Dr. Szerdahelyi György nyugalmazott osztályvezető Az új Kormány energiatakarékossággal és a megújuló energiahordozó felhasználás növelésével kapcsolatos elképzelései Dr. Szerdahelyi György nyugalmazott osztályvezető

ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások Éghajlatváltozás – környezetvédelem Az energiahordozók drágulása Energiaimport függőség-ellátásbiztonság Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE

A klímaváltozás jövőbeli hatásai a nemzetközi kutatások szerint VESZÉLYEK Olvadnak a sarki jégsapkák, nő a tengerszint Nő a tenger hőmérséklete, nő az oldott CH4 kibocsátása Észak Európa lehűlhet a gyengülő Golf-áramlat miatt Időjárási szélsőségek (hurrikánok, tájfunok, árvizek, aszályok) Számos terület elsivatagosodhat MO-on 2050-re annyi lehet a 30 C0 foknál melegebb napok száma, mint jelenleg Szicíliában, és fenyeget a szárazság MEGOLDÁS Szén-dioxid min. 60% mérséklés Metán 15-20% mérséklés Dinitrogén-oxid 70-80% mérséklés ELŐTÉRBE KERÜL: ENERGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓK, illetve a SZÉN-DIOXID KIVÁLASZTÁS

A tíz legnagyobb CO2-kibocsátó Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 59.

EU - ELLÁTÁSBIZTONSÁG 2030-ra EU importfüggőség 50%-ról 65%-ra nő (MO 80%) 2009-ben gázellátási zavarok: erősödő kívánalmak Ebből adódóan alapelvek az energetikában: növelni a versenyképességet (csökkenteni a költségeket) fenntarthatóság: energiatakarékosság, megújulók, innováció ellátásbiztonság: versenypiac, új kapcsolatok EU szinten megvalósítandó célkitűzések (3x20%) -üvegház gázok csökkentése EU szinten 20% -2020-ig 20% energiatakarékosság, -20% megújuló energiahordozó részarány

2007: új energiacsomag (3x20%) Az energiapolitikát befolyásoló aktuális EU irányelvek, egyéb dokumentumok (amelyek a klímaváltozás mérséklésére irányulnak az energiatakarékosságon, a megújuló energiahordozó felhasználáson keresztül) 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2007: új energiacsomag (3x20%) 2009: Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata 2009/28/EK megújuló energiahordozó irányelv 2010/31/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról Európa 2020 Stratégia Az Európai Unió 30/98. sz. Gázdirektívája 2000. augusztus 18-i hatályba lépését követően 8 év alatt kell a tagországoknak a 43 %-os piacnyitásig eljutniuk.

2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról CÉLOK: 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra) támogatási alap létrehozása jól hozzáférhető pénzügyi és jogi keretrendszer kialakítása FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, közületek A közszektorra előírja, hogy az irányelvvel összefüggésben példamutatóan járjon el Előírja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy hatékony, jó minőségű energia auditálási rendszerek álljanak rendelkezésre Az irányelv által előírt nemzeti energiahatékonysági tervet a korábbi kormány (1076/2010.(III.31.) határozatával fogadta el

2009. ÉVI GÁZELLÁTÁSI ZAVAROK HATÁSA Az Európai Parlament 2009 február 3-i állásfoglalása az energiapolitika felülvizsgálatáról Ellátásbiztonság: Nabuccó, Déli Áramlat, cseppfolyós gázbázisok,stratégiai gáztárolás, rendszerek közötti összekötő kapacitáok fejlesztéses Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság (jogszabályok szerepe kiemelve, EU támogatások szorgalmazása, közlekedés vasútra és vízi útra terelése) Az EU saját forrásainak jobb kihasználása: megújuló energiahordozó felhasználás növelése (nap és szél kiemelve) A nukleáris energia szerepének az újragondolása: konkrét EU beruházási menetrend javaslata, hangsúlyozva a radioaktiv hulladékok végleges ártalmatlanítását 2050-es távlat: 80%-os ÜHG mérséklés 35%-os energiatakarékosság 60%-os megújuló energiahordozó részarány

Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat: ez Magyarország vonatkozásában 13 %. Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen 10 %-os kötelező arányát és a fenntarthatóság követelményét. Lehetővé teszi hogy a más tagállamban felhasznált energiát – származási garancia mellett – az exportőr tagállam beszámítsa a saját energia- felhasználásába Lehetővé teszi hogy a közösségen kívülről importált villamosenergiát – származási garancia mellett - a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvet hatályon kívül helyezi, a 2010-re szóló előírások 2011 végéig maradnak hatályban. Előírja, hogy a tagállamok 2009 december végéig adjanak előjelzési dokumentumot és 2010 június 30-ig készítsenek nemzeti cselekvési terveket és a későbbiekben meghatározza ezek egységes formanyomtatványát. A nemzeti jogba való átültetés határideje 2010. december 5. Jelentési kötelezettséget ír elő 2011.december 31-ig, majd kétévente további előrehaladási jelentéseket ír elő

Megújuló részarányok a végső energiafelhasználásból Magyarország 20% EU-27 cél tény

2010/31/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról (ez váltotta fel a korábbi 2002/91/EK irányelvet A korábbi irányelv hatályát kiterjeszti a passzív házakra Szigorúbb minimumkövetelményeket ír elő az épületekre, épületgépészeti rendszerekre Minden új épületnél vizsgálni kell: a megújuló energiahordozó használat, a kapcsolt energiatermelés, a táv-, vagy tömbfűtés és a hőszivattyú alkalmazás lehetőségét Új épületeknél és minden ingatlanügyletnél már jelenleg kötelező legyen az energiatanúsítás Szakpolitikát kell kidolgozni az épületek közel nulla energiaigényű épületekké történő átalakításának az ösztönzésére 2019 január 1-től minden új hatósági épület közel nulla energiaigényű legyen 2020-tól minden új épület közel nulla energiaigényű legyen

2010: Európa 2020 Stratégia (a foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia) CÉLOK: 20-64 éves korcsoport: 75%-os foglalkoztatás A K+F-nek a GDP 3%-ára történő növelése Az éghajlatváltozás megfékezése (a 3x20%-as célkitűzés elősegítése, a 20% EU energiatakarékosság nemzeti célszámokra bontása) Oktatási cél: a népesség 40%-a felsőfokú végzettségű legyen A szegénység elleni küzdelem: 2020-ig 20 millió emberre kiterjedő program

A hazai energiapolitikához kapcsolódó fő korábbi, felülvizsgálat alatt lévő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat) - 2010 végéig új energiapolitika készül A Kormány elfogadta áll a megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát (2148/2008 (X.31.) Korm. hat. ) - a Megújuló Energiahordozó Cselekvési Tervben megváltozik A Kormány elfogadta a Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet (1076/2010.(III.31.) - az EU 2020 keretében minden megváltozik A megújuló energiahordozó cselekvési terv előjelzési dokumentuma az EU-nak megküldésre került - véglegesedik a formanyomtatvány szerinti bruttó végső felhasználás szemléletű MECsT

NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV (jelenleg hatályos, EU 2020 keretében változik) Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 30 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások támogatások tudatformálás TÁMOGATÁSI IGÉNY: 2016-ig kb. 395 Mrd Ft Finanszírozási javaslatok: önálló energetikai OP ETS aukciós bevételek

Megújuló Magyarország:Zöld gazdaság Otthonteremtés, lakásprogram AZ ÚJ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA, ENERGIAPOLITIKÁJA A SZÉCHENYI TERV KITÖRÉSI PONTJAI Egészségipar Megújuló Magyarország:Zöld gazdaság Otthonteremtés, lakásprogram Vállalkozásfejlesztés Tudomány - innováció Foglalkoztatás: munka és teljesítmény központú gazdaság Tranzitgazdaság (közlekedés)

Egészség gazdaság Geotermikus energia másodlagos hasznosítása hazai fürdők hőpiaci felmérése auditálás, a „hőfelesleg” (hulladékhő) meghatározása energia-racionalizálási tervek kidolgozása költségelemzéssel általános követelmény a kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás

Új Széchenyi Terv ZÖLDGAZDASÁG A jövőbeni magyar energiapolitika prioritásai 1. Gazdasági növekedés támogatása, foglalkoztatottság növelése 2. Ellátásbiztonság növelése, forrásdiverzifikáció 3. Energiaimport függőség mérséklése 4. Megújuló energiahordozók kiemelt ösztönzése Továbbiak: - Klímavédelem – összhang a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiával - Atomenergia szerepének a növelése (élettartam hosszabbítás, új blokk) - Zöld Fejlesztési Bank létrehozása A prioritások döntő része közvetlenül összefügg az energiahatékonysággal és a megújuló energiahordozó felhasználással és érinti az energiaszektor fejlesztéseket, de nagy részük már megjelent a korábbi energiapolitikában.

- hatékony áram- és gázpiaci verseny ZÖLDGAZDASÁG 1. energiapolitikai prioritás Gazdasági növekedés, támogatás, munkahelyteremtés - hatékony áram- és gázpiaci verseny - stabil szabályozási és beruházási környezet - átlátható energiahatékonysági program megvalósítása - húzó energetikai iparágak ösztönzése - technológiai előrehaladás, kutatás-fejlesztés - szigorú árgazdálkodás

ZÖLDGAZDASÁG 2. energiapolitikai prioritás Ellátásbiztonság növelés, forrásdiverzifikáció - Kiegyensúlyozott forrásszerkezet az igényekkel összhangban - Energiaforrás diverzifikáció, törekvés a tranzit szerepre - Stratégiai energiahordozó készletezés - Megújuló energiahordozók ösztönzése - Energetikai fejlesztésekben az állami szerepvállalás növelése

ZÖLDGAZDASÁG 3. energiapolitikai prioritás Energia importfüggőség mérséklése Az indokolatlan földgáz támogatások leépítése és ezáltal a földgáz felhasználásának mérséklése Energiahatékonyság támogatása, komplex lakásprogram A fűtésben a földgáz kiváltása megújuló energiahordozókkal Megújuló bázisú, magas hatásfokú villamos energia termelés támogatása

- Fosszilis ártámogatások leépítése ZÖLDGAZDASÁG 4. energiapolitikai prioritás Megújuló energiaforrások kiemelt ösztönzése - Fosszilis ártámogatások leépítése - Kötelező átvételi rendszer megújulókra koncentrálása - Hazai hozzáadott érték preferálása a támogatási rendszerben - Fűtési célú energiafelhasználást prioritásként kezelni (épületek) - Engedélyezési rendszer egyszerűsítése - Hálózati csatlakozás könnyítése

Új Széchenyi Terv Lakásprogram energetikai összefüggései - A lakás fajlagos energiafelhasználásának évi 120kWh/m2-re való csökkentése 5 éven belül - Évi 150-200 ezer lakás felújítása - A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása - A hazai hozzáadott érték preferálása a támogatási rendszerben - Panellakások felújítására komplex program - A közintézmények energetikai korszerűsítését előtérbe kell helyezni - EU támogatások biztosítása az épületek felújításához - Új épületek (passzív házak) támogatása

ÖSSZES PRIMER MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ 2001-2009 (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001 2008(2009) PJ % Geotermia 3,6 4,0 5,8 Napenergia napkollektor napelem 0,06 0,16 0,001 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 30,6 51,06 74,77 Biogáz 0,13 0,91 1,3 Vízenergia 0,67 0,77 1,1 Szélenergia 0,74 Bio-üzemanyagok 6,9 10,1 ÖSSZESEN 35,1 64,54 94,4 Hulladékégetés 3,86 5,6 Mindösszesen 36,4-3,3% 68,4-5,9% (76,4-7,3%) 100

Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergia-termelés 2001-2009 2008 (2009) GWh % Geotermia - Napenergia 0,06 0,6 Tűzifa (szilárd biomassza) 7 1766 75 Biogáz 7,6 69 3 Vízenergia 186 213 9 Szélenergia 0,9 205 6 Összesen 201,5 2252 96 Hulladékégetés fele 56 110 8 Mindösszesen 257-0,65% 2362-5,4% (2704-6,5%) 100

KORÁBBI HIVATALOS ÁLLÁSPONT 2008-2020 stratégia a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának a növelésére 2148/2008.(X.31.) Korm. határozat Eredeti célok: - A megújuló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra való növelése, ami a korábbi prognózis mellett15% körüli részarányt jelentett (2008-ban 64,57 PJ) A zöldáram termelés 9470 GWh-ra való növelése, ami a korábbi prognózis mellett 21% körüli részarányt jelentett (2008-ban 2362 GWh) Szükséges pénzügyi eszközök: 2300 Mrd Ft beruházás 380 Mrd Ft támogatás VÁLTOZIK! ÚJ GAZDASÁGI PÁLYA, ÚJ EU ELVÁRÁSOK

Megújuló Cselekvési Terv formanyomtatványa/1. (2009/548/EK határozat) 1. Energiapolitika, megújuló energiapolitika ismertetése éves bontásban 2. 2005-2020 energia igény prognózis (bruttó végső energia felhasználás) - BAU - Referencia - Kiegészítő intézkedések (vitatott terület, Európa 2020 stratégia) – ennek a 13%-a az EU elvárás 3. Energiaprognózis ágazati éves bontásban (bruttó végső energia felhasználás) - fűtés-hűtés - villamos energia termelés - közlekedés

Megújuló Cselekvési Terv formanyomtatványa/2. (2009/548/EK) 1. Megújuló energia felhasználás 2005-2020 éves bontásban (bruttó végső energia felhasználás) - fűtés-hűtés - villamos energia termelés - közlekedés 2. Százalékos arányok meghatározása (bv. megújuló energia hordozó/bv. ágazati, ill. az összesen éves bontásban) 3. Intézkedések meghatározása 4. Becsülni kell a statisztikai átfedéseket (export-import) 5. Külön be kell mutatni az építési ágazat megújuló energia felhasználását 6. Számos szöveges elemzést kér

A főbb mutatók alakulása (új fejlődési pályák)

(BAU energiaigény-vállalható energiamegtakarítás)x0,13 MITŐL FÜGG A 2020. ÉVI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ EU ELVÁRÁS (PJ/év) MÉRTÉKE? A GDP alakulása (növekedés és struktúra változás) Az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó felhasználás támogatására fordítható keretek mértéke A GDP-ENERGIA regresszió (energiaigényesség) változása 2020-ig megvalósítható energiatakarékosság a/ a meglévő intézkedésekre alapozva b/ a kiegészítő intézkedésekre alapozva (A két megtakarítás adja a vállalható energiamegtakarítás értékét) A 2020. évi megújuló enegiahordozó EU elvárás értéke: (BAU energiaigény-vállalható energiamegtakarítás)x0,13

Országos primer energiahordozó felhasználás és bruttó végső energiahordozó felhasználás (2010-2020) (energiaigényesebb, 3%/év körüli gazdasági fejlődés) (PJ)

MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ BÁZISÚ VILLAMOSENERGIA TERMELÉS 2020 MCsT 2008 GWh/év MCST 2020 Geotermia 410 Napenergia (napelem) 0,5 81 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 1766 2689 Biogáz, biometán 69 634 Vízenergia 213 238 Szélenergia 205 1547 Hulladékégetés 110 187 Összesen 2363 5598

MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ BÁZISÚ HŐENERGIA TERMELÉS 2020 MCsT 2008 PJ/év MCST 2020 Bruttó végső= primer Geotermia 4,0 15 Napenergia 0,16 3 Hőszivattyú 0,1 6 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 33,63 51,5 Biogáz, biometán 0,29 2,5 Mindösszesen 38,93 78

ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ 2020 MCsT (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) PRIMER OLDALRÓL AZ ÉRTÉKEK: 2008: 68,4 PJ 2020: 146Pj 2008 PJ/év Bruttó végső MCST 2020 Geotermia 4,0 16,47 Napenergia napkollektor napelem 0,16 3,29 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 39,9 61,18 Biogáz, biometán 0,54 4,78 Vízenergia 0,77 0,86 Szélenergia 0,08 5,57 Hőszivattyú 0,1 6,0 Bio-üzemanyagok 6,9 22,4 Mindösszesen 54,35 120,55 14,6%

A termelő kapacitások alakulása Villamosenergia-termelés 2005 2008 2020 Villamos teljesítmény összesen MW 416,55 588,85 1151 Vízenergia 55 56,9 66 Szél 178 750 Napenergia (napelem) 0,05 0,45 63 Geotermikus 57 Biomassza 290 321 500 Biogáz 4,5 12,5 100 Hőtermelés napkollektor-felület 1000m2 50 1250 Tűzifa, biomassza igény Mt/év 3,63 4,25 6,7

Pénzügyi mérleg Beruházási támogatások energia-megtakarítás ösztönzése: 820-850 Mrd Ft megújuló energiahordozó termelés ösztönzése: 450-550 Mrd Ft támogatási igény összesen: 1270-1400 Mrd Ft Tervezett források (nagy bizonytalanság!!) EU társfinanszírozás (energetikai operatív program): (2007-2013-ra110 Mrd Ft volt) 800 Mrd Ft CO2 aukciókból 400-500 Mrd Ft hazai támogatású programok (épületenergetika) 70-100 Mrd Ft források összesen (min.): Megjegyzés: a vállalások túlteljesítése csak további támogatási források biztosítása esetén képzelhető el.

AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI 10% MÉRLEGELÉSE GAZDASÁGI OLDAL Ahhoz, hogy 10% körüli országos szintű energiamegtakarítás realizálható legyen, 2020-ig összesen mintegy 850 Mrd Ft támogatás biztosítása szükséges. Magyarországon az 1990-es években megtörtént a termelői struktúra átalakítása oly módon, hogy a nagy energiaigényességű ipari ágazatok leépültek. Magyarországon az 1 főre jutó országos energiafelhasználás 2008-ban 1,69 toe/fő volt, Ausztriában ez 3,19 toe/fő, Németországban 2,56 toe/fő. Az európai statisztika szerint Ausztriában 33800 EURÓ/fő, Németországban 30000 EURÓ/fő az 1 főre jutó GDP, Magyarországon ez az érték 9300 EURÓ/fő. Magyarországon az átlagos bruttó munkabér 16946 EURÓ/munkavállaló, Ausztriában 37700, Németországban 40000 EURÓ/munkavállaló. LAKOSSÁGI OLDAL (nyilatkozat évi 200 ezer lakás magas színvonalú felújítása) 1 lakás energiatakarékos felújítása 2-4 MFt A lakások jelentős része energetikailag jó, illetve már korszerűsített 4,2 M lakásból 740 ezer lakáson jelzálog 900 ezer BAR listás hitelfelvevő (4 fős családdal 3,6 M érintett ember!)

A megújuló energiaforrások növelésének a hazai potenciális lehetőségei, korlátai BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, de szükség van eredményes agrárenergetikai programra (alig megy) BIOGÁZ: jók a szennyvíziszap, az állattartás és a szeméttelepek révén adódó lehetőségek, amire programokat kell építeni GEOTERMIA: sótartalom, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége Hőszivattyúk: jelentős fejlődés várható, de COP probléma SZÉL: tájvédelmi előirások, a rendszerszabályozás korlátai VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk, de vannak tartalékok, vízlépcsők, öntözés NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor jelentősen terjedhet

Bizonytalanságok (erősen kérdésessé tehetik ezeket a tervszámokat) a szükséges források rendelkezésre állása; a gazdasági szerkezet alakulása (energiaigényes, illetve kevésbé energiaigényes fejlődés); műszaki fejlődés (befolyásolja a megújuló energiahordozó szerkezetet); agrárenergetikai program sikeressége; Lakossági és vállalkozói tőke rendelkezésre állása; lakáskorszerűsítési program szükséges mértékű megvalósulása.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!