1 Kiss Ferenc László Belső gazdaságosság és a versenyző természetes monopólium.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága
Advertisements

Passzívház.
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Energetikai gazdaságtan Energiatermelés (Termelési folyamat) gazdasági értékelése.
EuroScale Mobiltechnika Kft
B – csoport E-kereskedelem logisztikája és E-logisztika
Vállalat kínálati magatartása
A kritikus infrastruktúra védelem nemzetközi háttere és a magyar nemzeti program kialakítása, az ebből fakadó szakmai feladatok Balatonföldvár, március.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
NAMS szakértői kerekasztal november 28. IJC Tóth András: Versenyjog – médiaszabályozás - NAMS.
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS JÖVŐJE EURÓPÁBAN NEMZETKÖZI KONFERENCIA
Műveletek logaritmussal
Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport részcsoport
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A ppt fájlokat a GTK honlapján…
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
A kurzus programja Dátum Témakör november 10.
Új klasszikus makroökonómia
4. Előadás Vállalatgazdálkodási alapok
Számítógép-hálózat • Önálló számítógépek összekapcsolt rendszere
A globális világgazdaság és az USA világgazdasági szerepköre
Energiahálózatok és együttműködő rendszerek
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
RFID labor az Intézetünkben
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Vállalatfinanszírozás
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
A KÖZBESZERZÉSEKET TÁMOGATÓ OBJEKTÍV INFORMATIKAI RENDSZER 1.
A KÖZBESZERZÉSEKET TÁMOGATÓ OBJEKTÍV INFORMATIKAI RENDSZER 1 Tudományos Diákköri Konferencia Troll Gergely.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Kapacitások mérése.
Elméleti közgazdaságtan
Pénzügytan II. – február 23. Dr. Farkas Szilveszter
Kiss Ferenc László Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába.
VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2010 I.Áttekintés. MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN II.Betekintés. ELEMZÉSI MÓDSZEREK ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK.
Verseny és Szabályozás konferencia
szakmérnök hallgatók számára
© 2007 GKIeNET Kft. A környezettudatosság és informatika Lőrincz Vilmos.
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
Sipos Viktória & Motyovszki Gergő
Honnan származik a pozitív nettó jelenérték? Richard A. Brealey Stewart C. Myers MODERN VÁLLALATI PÉNZÜGYEK Panem, fejezet McGraw Hill/Irwin Copyright.
Konzervatív alternatíva Avagy: A normális megoldás Dr Pusztai Erzsébet MDF.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi akkreditációs lajstromszám: AL Budapest, Rómer Flóris u Telefon: (1) ;
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
1 A LIBERALIZÁLT ENERGIAPIAC HATÁSA A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hatvani György helyettes államtitkár.
Magyar Útügyi Társaság
13. A zillmerezés, mint bruttó
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Gépészmérnöki kar BSc Levelező képzés szeptember-október
Termék & Márka Kopcsay László.
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
A termelés költségei.
Az igazi változásokhoz szemléletbeli váltásra van szükség ? Az energiaszektor szerepe a versenyképesség javításában Energiatudatosság.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Mikroszintű versenyk é pess é g. Az üzleti szervezetek versenyképességének elemzése, a versenyképesség növelése Egy, a magyar közgazdászok által 1995-ben.
Mikroökonómia gyakorlat
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
K OVÁCS ANDRÁS, Ph D. E GYETEMI ADJUNKTUS S ELYE J ÁNOS E GYETEM november 25. IX. MRTT Vándorgyűlés, Révkomárom Selye János Egyetem Gazdaságtudományi.
A termelés költségei.
Harsányi László: Munkafüzethez 1. MOME 1. 2 A számításba veendő öt alaptényező: Beszállítók (írók, nyomdák, stb.) alku-pozíciója Vásárlók (fogyasztók)
Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai.
Energetikai gazdaságtan
Magyar Útügyi Társaság
Piacnyitás az energiaszektorban
Előadás másolata:

1 Kiss Ferenc László Belső gazdaságosság és a versenyző természetes monopólium

2 A természetes monopóliumról Tavaly is a természetes monopóliumról beszéltem. Amellett érveltem, hogy “[a] természetes monopólium nem inkonzisztens a versennyel.” Az idén felmerült, hogy a belső gazdaságosságok tükrében a természetes monopólium pontosabb jellemzését lehetne adni, továbbá beszélni lehetne arról, hogy hogyan állapítható meg a monopólium természetes vagy természetellenes volta. A természetes monopólium téma maradt, tehát...

3 Kiss Ferenc László Még mindig a természetes monopóliumról

4 Kiss Ferenc László Már megint a természetes monopóliumról ?

5 Kiss Ferenc László Jövőre ismét a természetes monopóliumról fogunk beszélni

6 Második számunkba két cikket írtam: ■ a termelékenységről, ■ a belső gazdaságosságokról. Mindkettő azt a szerkesztői célt is szolgálja, hogy egészséges arányok alakuljanak ki egyfelől a leíró-elemző aktuálirodalom, másfelől az elméleti- módszertani tartalom között.

7 A termelékenységről szóló cikkben tárgyalt dekompozíciós elemzési módszer menedzseri célokra is jól használható, de természeténél fogva (vállalatközi összehasonlítás) a szabályozói elemzési célok szolgála- tára a legalkalmasabb.

8 ■ A termelékenység alapvető fontossá- gú téma. ■ Ennek ellenére nagyon keveset tudunk róla és túlnyomórészt feltétele- zésekkel dolgozunk. ■ Szükség lenne a termelékenységet kutató munka mennyiségének növelé- sére és minőségének javítására. ■ Kultiválni kellene a témát!

9 ■ A belső gazdaságosság is alapvető fontosságú téma. Vele is többet és jobban kellene foglalkoznunk. ■ A téma tárgyalása a verseny és szabályozás nemzetközi irodalmában visszaszorult az utóbbi évtized során. ■ Ennek a piaci verseny szabály- rendszerét is érintő káros következ- ményei lehetnek.

10 Mi a természetes monopólium? Ha valamely piacot a monopólium – pontosabban egyetlen közös termelési folyamat – képes a legolcsóbban ellátni termékkel vagy szolgáltatással, akkor a monopólium „természetes”. Erre az esetre mondjuk, hogy a termelés technológiája költség-szubadditív.

11 Mi a természetes monopólium? Tételezzük fel, hogy létezik egy monopólium, amely a q 1, q 2,..., q m outputokat termeli, és ezekkel ellát egy piacot. Összes termelési költsége C M = c M (q 1, q 2,..., q m ).

12 Mi a természetes monopólium? Ugyanennek a piacnak az ellátása érdekében ugyanezeket az outputokat ugyanilyen mennyiségekben képes előállítani egymással versengő n számú szolgáltató. Ezek termelési költségei a következők: C 1 = c 1 (a 11 q 1, a 12 q 2,..., a 1m q m ) C 2 = c 2 (a 21 q 1, a 22 q 2,..., a 2m q m ). C n = c n (a n1 q 1, a n2 q 2,..., a nm q m ) Összes költség:

13 Költség szubadditivitás létezik, ha – minden lehetséges ∑C i -re vonatkozóan igaz az, hogy C M < ∑C i (i = 1,..., n). Ilyen esetben a monopólium természetes, azaz gazdaságos, mert a piacot a legolcsóbban képes ellátni.

14 Költség szuperadditivitás létezik, ha – van legalább egy olyan ∑C i, amelyre vonatkozóan igaz az, hogy C M > ∑C i. Ilyen esetben a monopólium természetellenes, mert létezik olyan versenyzői kínálat, amelyik olcsóbb a monopóliumnál.

15 Költség additivitás létezik, ha – van legalább egy olyan ∑C j, amelyre vonatkozóan igaz az, hogy C M = ∑C j. Ilyen esetben a monopólium természetellenes, még akkor is, ha minden más ∑C i -re vonatkozóan igaz az, hogy C M < ∑C i (i = 1,..., n; i ≠ j), mert egyenlő költségek esetén a versenyt preferáljuk a monopóliummal szemben.

16 Gyakori hibák A tényleges monopólium természetes monopóliumként való ábrázolása. A természetellenes monopóliumnak a természetes monopóliummal való azonosítása. Minden monopólium eleve természetellenesként történő ábrázolása (pl. Motta).

17 A természetes monopólium kutatása Ökonometriai modellek Becsült költségfüggvények Csak a „helyi” – azaz releváns piacnagyságokra vonatkozó – szubadditivitást vizsgáljuk. A monopólium globális – bármely piacnagyságra vonatkozó – természetessége irreleváns téma. Az ökonometria eszközeivel csak a globális természetes monopólium nemlétét lehet bizonyítani.

18 q2q2 C (100, 120) = 1100 (piacnagyság) q1q1 C (48, 45) = 400 C (52, 75) = 800 q2q2 C

19 Empirikus eredmények Ágazati modellek helyi költség szubadditivitást találtak távközlésben villamosenergia iparban vasúti közlekedésben légi közlekedésben bankokra vonatkozólag Evans-Heckman [1983] szuperadditivitást találtak a távközlésben, de hibás volt a modelljük.

20 A természetes monopóliumok......egy része de facto monopólium volt (pl. távközlés, energia),...más része azonban nem volt monopólium, hanem olyan piacokon kínált szolgáltatásokat, amelyek – gyakran történelmileg is mindig – versenyzői piacok voltak (pl. közlekedés, bankok).

21 A természetes monopóliumra vonatkozó ökono- metriai eredmények a technológiai értelemben vett monopólium költségelőnyéről szólnak. A közös termelés technológiai költségelőnyeit ak- kor is lehet hatékonyan realizálni, ha a termelési folyamat különféle termelési tényezői és/vagy részfolyamatai különböző vállalkozók tulajdo- nában vannak, illetve különböző cégeken belül szerveződnek, mégpedig az illető cégek tulaj- donviszonyaitól függetlenül, és még akkor is, ha ezek a különböző cégek versenyeznek egymás- sal.

22 Ha a szolgáltatás hálózati termelés eredménye, akkor a közös termelés két alapformája az egyetlen hálózaton, illetve az összekapcsolt hálózatokon történő szolgál- tatás. A hálózatok összekapcsolása megvalósulhat a piaci verseny körülményei között is. Az egymással versenyző szolgáltatók hálózatainak gazdaságos össze- kapcsolása anélkül teszi lehetővé a versenyt és a versennyel általában asszociált gazdasági előnyök (hatékonyság, költségcsökkentés, innováció, alacsony árak, jó minőség stb.) megjelenését a szolgáltatások piacain, hogy a társadalomnak le kellene mondania a belső gazdaságosságok által létrehozott költségelőnyök- ről.

23 ■ A természetes monopólium nem zárja ki a versenyt, hanem... ■ a hálózatok összekapcsolása és a soktulajdonos hálózatok révén a költség-szubadditivitás és a verseny előnyei egyidejűleg biztosíthatók. ■ Az internetről nagy biztonsággal elmondható, hogy jelentős méret- és választékgazdaságosság, valamint költség-szubadditivitás jellemzi, tehát kb. 3 milliárd fogyasztót kiszolgáló természetes monopóliumnak tekinthető, azonban... mint a „hálózatok hálózata” sokmillió tulajdonos több millió összekapcsolt hálózatából tevődik össze, és... valóban igen sokoldalú és intenzív verseny folyik a hálózatok és tulajdonosaik között.

24 A természetes monopóliumok versenye azonban......nem azonos a verseny klasszikus formájával (sok független kínáló, sok független kereső). Tökéletlen verseny az input piacokon, pl. mert a versenyzők inputokat árulnak egymás számára. Tökéletlen verseny az output piacokon nem független, nagyságrendileg nagyon különböző, kevés jelentős piaci erejű kínálóval. A verseny és a kooperáció kombinációja: az összekapcsolás révén a függő fogyasztás révén Ez utóbbi azonban jövőre lesz témánk.