak fizikai hatásai. Premissza (2): A fizikai világ oksági zártságát állítja – bármely fizikai eseményhez található olyan fizikai esemény, amely annak elégséges oka. Premissza (3): A mentális-fizikai kölcsönhatás nem minden esetben olyan, mint mikor egy kivégzőosztag két tagja egyszerre szíven találja az elitéltet.

Megoldás 2: Azonosság Elmélet Reduktív fizikalizmus: a mentális események kauzálisan hatékonyak, de oksági relációik pontosan ugyanazok, mint a fizikai események oksági relációi. M P P* M*

Megoldás 2: Azonosság Elmélet fájdalom    tű kéz-elrántás   Mik az érvek az Azonosság Elmélet mellett? Smart: egyszerűség – mind ontológiai, mind nyelvészeti-megfogalmazásbeli Kim: mentális okság – megszúrod a kezed egy tűvel, fájdalmat érzel és a kezedet elrántod. A fájdalomérzet miatt rántod el a kezed, mondod. De a fájdalomérzetednek van egy neurális korrelátuma (C-rostok aktivációja). Ha megnézzük biológiailag, azt találjuk, hogy az idegrendszered C-rostjai valamilyen összeköttetésben állnak az izomrostjaiddal, tehát jogosan merülhet fel, hogy a kezed elrántását a C-rostok aktivációja okozta. => kauzális túldetermináltság. Ha a C-rostok aktivációja elégséges a kéz visszarántásához, akkor mi a szerepe a fájdalomnak? Hogyan tudnánk megmenteni, mint hatékony oksági szereplőt? A legegyszerűbben úgy, ha azonosítjuk az idegi aktivációval. Mit jelent az azonosság? bizonyos mértékű egyenlőség (egyenlő szárú háromszög alapján lévő szögei – csak a mértékük azonos) példányai, tokenjei ugyanazon típusnak (uazt a könyvet vettem meg, mint te tegnap) szigorú azonosság (Bob Dylan = Robert Allen Zimmerman – csak egy dolog van, nem kettő) Milyen azonosságok vannak? A priori: 2 = legkisebb prímszám A posteriori (empirikus): evening star = morning star; víz = H2O Smart: az agy-elme azonosság szigorú és a posteriori. Olyan mint a tudomány teoretikus azonosságai: empirikus, kísérleti munka szükséges ahhoz, hogy valaki rájöjjön. pl.: hő = molekuláris mozgás; fény = elektromágneses sugárzás stb. Az azonosak megkülönböztethetetlenségének elve: Ha X azonos Y-al, akkor X és Y minden tulajdonságukban közösek, vagyis egy adott P tulajdonsággal vagy mindketten rendelkeznek, vagy egyikőjük sem. Az Azonosság Elmélet ellenzői erre utaznak – mutatni ilyen ún. megkülönböztető tulajdonságokat. idegi aktiváció

A test-elme probléma test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás sokszoros realizálhatóság

Probléma: Sokszoros Realizálhatóság Realizált Realizáló 2 3 1 Probléma a reduktív fizikalizmussal: Sokszoros realizálhatóság ugyanaz a mentális állapot különböző agyállapotok A reduktív fizikalizmus szerint az egyes mentális állapot típusok azonosíthatók bizonyos agy állapot típusokkal. A sokszoros realizálhatósági tézis ezt a típus-azonosságot cáfolja. Állítása szerint ugyanazt a mentális állapot típust számtalan különböző agy állapot megvalósíthatja, úgy, ahogyan például egy bizonyos számítógépes szoftver is képes nagyon sok különböző hardverrel rendelkező gépen is futni. Példa: agyi plaszticitás – pl. egy látását vesztett embernél az agy látásért felelős része képes idővel átvenni a vakírás olvasásának (tehát a tapintási ingerek feldolgozásának) irányítását

Probléma: Sokszoros Realizálhatóság Példák #1: ugyanaz a mentális állapot különböző élőlényekben (különböző idegi felépítés) ugyanaz a mentális állapot ugyanabban a személyben különböző időpontokban (nem ugyanazok az idegsejtek aktívak) agyi plaszticitás

Probléma: Sokszoros Realizálhatóság

Probléma: Sokszoros Realizálhatóság Példák #2: televízió-kép: katódsugárcsöves / LCD / plazma

Probléma: Sokszoros Realizálhatóság Hétköznapi példa: Ugyanaz a kép egy képcsöves TV-n, egy LCD TV-n és egy plazma TV-n – az, hogy pl. mely folyadékkristályok aktívak, egyértelműen meghatározza, hogy milyen képet látunk. De az, hogy milyen képet látunk, nem mondd semmit arról, hogy mely folyadékkristályok / plazmacellák / stb. aktívak.

A test-elme probléma test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás sokszoros realizálhatóság funkcionalizmus

Megoldás 3: Funkcionalizmus Nem-reduktív fizikalizmus: A mentális tulajdonságok ‘magasabb rendű tulajdonságok’, amelyek a fizikai tulajdonságok által meghatározottak, de nem azonosak azokkal. Funkcionalizmus: (Példa magasabb rendű tulajdonságokra.) mentális tulajdonság = rendelkezni valamilyen tulajdonsággal, ami adott kauzális szerepet tölt be fizikai tulajdonság → elsőrendű tulajdonság funkcionális szereppel rendelkezik mentális tulajdonság → másodrendű tulajdonság maga a funkcionális szerep Az M mentális állapotok halmaza szuperveniál az A agy állapotok halmazán akkor és csak akkor, ha nem lehetséges változás M-ben, anélkül, hogy változás legyen A-ban is. Ez egy egyirányú függőséget fejez ki: az agy állapotok egyértelműen meghatározzák a mentális állapotokat, de ez fordítva nem igaz. A különböző TV készülékek különböző elsőrendű tulajdonságokkal rendelkeznek: Képcsöves (katódsugárcsöves) TV-ben elektronok csapódnak egy fluoreszcens ernyő megfelelő pontjaiba. LCD TV-ben elektromos terek forgatnak folyadékkristály-molekulákat, amik megfelelően polarizálják a rajtuk áthaladó fényt, így változtatva az adott cella fényerejét. A plazma TV-ben lévő cellákban nemesgázokat alakítanak plazmává, és a segítségükkel gerjesztenek foszforatomokat foton kibocsátásra. A képernyőn megjelenő képet – a funkcionalizmus szellemében – nem ezekkel az elsőrendű tulajdonságokkal azonosítjuk, hanem azzal a másodrendű tulajdonsággal, ami úgy ragadható meg, hogy „az adott cellaelrendeződés aktív”. Bárhogyan aktiválódik is az adott cella-elrendeződés, a kérdéses képet látjuk. Vagyis nem lenne igaz az az azonosítás, amelyben a képet bizonyos elektronok megfelelő becsapódásaival azonosítjuk, mert akkor – e szerint a definíció szerint – a plazma ill. az LCd TV-ken nem ugyanazt a képet látnánk.

Megoldás 3: Funkcionalizmus Példák #3: szoftver: mechanikus / lyukkártyás / tranzisztoros

Megoldás 3: Funkcionalizmus

Megoldás 3: Funkcionalizmus Analógia: Test Elme Hardver Szoftver

Kik gondolkodnak? Tudnak a gépek gondolkodni? 1997 – Deep Blue vs. Kasparov 32 IBM szuperszámítógép 220 sakk-processzor 100 millió pozíció / sec  Vajon intelligens Deep Blue? 1996. február 16. – első játszma, Deep Blue nyer, de végül 4–2-re Kasparov nyer. Ezután felturbózták Deep Blue-t és 1997. május 11-én 3ésfél–2ésfél -re nyert.

Turing teszt Imitációs játék: Turing teszt célja: intelligens-e a partner. Mit is mér a Turing teszt? A viselkedéses kimenetet – ha a kérdezők az adott válaszok alapján el tudják dönteni, hogy melyik válaszadó a gép, akkor a gép nem ment át a Turing teszten. Amelyik gép átmegy a Turing teszten, az viselkedésesen (az adott válaszokat illetően) megkülönböztethetetlen az emberektől. Turing teszt: Egyik ember helyett egy számítógép. Loebner-díj 1990 óta.

Gyenge vs. Erős MI Gépies műveletek vs. Valódi megértés Gyenge Mesterséges Intelligencia: → a számítógép hasznos eszköz bizonyos humán teljesítmények szimulálásában Erős Mesterséges Intelligencia: → egy megfelelően programozott számítógép valóban rendelkezik elmével  Pl.: Deep Blue → Gyenge MI de nem Erős MI.

GONDOLKODÓ GÉPEK? Az Erős MI ellen John Searle Érv az Erős MI ellen: → pusztán formális szabálykövetés nem eredményezhet valódi megértést  a gép saját beszámolója nem tekinthető bizonyítéknak  az, hogy mi értelmesnek ítéljük a gép reakcióit sem elegendő ok arra, hogy valódi megértést tulajdonítsunk neki SAJÁT BESZÁMOLÓ: A gép lehet úgy programozva, hogy a megfelelő kérdésre azt válaszolja, hogy „igen, értem”, anélkül, hogy képes lenne bármiféle valódi megértésre. MI ÍTÉLETÜNK: Mi olykor értelmesnek ítéljük a természet erőit is, még néha akkor is, ha tudjuk, hogy nem azok. (Könnyű értelmesnek látnunk…) Azért, mert az ELME-ELMÉLET szerint van egy olyan modul a fejünkben, ami bizonyos viselkedéses sajátosságok hatására „elmét”, „értelmet”, „szándékosságot” tulajdonít a viselkedőnek.

GONDOLKODÓ GÉPEK? Kínai szoba A kínai szoba gondolatkísérlet arra tesz kísérletet, hogy megmutassa: a gondolkodás nem lehet egyenértékű algoritmikus működéssel. Hiába látják a kívülről figyelők, hogy a kérdéseikre mindig megfelelő választ kapnak, ebből még nem következik, hogy a kínai szoba tényleg gondolkodna – mi, akik tudjuk, hogy belül csak „vak” szabálykövetés történik, arra a következtetésre jutunk, hogy nincs szó gondolkodásról.