EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS NKTH Innotárs program KKVENT_8-1 Kis- és középvállalkozások válaszúton: versenyképesség, innováció, nemzetköziesedés EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS Sass Magdolna Pécs, 2010. január 28. IKU – Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató Zrt.) Pénzügykutató Alapítvány Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága

Háttér A világgazdaságban is a dinamikus ágazatok egyike (keresleti és kínálati oldali hatások miatt is), EU-27 világgazdasági súlya jelentős (USA után 2., de feltörekvők…) Magyarország: az új tagországok összehasonlításában viszonylag kedvező általános mutatók (főleg 3310), kedvező versenyképességi mutatók – és a mutatók időbeli javulást mutatnak

Magyar orvosiműszer-gyártás Magyarországon relatív jelentősége nagy hagyományok főleg KKV-k hazai tulajdon dominanciája

Kutatás Elméleti háttér: KKV-k nemzetköziesedése (szakaszos elméletek (pl. Uppsala modell), eklektikus paradigma (OLI-Dunning), hálózatos elméletek (hálózatosodás, kapcsolatok szerepe)) Kutatás módszere: e-kérdőíves felmérés (35 vállalat) és vállalati interjúk (12 vállalat)

Miért magyar? (Miért fontos, hogy magyar?) elérhető ágazati adatok (KSH) alapján is a 33 alágazatban csaknem 60 % a hazai tulajdon aránya (feldolgozóipar átlaga 31 %) Kérdőíves felmérés: 35 vállalatból 33 hazai magánszemélyek tulajdonában (2 külföldi tulajdonban) – KKV-knál vélhetően a 60 %-os aránynál is jóval magasabb a hazai tulajdon Miért fontos, hogy magyar? „standard” közgazdaságtan: nem fontos, de politikai gazdaságtani, gazdaságpolitikai vagy fejlődésgazdaságtani (tranzitológiai?) szempontból fontos – eltérő viselkedés, hatás a gazdaságra (profitvisszaforgatás, beágyazottság stb.)

Miért sikeres? 1 – Innovatív és versenyképes Innovatív, jelentős tovaterjedő hatásokkal, együttműködéssel más gazdasági és nemgazdasági szereplőkkel (35 vállalatból 31 hajtott végre valamilyen innovációt az utóbbi 3 évben, 35-ből 23 egy vagy több szabadalommal, K+F-együttműködés: főleg egyetemek és vevők) A feldolgozóipari átlagnál jelentősen nagyobb K+F-foglalkoztatott/összes foglalkoztatott és jelentősen magasabb K+F-kiadás/hozzáadott érték; mindkettő időben növekvő ugyanakkor az új tagországok összevetésében elmaradás (elsősorban Csehországtól)

Miért sikeres? 2 – Sikeresen nemzetköziesedő Jelentős nemzetköziesedés- más hazai iparágakkal összevetve is Bár összességében nem magas a részesedése a feldolgozóipari exportból, de magas hozzáadott értékű termékek exportja (high tech: 35-ből 3 cég túlnyomórészt csúcstechnológiai alkatrész, 6 cég túlnyomórészt csúcstechnológiai késztermék); sok az exportban a saját termék és a késztermék (14 cég); több vállalat realizált közvetlen külföldi tőkebefektetést (35-ből 5 cég, kettő kereskedelmi képviselet, 2 önálló leányvállalat, egy külföldi partnerrel közös leányvállalat) Beazonosítható legalább két „born global” és egy potenciális „born global” vállalat, ezeknél (is) világújdonságok kifejlesztése, erős piaci jelenlét a fejlett piacokon is (USA, EU-15), ottani képviselettel és K+F-kapcsolatokkal Továbbá sok viszonylag sikeres „résjátékos”, kevésbé fejlett piacokra jelentős export, saját fejlesztés, illetve adaptáció

Elmélet versus gyakorlat Szakaszos nemzetköziesedésre utaló jelek, de még általában korai szakaszban; erősebb push-tényezők a legtöbb vállalatnál, néhány esetben pull-tényezők OLI-keret: „O” és „I” jelenléte fontos (innováció), „L” szempontjából horizontális típusú (piackereső) beruházások – így ennek motivációi Hálózatos elmélet: személyes kapcsolatok, vállalati kapcsolatok fontossága, mind a nemzetköziesedésben, mind az innováció nemzetköziesedésében

Kérdések Hogyan segítheti a gazdaságpolitika általában a nemzetköziesedést? (kérdőív) Hogyan segítheti a gazdaságpolitika a nemzetköziesedés előrehaladását egy alacsonyabb szintről egy magasabb szintre, elsősorban a külföldi befektető vállalatoknál? Potenciális „born global” vállalatok – milyen intézményi és finanszírozási nehézségek akadályozzák, hogy valóban „born global”-ok legyenek?

(Rész)válaszok a kérdőív és az interjúk alapján Kérdőív: Nemzetköziesedés akadályai: nyelvtudás hiánya, a terjeszkedést menedzselni képes humán erőforrás hiánya, információhiány – pénzügyi nehézségek másodlagosak – a gazdaságpolitika fókuszainak átértékelése. Interjúk: Ezzel szemben „born global”-ok: finanszírozási nehézségek – banki (beleértve MFB) finanszírozás és kockázati tőke problémái – áttelepülés veszélye?