A közt. válságának okai Róma egy világbirodalom központja lesz

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Advertisements

A démosz küzdelme a politikai hatalomért
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
AZ ARANYBULLA-MOZGALOM
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Az Aranybulla.
Róma.
A francia forradalom és a francia alkotmányok
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A PATRÍCIUSOK ÉS A PLEBEJUSOK KÜZDELME
A spártai és az athéni állam
Athén – a demokrácia kialakulása
A FRANCIA FORRADALOM.
SPÁRTA Egy másik görög út.
A polisz születése.
Készítette: Balogh Vanda. Rómában született 17 évesen házasodott, 1 gyereke születtet Az uralkodó elrendelte, hogy váljon el Ezt megtagadta és önkéntes.
Problémák az idegen kultuszokkal A 2. században a római és nem-római közötti határ élesebbé, fontosabbá vált Több esetben korlátozó intézkedéseket hozott.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
Az athéni demokrácia fénykora
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma.
A polgárháborúk kora.
A Római Köztársaság.
Róma háborúi.
RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
Az athéni demokrácia kialakulása
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
SZÍNPADI JÁTÉK – A LEGENDA Szép Dochia története “PETRU MUSAT” ISKOLA, SIRET, ROMANIA.
AUGUSTUS.
A KORAI RÓMA.
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
Nagy Lajos Nagy Lajos, a lovagkirály A király jövedelmei az Anjouk idején.
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
Római császárkor válsága. Gazdasági válság Hódítások elmaradása Kevesebb rabszolga Kevesebb adóbevétel Elszegényedés Áremelkedés Csökkenő termelés Megszűnő.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A római hadsereg Órai vázlat.
Az egyeduralom létrejötte
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Izrael a hellénizmus korában
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
A római államtörténet korszakai
A polisz születése.
Előadás másolata:

A közt. válságának okai Róma egy világbirodalom központja lesz Metus hostilis megszűnik Erkölcsi válság? (a régi római értékek hanyatlása) Vallási válság? Társadalmi válság: rabszolgák, provinciálisok, italicusok, optimaták-populares Politikai válság: szerkezeti problémák + a hatalomért egyes kiemelkedő személyek között Végül a társ. szerk nem változik jelentősen, hanem a pol. (az államforma) A birodalom fennállása a tét

Földkérdés A szegények fogynak vagy még szegényebbek lesznek Állandó távoli háborúk >> a parasztok fogynak, ill. távol vannak, így nem tudják megművelni földjeiket Itáliában 2. pun háb. idején dúlások >> a szegények még szegényebbek lesznek, sokan a védett városokba költöznek >> Csökken a harcképes polgárság A gazdagok kezén még több föld lesz: Felvásárolják a szegények megműveletlen földjeit (vállalkozások profitját és hadizsákmányt földbe fektették) A megműveletlen ager publicust birtokba veszik Hadi kölcsöneiket az állam földben fizette vissza >> D-Itáliában már kezdenek kialakulni a latifundiumok << itt a legtöbb hűtlen szövetséges a 2. pun háb. idején, ezért itt a legtöbb új ager publicus: itt állattartás pásztor-rabszolgákkal (<< kevés a szabad munkaerő, rabszolga viszont egyre több)

Tiberius Gracchus 1. Harcol Numantiában, Karthágóban A nép feliratokkal biztatta fel v. Cornelia v. Blossius v. utazása Etrurián át Népbarát törvényjavaslatai (133): A Licinius–Sextius-féle törvény felújítása: törvényes, nem forradalmi intézkedés >> triumviratus osztja a földet (Tib., Gaius, App. Claudius: Tib. apósa, princeps senatus) A Pergamoni királyság kincseiből akarta a birtokokat felszereltetni: tövényt terjesztett be ennek érdekében – a senatus hatáskörébe (pénzügyek) avatkozott: ez az ellene támadt gyűlölet legfőbb oka (>> vád Tib. ellen, hogy király akar lenni) Egyéb javaslatai: katonai szolgálati idő lerövidítése, fellebbezés joga a néphez, bíróságokba lovagok, polgárjog az itáliaiaknak (az utóbbiak inkább forradalmi javaslatok nem reformok) 3

Tiberius Gracchus 2. Octavius abrogatiója alkotmányos v. nem? – mindenesetre ilyen még nem volt – Tib. a népszuverenitás (görög) eszméjére hivatkozott (ez is forradalmi lépés) – Tib. jó viszonyben Octaviusszal, a végsőkig próbálta meggyőzni Tib. újabb néptribunussága alkotmányellenes volt! (úgy pályázott, hogy még hivatalban volt) + apósát consulnak, öccsét néptribunusnak akarta megválasztatni demagóg v. reformer: inkább ellenségesek a források 4 4

Tiberius Gracchus 3. Az előkelők félelmei: tömeguralom, túlzott néptribunusi hatalom, gazd. veszteségek (az 500, ill. 1000 iugerum feletti földjeiket elvesztik) A forumon megölik 300 hívével együtt botokkal, kövekkel A földosztó bizottság tovább működik 129-ig: 30 iugerumos parcellákat osztanak – de a földek bérleményekké váltak (lex agraria 111-ben: eltörli a bérleti díjakat >> így felvásárolhatók lettek a földek) A szövetségesek területén akarják érvényesíteni az agrártörvényt (főleg a felső rétegeket érinti, hogy a birtokba vett meg nem művelt ager publicust vissza akarják venni) – a szövetségesek védelmezője: Scipio Aemilianus: (bár Tib. rokona, barátja) törvénye: a bírói funkciókat elveszi a triumvirektől >> 129-ben meghal – a laudatioban természetes halálról beszél Laelius (ő is korábban olyan reformokat akart, mint Tib.) – a nép akadályozta meg a vizsgálatot (nehogy Gaiust belekeverjék) 5 5

Tiberius Gracchus 4. Fulvius Flaccus (cos. 125): a latinoknak polgárjogot akart - nem sikerült >> zavargások Ugyanekkor az 1. szicíliai rabszolgafelkelés (135-132) Eunus szír mágus (+ kilikiai Kleón) a vezető: Antiokhosz néven hellenisztikus monarchiát akar létrehozni Elfoglalják Hennát; 70 ezer fő Itália több városában is rabszolga-felkelések Ugyanekkor Numantia elfoglalása (133) 6 6

Gaius Gracchus 1. Kiváló szónok 123-as törvényjavaslatai a senatori rendkívüli bírói bizottságokat törvénytelennek nyilvánította visszamenőleges hatállyal: Tib. híveinek bírói ítélet nélküli kivégzői ellen római polgárt csak a népgyűlés ítélhet halálra 17 év felett lehet sorozni, az állam fizeti a felszerelést olcsó gabona – görög mintára utak és gabonaraktárak építése adóbérlet rendszerének bevezetése Asiában (publicanusok szedhetik be az adót)

Gaius Gracchus 2. a senatorok befolyását csökkentette az esküdtbíróságokban: 300 lovag + 300 senator a consul-választás előtt már meg kellett határozni a consuli provinciákat 122-es törvényjavaslatai: Capuaban, Tarentumban colonia-alapítás >> Karthágóban is, 100-200 iugerumos földek osztása >> Iunonia colonia alapítását megakadályozzák előjelekre hivatkozva >> Narbóban lett colonia törvényjavaslat a comitia centuriata reformjáról – nem megy át törvényjavaslat a polgárjog megadásáról a szövetségeseknek >> Livius Drusus vétója

Gaius Gracchus 3. Opimius consul (121-ben) SC Ultimummal felruházva – Gracchusék az Aventinusra menekülnek – krétai íjászok – lovagok nem segítik Gracchust – a Tiberisen túlra menekül, majd egy szolgájával megöleti magát 3000 Gracchus-követőt ítélnek halálra A nép pol. hatalmának, gazd helyzetének javítása nem sikerült, de sokan kaptak földet: a földosztó bizottságok 119-ig tevékenykedtek – de a földek magántulajdonba kerültek (lex agraria 111) A törvényei érvényben maradtak