A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály
Munkaerőpiaci Tükör 2005 – „Közelkép” 1. A magyarországi szociális partnerek 1.1. Tóth András: A munkáltatói szövetségek helyzete és szerepük a munka világában 1.2. Neumann László: A magyar szakszervezetek – hogyan tovább? 2. A munkaügyi kapcsolatok középső szintje 2.1. Horesnyi Julianna & Tóth Ferenc: Területi munkaügyi kapcsolatok 2.2. Ladó Mária – Tóth Ferenc: Ágazati szint: törekvések és trendek 2.3. Berki Erzsébet: A költségvetési szektor munkaügyi kapcsolatai 3. Kollektív alku Magyarországon 3.1. Neumann László: Kollektív szerződések – csökkenő lefedettséggel, változatlanul decentralizáltan 3.2. Korcsolayné Kovács Krisztina: Kollektív alku az állami vállalati szektorban – a közúti tömegközlekedés esete 3.3. Tóth András: Szabályozott foglalkoztatás vagy szabályozottabb egyéni alku? A posztcéhes és posztszocialista szakszervezetek eltérő stratégiái a munkaviszony szabályozására 4. A munkahelyi érdekképviselet újabb fejleményei 4.1. Benyó Béla – Neumann László – Kelemen Melinda: A munkavállalói részvétel magyarországi gyakorlata 4.2. Bódis Lajos: Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban a kilencvenes évektől
Szakszervezeti alkuerő Mitől függhet? Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami beavatkozás Intézményi háttér Társadalmi támogatottság Szolidaritás mint érték Anyagi bázis Szervezeti sajátosságok
Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)
Szervezeti problémák és lehetséges megoldások Pluralizmus, ellentétek Csökkenő tagság Pénzhiány, szakértők hiánya Gyenge központok, vállalati szervezetek autonómiája Szocializmus öröksége: munkahelyi szerepük Egyesülés? Szervezési kampány? Összeolvadás, pénzügyi válságmenedzselés, közpénzek / Autonómia??? Centralizáció? Radikálisabb stratégia? ?
A szakszervezetek munkahelyi jelenléte ágazatok szerint (KSH)
Kollektív szerződések és bérmegállapodások hierarchikus rendszere Többszintű - munkajogi hierarchia („jóléti elv”) Országos szint (OÉT, közszféra) Ágazati szint (15-19 valódi ágazati KSZ, kiterjesztés) „Többmunkáltatós” KSZ, holding szint Vállalati szint Vállalati részlegek „függelékei” Decentralizált alkurendszer lefedettség, munkahelyi hatás, egyéni megállapodások Módszertan: KSZ vs. bérmegállapodás (KSZ-ek 60%-ában nincs!) regiszter (FMM) és survey (KSH Munkaerőfelvétel)
Élelmiszeripari szakszervezeti struktúra Sóki-Dékán (2002)
Ágazati bérmegállapodások „Többmunkáltatós” megállapodások száma csökken: 1998: 31; 2000: 23; 2004: 19 Kb. 10 valódi ágazati (munkaadói szervezet köti) Felhatalmazottság hiánya vagy „opt-out” Munkáltatók érdekeltsége Bérverseny korlátozása? Tranzakciós költség csökkentése? Állami beavatkozás veszélye? Gyakran ajánlások, irreálisan alacsony bértarifák Végrehajtás, vállalati hatás ellenőrizhetetlen Kiterjesztés: 4 ágazat (3 bérmegállapodás)
Kollektív szerződések kumulált lefedettsége (FMM) és kérdőíves felvétel a szerződések hatásáról (KSH) ágazatonként (2004)
Vállalati bérmegállapodások száma
A kollektív szerződések hatása a bérekre ? Ágazati bérkülönbségek (Kertesi-Köllő 2000) Klasszikus amerikai kutatások: bérrés (1950-1980) Szakszervezeti és nem szakszervezeti szektor bérrése Nyugat-Európában ágazati szerződések Béregyenlet regressziós becslése szakszervezeti jelenlét / kollektív szerződés változóval Magyarország: 1998-as FMM és FH adatok: Nyers bérkülönbség: 25% a versenyszférában Egyéni, munkaerőpiaci, ágazati, vállalati és termelékenységi adatokkal kontrollált értéke: 5-8% A módszer korlátjai
A kollektív szerződéses lefedettség és a bérrés az életkor és az iskolai végzettség függvényében
A kollektív béralku hatása a bérkülönbségekre 1998: kisebb bérdifferenciáltság D9/D1: 3,93 vs. 5,04 Minimálbér emelés utáni szakszervezeti bérstratégia: „a szakmunka jobb megbecsültségéért” A hipotézis tesztelhető a Munkaerőfelvétel 2001-2007 adatsorán?
A kollektív szerződések szerepe a munkaszervezet rugalmasításában (2002-3)