Nukleusz A sejt információs rendszere A sejtmag Nukleusz A sejt információs rendszere
Prokarióta – maganyag, kör DNS Eukarióta – sejtmag, kromoszómák Száma: általában 1 db De: Kétfélemagvúaknak 2 db Egyfélemagvúak több Vörösvértest nincs
Alakja: gömb, lencse Felépítése: 1. Sejtmaghártya: Kettős membrán, pórusok törik át Két membrán közti üreg kapcsolatban van az ER üregével (ezért külső felszínén riboszómák ülnek) A sejtosztódás után az ER hozza létre ismét. DNS elkülönítése a plazmától (védelem) Pórust fehérje komplex alkotja (8 fehérje körben) Szabályozott forgalom a mag és a plazma között Be: fehérje, nukleotid… Ki: mRNS, riboszóma alegység…
Sejtmaghártya pórusokkal Felület kb. 10%-a (EM kép)
2. Sejtmagnedv: víz, szervetlen sók, kis mol 2. Sejtmagnedv: víz, szervetlen sók, kis mol. Szerves vegyületek, fehérjék… 3. Kromatin állomány: DNS + kapcsolódó hiszton fehérjék együtt Minden egyes sejtben az egész élőlényre vonatkozó összes információ benne van!
a, Eukromatin A kromatin„használatban” lévő, kitekert (ezért vékony fonalas) része. Mikroszkópban nem látszik, világosabb terület a magban. b, Heterokromatin A kromatin nem „használt” része, amire a differenciált sejtnek nincs szüksége (éppen ez a differenciálódás lényege – bizonyos feladatokat nem végez) Feltekert, vastag, erősen fénytörő, sötét foltként látszik Fajtái: - konstitutív heterokromatin – soha nem használt (pl. ősi gének) - fakultatív heterokromatin – még képes lehet „elővenni” (pl.: spermium fejében DNS+fehérje – feltekert transzportálható, de a petesejtet elérve „felrobban”, pillanat alatt kitekeredik)
c, Sejtmagvacska (nukleolusz) A kromatin állomány azon része, ahol riboszómákra vonatkozó infornmáció van DNS-be írva a rRNS és a riboszóma fehérjék felépítése Jellegzetes folt a sejtmagon belül, erősen fénytörő Világos eukromatin Sötét heterokromatin Nagyon sötét sejtmagvacska