Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése mikroszimulációval Benczúr Péter – Kátay Gábor – Kiss Áron Hozzászóló: Varga Júlia MTA KRTK KTI „Bérek,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés május 30.
Advertisements

Makroökonómia gyakorlat
„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
Hozzászólás Lovász Anna és Szabó-Morvai Ágnes: „Does childcare matter for maternal labor supply?” előadásához Elek Péter ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék.
Rugalmas nyugdíjkorhatár tervezése
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
Munkakínálat Szabadidő vs Munka.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Megnyitó Új közgazdasági perspektívák szakpolitikai relevanciái Fazekas Károly főigazgató MTA KRTK AZ MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és az MTA Emberi.
1. A családpolitika társadalmi hatásai
Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség
Az atipikus foglalkoztatás Németországban Dr. Hartmut Seifert Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Alapítvány Budapest,
Privatizáció, foglalkoztatás és bérek Hozzászólás John Earle és Telegdy Álmos tanulmányához Antal Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Szirák 2012.
A munkapiac és az összkereslet
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
Tájékoztató az aktuális foglalkoztatási és képzési programokról.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 1. előadás 1 A kurzus programja előadás: kedd 14-16, TIK nagyelőadó előadók:Czagány László, docens –
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
Makroökonómia Aggregált kínálat.
A makrgazdasági munkakínálat:
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Iskolai életutak az alacsony végzettségűek körében
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan X.
A minimálbér költségvetési hatásai HALPERN LÁSZLÓ, KOREN MIKLÓS, KŐRÖSI GÁBOR és VINCZE JÁNOS MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
A magyar munkapiac jövője Közgazdaságtudományi kutatás és szakpolitikai döntések előkészítése Fazekas Károly, MTA KTI.
Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak? Munkaerőpiaci Tükör 2012, Közelkép I Benczúr Péter, MNB.
Bérváltozások 2008 május május Köllő János MTA KTI.
A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire JOHN EARLE – George Mason University, Közép-európai Egyetem és MTA KRTK TELEGDY ÁLMOS – MTA KRTK.
A közcélú munka hatása a települési tartós munkanélküliségre
A munkapiaci-előrejelzések gyakorlata: kitől tanulhatunk? Cseres-Gergely Zsombor, MTA KTI.
Kutatás-történet : Magyar Háztartás Panel vizsgálat (TÁRKI, Budapesti Corvinus Egyetem elődje, KSH) 2007, NKTH Jedlik-pályázat: Háztartások Életút.
A szakmunkásképzés válságtünetei Hozzászólás a Kézdi Gábor, Köllő János és Varga Júlia által írott tanulmányhoz Mártonfi György, OFI Bp február.
REFLEXIÓK VARGA JÚLIA “A KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS HATÁSA A TANÁROK PÁLYAELHAGYÁSI DÖNTÉSÉRE” CÍMŰ ÍRÁSÁRA Cseres-Gergely Zsombor, Szirák 2012.
„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János.
KISZORÍTJÁK-E AZ IDŐS DOLGOZÓK A FIATALOKAT A KÖZSZFÉRÁBAN? Cseres-Gergely Zsombor, MTA KRTK KTI MKE 2012 konf.
Verseny és Szabályozás konferencia
Roma inclusion and impact evaluation …. Adamecz et al. Szirák, november 16.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard V.Előadás Makrogazdasági egyensúly Április.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Mit tudunk a magyar (makro)gazdaságról? Modellkészítési tapasztalatok
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A teljes keynesiánus modell
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője.
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank, augusztus 29.
Miért és mit – a program céljai és várható eredményei Galasi Péter, MTA KTI.
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István.
DR BITTNER PÉTER NEKÜNK ÖSZTÖNZÉS NEKIK OSZTALÉK SZÉKESFEHÉRVÁR,
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István „Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan nyerjük meg a választásokat.
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Ágazati létszámstruktúra előrejelzése nemzetközi adatok alapján
Tárgy A foglalkoztatás növekedése hét európai országban A változások értékelése az előrejelzési kockázatok szempontjából Nem célja megmagyarázni,
Dolgozói mobilitás.
Munkaerőhiány és foglalkozási mobilitás Magyarországon
A munkaerőpiac áttekintése
Munkagazdaságtani feladatok
Kereseti egyenlőtlenségek
Előadás másolata:

Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése mikroszimulációval Benczúr Péter – Kátay Gábor – Kiss Áron Hozzászóló: Varga Júlia MTA KRTK KTI „Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia Szirák, november 9-10.

cél: az adó-, és transzferrendszer változásainak hosszú távú gazdasági hatásainak és költségvetési hatásának vizsgálata mikro-makro modell viselkedési modell: a munkakínálat változását modellezi az adó és transzferrendszer változásai hatására munkapiaci alkalmazkodást intenzív és extenzív határon is modellezi az eredményeket felhasználják a makro-modellhez – a munkakínálat változása hat a reálbérre, tőkeállományra, kibocsájtásra - hosszú távú egyensúly

- Egyéni szinten kiszámítják mennyit nyernek/vesztenek az adó és transzfer szabályok változásával - Munkakínálati változásokat (intenzív és extenzív) egyéni szinten modellezi - Egyéni munkakínálati változásokból aggregált munkakínálati változás - Makromodellbe új aggregált munkakínálat - reálbér, tőkeállomány, kibocsájtás - Új bérszinttel megismétlik a mikroszimulációt - Iteráció ismétlik az egyensúly eléréséig (hány futtatás után áll be az egyensúly?)

Intenzív határon történő alkalmazkodás munkaintenzitás változik (munkaidő, munkaintenzitás) hogyan mérik ? – a bevallott jövedelem rugalmasságával (0,2) (önfoglalkoztatók nincsenek benne, bevallott jövedelem) - csak a felső ötödre, az alacsonyabb jövedelműekre nem számolnak hatással

Extenzív határon történő alkalmazkodás Munkavállalási döntés : Minden egyénre W i és T i Mi van Z i -ben? W i hogyan? szelekciós torzítás hogyan?

Extenzív határon történő alkalmazkodás dy/dx Munkaképes korú Teljes mintanet wage transfer legfeljebb általános iskolai végzettségű net wage transfer idős (50>=)net wage0.392 transfer Legerősebb bérhatás: alacsony iskolázottságú, idős Miért nem látunk jelentős munkakínálati változást a minimálbéremelés után?

A munkakínálati hatást felfelé torzíthatja Képzetlen és képzett munka tökéletes helyettesíthetősége = mindenki el tud helyezkedni egy idő után relatív munkaköltség=relatív termelékenység Reálbérek tökéletesen rugalmasak = munkakínálati növekedés bővíti a foglalkoztatást (minimálbér pl.) Munkakeresés és elhelyezkedés mechanizmusai nincsenek modellezve (2008. évi munkanélküliségi arányok) matching probléma

Mi a cél – hosszú távú egyensúly vizsgálata – alapkutatás, elméleti modellek tesztelése Milyen hosszú táv alatt áll be az egyensúly (esetünkben év) Jobb-e policy változások hatásának rövid(ebb) távú hatásának vizsgálatára mint az egyszerűbb modellek? A modellt ex post adatokon érdemes volna tesztelni Statikus/dinamikus mikroszimuláció definíciója