A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
«Szociális partnerek részvétele az európai szociális párbeszédben: melyek a szociális partnerek igényei?» Európai szociális partnerek közös projektje Záró.
Advertisements

A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése
Ágazati szintű érdekegyeztetés, érdekképviselet, a VKDSZ aktuális feladatai Halasy Károly.
A nők érdekvédelme a BDSZ-ben - a fúzió előtt és után - Varga Éva BDSZ alelnök, Ruhaipari tagozatvezető.
Esély és lehetőség: Távmunka Magyarországon 2002.november.
Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében
Az atipikus munkavégzés és társadalmi megítélése
Szakszervezet és az Üzemi Tanács
Munkaerőpiac, gyerekszegénység Darvas Ágnes ELTE TáTK, GYERE Gyerekesély Egyesület.
MÚZEUMI KÖNYVTÁRAK A STATISZTIKA TÜKRÉBEN - FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYOK Tóth Máté OSZK - Könyvtári Intézet.
Összehasonlító gazdaságtan
A magyarországi kollektív szerződések tartalmának, hatásainak elemzése
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
A minimálbér költségvetési hatásai HALPERN LÁSZLÓ, KOREN MIKLÓS, KŐRÖSI GÁBOR és VINCZE JÁNOS MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
A rejtett foglalkoztatás kiterjedtsége és tényezői Magyarországon Tóth István János „A magyar munkaerőpiac jövője” Magyar Tudományos Akadémia – Kisterem.
„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János.
Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(2) november 28.
1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban munkavállalói szervezetek.
1 szociális párbeszléd magyarországon © kurtán sándor 2010 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Munkaügyi kapcsolatok rendszere Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 7.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
Nemzeti Egészségügyi Számlák (NESZ) május 23. Mentusz Zsófia Központi Statisztikai Hivatal.
Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta május 14.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Munka és rehabilitáció nemzetközi konferencia A munkaadói kapcsolattartás jelentősége a program végrehajtása.
A Regionális Munkaügyi Tanácsok foglalkoztatási paktumokban való részvételi lehetőségei Balatonvilágos
Balatonszemes Június A villamos energia közszolgáltatási helyzete és szerepe Magyarországon Fő kérdések, aktualitások 2.
A magyarországi gázszolgáltatás helyzete, jelene és jövője
AZ OLASZ KOLLEKTĺV TÁRGYALÁSI RENDSZER REFORMJÁNAK ALAPELVEI GIORGIO USAI Munkaügyi kapcsolatok igazgatója, Munkahelyi egészség & biztonság, Szociális.
EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés
Feladataink az új Mt. és a vízi-közmű törvény tükrében Halasy Károly titkár.
Tagszervezeti munka erősítése
A víziközmű- szolgáltatás érdekvédelmi szemmel Halasy Károly.
Mire való ma az állam? K öltségvetés, foglalkoztatás, gazdaságfejlesztés Bod Péter Ákos Budapesti Corvinus Egyetem.
A foglalkoztatási paktumok célja Megismerni a térség foglalkoztatási helyzetét Összehangolni a térség gazdasági és humánerőforrás fejlesztési tevékenységeit.
Európai Vegyipari Szociális Párbeszéd Bizottság Balatonszemes.
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
Reinhard Reibsch az EMCEF volt főtitkára.  1. Fúziók/összeolvadások napirenden – országos és európai szinten  2. Európai szövetségek ágazati szinten.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács sajátos szerepe az Európai Uniós szabályozások érvényesítésében hazai nemzeti és helyi szintű szabályozásokban Horváth.
Közfoglalkoztatás Budapesten Adatok* budapesti országosLakónépesség: Munkanélküliségi ráta : 3,5 % 7.8 % Magát munkanélkülinek.
Szociális és foglalkoztatás politika. Általános célok Fizetett munka költségei, járulékok, Egyenlőtlenségek megakadályozása az integráció, erőforrás megtakarítás.
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
Ivan Tomac Predsjednik EKN-aBalatonszemes, SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD HORVÁTORSZÁGBAN SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD HORVÁTORSZÁGBAN.
TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban 1 TAGSZERVEZÉS – TAGLÉTSZÁM CSÖKKENÉS HATÁSAI.
Magyar Bányászati Szövetség Magyar Bányászati Szövetség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: (06-1)
Tisztességes munka és európai szociális párbeszéd Kihasználatlan jelen?
A kollektív alku története és jelentősége Svájcban Andreas Rieger Co-Präsident der Gewerkschaft Unia.
A Regionális Munkaügyi Tanáccsal szembeni elvárások a munkaadói oldal szemével nézve Készítette: ÉMRMT munkaadói oldal november 12.
Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank, augusztus 29.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
A Munkaerő ára – Konferencia a munka díjazásának kérdéseiről Tárgyaljunk a bérről! Mi így csináljuk! IV. Magyar Munkajogi Konferencia október
2008. március 12. KÖZÚTI VAGYONGAZDÁLKODÁS Dr. Gáspár László kutató professzor Út- és Hídügyi Tagozat.
RWE Power AG Lorsee/TR BudapestSEITE 1 „Szociális párbeszéd“ RWE Power AG Wolfgang Lorsee A Központi Üzemi Tanács elnökhelyettese.
A felnőttképzés, szakképzés fejlesztése és a gazdaság igényei november 21. DAT 2006 Konferencia S2 – Gazdaság vezérelt informatikai szakképzés Szociális.
A magyarországi és a villamosenergia-iparban működő szakszervezetek helyzete és kilátásai a szervezettség tükrében Tagtoborzás az EVDSZ – nél, ágazati.
Vizes szektorban kötött kollektív szerződések elemzése TÁMOP A-13/ Madár Gyula - Dr. Nemeskéri Gyula Ergofit Kft Győr, Június 25.
BEVEZETÉS A KOLLEKTÍV MUNKAJOGBA
Kaucsek György - Simon Péter Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet „Maradj a Zöld Zónában!” munkahelyi alkohol- és drog-megelőzési program Workshop – Dobogókő,
Munkaerőpiaci-szolgáltatásokat végző szervezetek lehetőségei
A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE
Társadalmi Párbeszéd Osztály: ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB)
Készítette: Farkasné Veres Edina
A munkaerőpiac áttekintése
Szakszervezetek és munkaerőpiac
Szakszervezetek és munkaerőpiac
Előadás másolata:

A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály

Munkaerőpiaci Tükör 2005 – „Közelkép” 1. A magyarországi szociális partnerek 1.1. Tóth András: A munkáltatói szövetségek helyzete és szerepük a munka világában 1.2. Neumann László: A magyar szakszervezetek – hogyan tovább? 2. A munkaügyi kapcsolatok középső szintje 2.1. Horesnyi Julianna & Tóth Ferenc: Területi munkaügyi kapcsolatok 2.2. Ladó Mária – Tóth Ferenc: Ágazati szint: törekvések és trendek 2.3. Berki Erzsébet: A költségvetési szektor munkaügyi kapcsolatai 3. Kollektív alku Magyarországon 3.1. Neumann László: Kollektív szerződések – csökkenő lefedettséggel, változatlanul decentralizáltan 3.2. Korcsolayné Kovács Krisztina: Kollektív alku az állami vállalati szektorban – a közúti tömegközlekedés esete 3.3. Tóth András: Szabályozott foglalkoztatás vagy szabályozottabb egyéni alku? A posztcéhes és posztszocialista szakszervezetek eltérő stratégiái a munkaviszony szabályozására 4. A munkahelyi érdekképviselet újabb fejleményei 4.1. Benyó Béla – Neumann László – Kelemen Melinda: A munkavállalói részvétel magyarországi gyakorlata 4.2. Bódis Lajos: Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban a kilencvenes évektől

Szakszervezeti alkuerő Mitől függhet? Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami beavatkozás Intézményi háttér Társadalmi támogatottság Szolidaritás mint érték Anyagi bázis Szervezeti sajátosságok

Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)

Szervezeti problémák és lehetséges megoldások Pluralizmus, ellentétek Csökkenő tagság Pénzhiány, szakértők hiánya Gyenge központok, vállalati szervezetek autonómiája Szocializmus öröksége: munkahelyi szerepük Egyesülés? Szervezési kampány? Összeolvadás, pénzügyi válságmenedzselés, közpénzek / Autonómia??? Centralizáció? Radikálisabb stratégia? ?

A szakszervezetek munkahelyi jelenléte ágazatok szerint (KSH)

Kollektív szerződések és bérmegállapodások hierarchikus rendszere Többszintű - munkajogi hierarchia („jóléti elv”) Országos szint (OÉT, közszféra) Ágazati szint (15-19 valódi ágazati KSZ, kiterjesztés) „Többmunkáltatós” KSZ, holding szint Vállalati szint Vállalati részlegek „függelékei” Decentralizált alkurendszer lefedettség, munkahelyi hatás, egyéni megállapodások Módszertan: KSZ vs. bérmegállapodás (KSZ-ek 60%-ában nincs!) regiszter (FMM) és survey (KSH Munkaerőfelvétel)

Élelmiszeripari szakszervezeti struktúra Sóki-Dékán (2002)

Ágazati bérmegállapodások „Többmunkáltatós” megállapodások száma csökken: 1998: 31; 2000: 23; 2004: 19 Kb. 10 valódi ágazati (munkaadói szervezet köti) Felhatalmazottság hiánya vagy „opt-out” Munkáltatók érdekeltsége Bérverseny korlátozása? Tranzakciós költség csökkentése? Állami beavatkozás veszélye? Gyakran ajánlások, irreálisan alacsony bértarifák Végrehajtás, vállalati hatás ellenőrizhetetlen Kiterjesztés: 4 ágazat (3 bérmegállapodás)

Kollektív szerződések kumulált lefedettsége (FMM) és kérdőíves felvétel a szerződések hatásáról (KSH) ágazatonként (2004)

Vállalati bérmegállapodások száma

A kollektív szerződések hatása a bérekre ? Ágazati bérkülönbségek (Kertesi-Köllő 2000) Klasszikus amerikai kutatások: bérrés (1950-1980) Szakszervezeti és nem szakszervezeti szektor bérrése Nyugat-Európában ágazati szerződések Béregyenlet regressziós becslése szakszervezeti jelenlét / kollektív szerződés változóval Magyarország: 1998-as FMM és FH adatok: Nyers bérkülönbség: 25% a versenyszférában Egyéni, munkaerőpiaci, ágazati, vállalati és termelékenységi adatokkal kontrollált értéke: 5-8% A módszer korlátjai

A kollektív szerződéses lefedettség és a bérrés az életkor és az iskolai végzettség függvényében

A kollektív béralku hatása a bérkülönbségekre 1998: kisebb bérdifferenciáltság D9/D1: 3,93 vs. 5,04 Minimálbér emelés utáni szakszervezeti bérstratégia: „a szakmunka jobb megbecsültségéért” A hipotézis tesztelhető a Munkaerőfelvétel 2001-2007 adatsorán?

A kollektív szerződések szerepe a munkaszervezet rugalmasításában (2002-3)