Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség. Az alapsokaság vizsgált elemeit mintának nevezzük. Ha a minta hűen tükrözi a valóságot, akkor reprezentatív mintáról beszélünk. Statisztikai mintán – matematikailag – n számú, megegyező eloszlású (valószínűségi) változók összességét értjük.
Közepek A minta (sokaság) elemeinek számtani közepét, a minta középértékének, vagy empirikus középnek nevezzük. (Átlagnak is szokták nevezni!) A minta legkisebb, és legnagyobb elemének számtani közepe a minta középpontja. Módusznak nevezzük a mintában legtöbbször előforduló adatot.
A medián Páratlan számú elem esetén: Egy rendezhető adathalmaz elemeit növekvő sorrendbe állítjuk, és kiválasztjuk a középső elemét. Páros számú elem esetén: A középső két szám átlagát nevezzük a minta mediánjának.
Várható érték Tapasztalati várható érték: „Kézi” számolás esetén az adatokat osztályokba soroljuk. Ha egy osztálybeli minta gyakorisága fj és A az alkalmasan megválasztott osztályközép B az osztályok szélessége, akkor
Szórásnégyzet - szórás Mintavétel empirikus (tapasztalati) szórásnégyzetének a mintaelemek középértéktől való eltérésnégyzeteinek átlagát értjük. Korrigált szórásnégyzet: Osztályok esetén:
Gyakoriság, relatív gyakoriság Osztályokba sorolásnál, egy osztályba eső adatok számát gyakoriságnak nevezzük. Az osztályok a hozzájuk tartozó gyakoriságokkal együtt alkotják a minta gyakorisági eloszlását. Ha az elemek száma helyett, a minta osztályának (százalékos) arányát adjuk meg, akkor relatív gyakoriságról beszélünk.
Hisztogramm
Empirikus eloszlás függvény